A modern polgári eljárásjogok - megfelelő törvényi szintű garanciális szabályok biztosítása mellett - elismerik azt a lehetőséget, hogy a polgári jog alanya a törvényben meghatározott esetekben azonnali végrehajtási jogot kap polgári jogi igényének bírósági végrehajtási eljárás keretében történő érvényesítésére. Az azonnali végrehajthatóság azt jelenti, hogy a jogosult anélkül kezdeményezhet bírósági végrehajtási eljárást a kötelezett ellen, hogy a végrehajtani kívánt követelésének létezését (fennállását) és összegszerűségét bíróság érdemben elbírálta volna és kötelező (marasztaló), végrehajtható rendelkezést tartalmazó határozatot hozott volna. Tanulmányunk előfeltevése az, hogy az azonnali végrehajtási jog egy olyan többletjogosultság, amelyet a jogrend biztosít a jogalany részére vélt vagy valós alanyi joga (igénye) érvényesíthetőségének megerősítése, meggyorsítása céljából. Meglátásom szerint éppen e többletjogosultság miatt szükséges és kívánatos a következő garanciális szabályok fenntartása, illetve beiktatása a magyar polgári eljárásjogba:
a) a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátására és a törvénysértő záradék törlésére tisztességes eljárás keretében kerüljön sor;
b) a kötelezett független és pártatlan bírósághoz fordulhasson a végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogügylet jogi fogyatékosságának megállapítása érdekében;
c) a kereseti (jogorvoslati) kérelmet elbíráló bíróság (közjegyző) köteles legyen a kereseti (jogorvoslati) kérelem jogerős elbírálásáig a bírósági végrehajtási eljárást felfüggeszteni (és annak továbbfolytatását csak kivételes esetekben rendelhesse el).
A hatályos magyar jog [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 23/C. § és a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. (Kjtv.) 112. §] olyképpen biztosítja a polgári jog alanya számára az azonnali végrehajthatóságot, hogy a törvényben meghatározott előfeltételek együttes fennállása esetén egyoldalú kérelme alapján a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el azt a közjegyzői okiratot, amely tartalmazza a végrehajtani kívánt követelés alapjául szolgáló jogügyletet. Jelen tanulmányomban azt a két alapkérdést vizsgálom meg, hogy az azonnali végrehajthatóság hatályos szabályozása megfelel-e a magyar alkotmányjog és az uniós fogyasztóvédelmi jog által támasztott követelményeknek, vagyis a szükséges és kívánatos garanciális szabályok egyáltalán léteznek-e vagy sem hatályos jogunkban. A két alapkérdés elemzése mellett egy, a gyakorlat szempontjából fontos összetett polgári anyagi jogi és polgári eljárásjogi részletkérdést is megvizsgálok. Mindezek előtt azonban szükségesnek tűnik röviden összefoglalnunk a jogerőhatás és a végrehajthatóság komplex jogintézményeit.
A bírósági ítélet, végzés, a fizetési meghagyás és a bírósági meghagyás (a továbbiakban együtt: bírósági határozat) legfontosabb joghatásai a következők:
a) az egyszerű kötőerő;
b) a jogerőhatás és
c) a végrehajthatóság.
Az egyszerű kötőerő azt jelenti, hogy e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, a határozat kihirdetésétől, ennek hiányában a közléstől kezdve kötve van [a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 357. § (1) bekezdés].
Eltérő rendelkezést maga a Pp. 357. § (2) bekezdésében írt szabály tartalmaz, amely értelmében a bíróság nincs kötve a pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet visszautasító vagy elutasító végzéshez, az olyan végzést azonban, amely határidőhöz kötött perbeli cselekményt utasít el, csak annak jogerőre emelkedése előtt változtathat meg. Az egyszerű kötőerő elsődlegesen a peres felek magánautonómiáját, biztonságát, a polgári eljárás komolyságát szolgálja. Azt követően, hogy a bírósági határozat jogerőre emelkedik, az egyszerű kötőerő "beolvad" a jogerőbe.
A jogerőhatás az egyszerű kötőerőnél magasabb fokú joghatás. A jogerőhatás ahhoz a bírósági határozathoz fűződik, amely ellen eleve nincs helye fellebbezésnek, vagy amely ellen ugyan van helye fellebbezésnek, de fellebbezéssel már nem támadható meg. Az a határozat, amely ellen nincs helye fellebbezésnek, a kihirdetéssel jogerőre emelkedik, azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétől kezdődnek [Pp. 358. § (2) bekezdés]. A fellebbezéssel megtámadható határozat a fellebbezési határidő leteltét követő naptól jogerős, ha az arra jogosultak egyike sem nyújtott be fellebbezést, vagy a benyújtott valamennyi fellebbezést a bíróság jogerősen visszautasította [Pp. 358. § (3) bekezdés].
Farkas József meghatározása szerint a jogerőhatás fogalmán a bírósági határozat abszolút vagy relatív megtámadhatatlanságát és az ehhez járuló irányadó voltát értjük. A jogerős bírósági határozat, amely perorvoslattal nem vagy csak korlátozottan támadható meg, a jogerősen eldöntött kérdésekben irányadóvá válik mind a peres felekre (és jogutódaikra), mind a később eljáró bíróságokra (hatóságokra), amelyek ehhez kötve vannak. A jogerő fogalmával kapcsolatban Farkas tehát megkülönbözteti egymástól az alaki és az anyagi jogerő fogalmát. (Farkas József: A jogerő a magyar polgári peres eljárásban. Budapest, 1976., 22-23. o.)
Az alaki jogerő a bírósági határozat megtámadhatatlanságát jelenti [Pp. 358. § (1) bekezdés].
- 15/16 -
A polgári eljárásjogi irodalom különbséget tesz a viszonylagos (relatív) és a végleges (abszolút) megtámadhatatlanság között. Az alaki jogerő már a viszonylagos megtámadhatatlanság állapotában beáll, mivel azt a bírósági határozatot, amely rendes jogorvoslattal nem támadható meg, jogerősnek tekintjük.
Az alakilag jogerős bírósági határozatok közül a bírósági ítélethez (Pp. 341. §), a bírósági meghagyáshoz (Pp. 181. §), a fizetési meghagyáshoz (2009. évi L. tv. 3. §) és a bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséghez (Pp. 239. §) anyagi jogerőhatás is fűződik. A polgári eljárásjogi irodalom az anyagi jogerőhatás tartalmát pozitív és negatív hatásban jelöli meg. Az anyagi jogerő pozitív hatása abban áll, hogy a peres felek, a bíróság és más hatóságok egyrészt kötve vannak az anyagi jogerőhöz, másrészt a jogerős bírósági határozat tartalmát (rendelkező részét és indokolását egyaránt) irányadónak kell tekinteniük későbbi magatartásaik (eljárásaik) során.
Az anyagi jogerő negatív hatása a res iudicata (ítélt dolog), amely azt jelenti, hogy a keresettel, viszontkeresettel és az ellenkövetelés fennállta tekintetében érdemben elbírált beszámítással érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet, viszontkeresetet indítsanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék [Pp. 360. § (1) bekezdés, Pp. 204. § (5) bekezdés].
Az Alkotmánybíróság a jogerő jogintézményével összefüggésben az alábbiakat fejtette ki:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
