Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) támogatásával a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a tárca Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályával együttműködve programsorozatot indított el a Gyermekvédelmi törvény[1] 20. évfordulója alkalmából. Ennek keretében 2017. augusztus 29-30. között Székesfehérvárott került megrendezésre az Országos és Kárpát-medencei Gyermekvédelmi Konferencia, melynek az volt a célja, hogy az évforduló alkalmából bemutassa a gyermekvédelem elmúlt két évtizedének eredményeit, és gondjait. A szakembereket Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere, majd Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár köszöntötte. A polgármester reményét fejezte ki, hogy a húsz év alatt felhalmozódott rengeteg tapasztalat a jövőben még inkább javítja a gyermekvédelmi munka színvonalát. Az államtitkár elmondta, hogy a húszéves Gyermekvédelmi törvény folyamatos változásai azt a célt szolgálták, hogy a nehéz sorsú gyerekek "elkallódás helyett valódi esélyt kapjanak", a nevelőszülői hálózat megerősítésével pedig családban nőhessenek fel. A konferencián felolvasták Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége levelét, amelyben hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem legfontosabb feladata a szoros családi kapcsolatoktól megfosztott gyerekek esetében a társadalomba vetett bizalmuk újraépítése és a gyerekek önbizalmának visszaadása.[2] A köszöntők közben a Bakáts Téri Ének-zenei Általános Iskola Kamarakórusának előadása segítette a ráhangolódást a gyermekvédelmi szakmai kérdéseire. A konferencia szakmai moderátora: Káli-Horváth Kálmán volt.
Az alábbiakban az egyes előadások főbb gondolatai kerülnek röviden ismertetésre.
1. Gyermekvédelem az UNICEF megközelítésében (Mészáros Antónia ügyvezető igazgató UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány)
Az előadó először a tíz év gondos munkája után elfogadott Gyermekjogi Egyezmény[3] és annak három fakultatív jegyzőkönyvének[4] jelentőségéről beszélt, hiszen az Egyezmény egyfajta útmutató is, mert a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz biztosít jogokat. Ugyanakkor az Egyezmény kötelességet is ró azokra az államokra, amelyek aláírták, mert az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága előtt rendszeresen be kell számolniuk az Egyezményben foglaltak betartásáról. A Gyermekvédelmi törvény követi a Gyermekjogi Egyezmény céljait és elveit.
Az UNICEF az ENSZ Gyermekalapja, melyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre, és tevékenységének iránymutatója a Gyermekjogi Egyezmény. Az UNICEF 1946-ban lépett először kapcsolatba Magyarországgal, amikor a második világháború után élelemmel, egészségügyi ellátással segítette országunkat. 1975-ben alakult meg az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága, mely 2011-ben UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány néven alakult újjá. Az UNICEF a veszélyben lévő gyerekekért küzd és több mint 190 országban dolgozik a gyermekek jogaiért, testi-lelki jóllétéért, és hosszú távú humanitárius és fejlesztési programokat nyújt a fejlődő országokban élő gyermekeknek. Az UNICEF küldetésének központjában az alábbi területek állnak: egészség, HIV/AIDS megelőzése, táplálkozás, víz, higiénia, oktatás, gyermekvédelem és társadalmi integráció.
Az UNICEF Magyar Bizottság a gyermekjogok megismerése, tisztelete és védelme érdekében figyelemfelhívó, oktató és érdekérvényesítő munkát végez Magyarorszá-
- 40/41 -
gon, így például az Ébresztő-óra iskolai program keretében kiképzett előadók tartanak interaktív előadásokat 4-12 osztályos gyerekeknek. A program célja, hogy növelje a gyermeki jogok ismertségét az iskolákban, valamint érzékenyítse a gyermekeket a fejlődő világ, a fenntartható fejlődés és a globalizált világ problémái iránt. E mellett az UNICEF innovatív eszközökkel (HelpAPP) segíti a gyerekeket az erőszak felismerésében, megelőzésében és kezelésében, és kutatásokat, kampányokat indít ennek érdekében. A Gyermekbarát települési program célja a Gyermekjogi egyezmény helyi szinten való hatékony végrehajtásának elősegítése. Ezért olyan helyi irányítási rendszer, modell és jó gyakorlat kialakítását tűzi ki célul, amely kötelezettséget vállal a gyermekek kiemelt és fokozott védelmére és a gyermekek jogainak tiszteletben tartására. 2017-ben 18 pályázat érkezett, értékelésük most zajlik.
2. Amit a számok mutatnak - két évtized fontosabb gyermekvédelmi adatai (Gulyásné dr. Kovács Erzsébet főosztályvezető, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szakmai Irányítási Főosztály, Tóth Judit Nikoletta osztályvezető, Központi Statisztikai Hivatal Szociális Statisztikai Osztály)
A gyermekjóléti és gyermekvédelemi szakstatisztika szerteágazó terület, hiszen hat teljes körű, éves adatgyűjtés tervezése, szervezése, az adatok elemzése és publikálása történik meg, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a gyermekjóléti alapellátásokról, gyermekvédelmi szakellátásokról, területi gyermekvédelmi szakszolgálatokról, valamint a gyámhatóságok tevékenységéről és a javítóintézeti nevelésről. Ugyanakkor más szakstatisztikákból is származnak információk (pl. pénzbeli ellátások, köznevelési adatok, egészségügy, igazságügy, demográfiai jellemzők) a gyermekvédelmi tendenciák bemutatásához.
Ezt követően az előadók tájékoztatást adtak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménytől (2016. évben 392 555 gyermeket érintett a kedvezmény), a hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekeken keresztül (2016. évben 228 956 gyermek rendelkezett ilyen minősítéssel), a szünidei gyermekétkeztetésig (2016. évben a nyári szünetben 148 069, a tavaszi szünetben 92 230, az őszi szünetben 97 211, a téli szünetben 107 019 gyermek vette igénybe az ingyenes szünidei étkezést).
Hasonlóan nagy változás következett be a gyermekvédelmi szakellátásban is, - ahol a gyermekek 40%-a 1-5 év közötti időt tölt a rendszerben -, mert bár a Gyermekvédelmi törvény hatályba lépése óta a nevelőszülői ellátást tekintette elsődlegesnek, de a 2013. évi módosítás óta már csak kivételesen engedi meg a 12 éven aluli gyermekek intézményi ellátását. Ennek eredményeképpen mára a 12 év alatti korosztály 84,5%-a, a 3 év alatti korosztály 86,3%-a él nevelőszülőnél, azzal, hogy mindez az egyes nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek számának emelkedését is jelenti, mert a nevelőszülők száma alig változott (2010. évben 5416 nevelőszülőnél 12 270, 2016. évben 5531 nevelőszülőnél 13 510 gyermek nevelkedett). Amíg 1997. évben a nevelőszülők 61%-a csak egy gyermekek nevelt, addig 2016. évben a nevelőszülők 50%-a már három vagy több gyermeket nevelt. Megállapítható az is, hogy a speciális szükségletű gyermekek[5] gyakorlatilag valamennyien gyermekotthonban kerültek elhelyezésre. A nevelőszülői hálózatok férőhelyeinek 54%-át állami fenntartó, 39%-át egyházi fenntartó, illetve 7%-át civil fenntartó tartja fenn. A gyermekotthoni fenntartásban igen kis arányban vannak jelen egyházi (9%), illetve civil (2%) fenntartók.
3. A gyermekszegénység változásának fontosabb társadalmi összetevői Magyarországon 1992-2017 között (Gábos András, vezető kutató TÁRKI Társadalomkutatási Intézet)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
