A közösségi jog sui generis jogrend, amelyet tulajdonságai mind a hagyományos nemzetközi jogtól, mind a nemzeti jog területeitől eltérővé tesznek. E sajátosságok ugyanakkor a tagállamok jogrendszerével való kapcsolatát is meghatározzák és jellemzik. A közösségi jogi szakirodalom általában véve nem ejt szót a közösségi jog és a büntetőjog esetleges kapcsolódási pontjairól1 annak ellenére, hogy a közösségi jog a büntetőjoggal éppúgy "kölcsönhatásba lép", mint más, a gazdasági integrációhoz evidenciaszerűen kötődő belső jogterületekkel. S bár az előbbi tényt kizáró állásponttal sem lehet találkozni, a büntetőjogot hagyományosan olyan jogágnak szokás tekinteni, amely a nemzeti szuverenitás "integrációrezisztens" kifejeződése.
A közösségi jog jelenlegi formájában többféle hatást fejt ki a tagállami büntetőjogi rendszerekre, de e hatások teljeskörű leírása meghaladja a tanulmány kereteit. A kényszerű szelekció keretében ezért "csak" a legfontosabbnak ítélt témákról fogok szólni: a választást a felvetett kérdések elméleti problematikáján túlmenően azok (megoldásának) gyakorlati hasznossága és nem utolsósorban, egy kicsit az érdekessége is indokolja.
Mindezek következtében nem fogom tárgyalni az EKSZ 10. cikkéből fakadó esetleges büntető-jogalkotási és jogalkalmazási feladatokat, illetőleg mellőzöm a közösségi jog azon speciális rendelkezéseinek bemutatását is, amelyek büntetőjogi fellépésre köteleznék a tagállamokat - önálló közösségi büntetőhatalom nélkül is. Szólni fogok azonban a közösségi jog és a büntetőjog alkalmazása közötti kölcsönhatásról, amelynek jelentőségét a hazai büntetőjogászoknak sem szabadna lebecsülniük.
E kölcsönhatást, azaz a közösségi jog belső büntetőjogi színtéren való megjelenésének ezen formáját az alapozza meg, hogy a nemzeti büntetőjog tárgykörébe tartoznak olyan jogsértő magatartások is, amelyek szabályozására a gazdasági élet fejlődése, a gazdasági integráció elmélyülése miatt van szükség. A gazdasági viszonyok egy részét pedig ma már a közösségi jog szabályozza, ami a nemzeti büntetőjog szempontjából azzal a következménnyel jár, hogy a tárgykörre vonatkozó "maradék" nemzeti szabályozásnak - a közösségi jog sajátosságaiból fakadóan - ezzel teljes összhangban kell állnia. Ennek megfelelően a közösségi jog korlátot szab a nemzeti büntetőjogi hatáskör gyakorlásának, mivel az nem vezethet olyan személyek megkülönböztetéséhez, akiknek a közösségi jog azonos elbánást biztosít, és nem csorbíthatja a közösségi jog által garantált szabadságjogokat.2 A jogalkalmazásban ennek realizálása a jog (így a büntetőjog) "közösséghű" értelmezését kívánja meg, illetőleg a közvetlenül alkalmazandó, és alkalmazási elsődlegességet élvező közösségi jogi normák esetében pedig az ellentmondó nemzeti büntető jogszabály alkalmazásának mellőzését. A közösségi jog büntetőjogba való betüremkedését a kerettényállásokban megtestesülő büntetőjogi szabályozási technika is elősegíti, mivel egyre gyakoribb, hogy a gazdasági büntetőjog tényállásai a közösségi jogra, illetve az általa szabályozott jogviszonyokra nyitnak ablakot. Az ilyen szerkezetű normák esetén az alkalmazandó tényállás részét képezi a közösségi jog (még akkor is, ha van ellentétes tartalmú nemzeti szabályozás), s ezért egyértelmű a közösségi jog érvényesítésének kötelezettsége.
A közösségi jogrend és a nemzeti büntetőjog egyes sajátosságainak kölcsönhatásából következően a közösségi jog konkrét esetekben a büntetőjogi felelősség megállapítására, illetve annak menetére is hatást gyakorolhat. A közösségi jog nemzeti büntető normával való kölcsönhatása nem strukturális kapcsolaton alapul, hiszen a közösségi jog szabályozása nem a büntetőjogi jogviszonyokra irányul. A két jogrend egymáshoz való viszonyában e kölcsönhatás funkcionális: a közösségi jog célkitűzései megvalósulásához, illetve konkrét normái érvényesüléséhez a büntetőjog is - a közösségi jog sajátosságainak hathatós segítségével - hozzáteszi a maga részét. E célhoz kötött funkcionalitás miatt csak a büntetőjog egyes jogintézményeit érintően lehet konkrét utalásokat találni az Európai Bíróság elé került ügyekben, amelyek osztályozása attól függ, hogy melyik jogrend oldaláról közelítjük meg azokat. A metszet, amelyet a két jogrend kölcsönhatása hoz létre, a közösségi érdekek (jogszabályok) belső büntetőjogi védelmét szolgálja, e kapcsolódás akkor adott, ha van ilyen tartalmi összefüggés.3 Értelemszerűen nincs ilyen kapcsolódás, ha tisztán belső jogviszonyról van szó, ha az adott jogviszonyban harmadik ország (ti. akire nem vonatkozik a közösségi jog) polgára érintett, illetve ha közösségi jog tárgyi hatálya eleve nem terjed ki a kérdéses jogviszonyra. Bár a közösségi jogszabályok büntetőjogi szabályozást nem tartalmaznak, az anyagi büntetőjogot általában véve a büntetendő magatartások körének, illetve a jogkövetkezmények meghatározásában, az eljárásjogot pedig ezek megállapítása menetében mégis befolyásolhatják közösségi jogi rendelkezések. Mindebből következően a fentiek teljesen belső vonatkozású tényállásokban általában nem merülnek fel.4
Ha elvi szinten vizsgáljuk a nemzeti büntetőjog alkalmazása és a közösségi jogi rendelkezések közötti, a büntetendő magatartások körével kapcsolatos konfliktust, azt kell látnunk, hogy ez akkor merülhet fel, ha a közösségi szabályozást megelőző időszakban hatályos vonatkozó nemzeti szabályozást a jogalkotó nem igazította az új (esetleg módosult) közösségi rendelkezések teremtette jogi helyzethez. Ha ugyanis megtörtént a közösségi jogszabálynak megfelelő normák kibocsátása vagy az annak ellentmondó nemzeti szabály hatályon kívül helyezése, akkor a nemzeti jog vagy a közvetlenül alkalmazandó közösségi norma - az ellentmondás feloldásának szükségessége nélkül - problémamentesen szabályozza az adott életviszonyt. Ha azonban a jogalkotó elmulasztotta e tevékenységét, akkor a jogalkalmazóra marad e konfliktus feloldása. Az anyagi büntetőjogot érintően ez akkor jelentkezik, ha a közösségi norma olyan tárgykörben tartalmaz szabályozást, amely az adott nemzeti jogban a büntetőjog terrénumához tartozik. Igen sajátos, egyoldalú viszonyról van itt szó, hiszen a közösségi jogi norma ettől még nem válik büntetőjogi tárgyúvá, ez a tartalmi kötődés az adott nemzeti jogrend szabályozási sajátosságából adódik, s a közösségi jogra csupán visszatükröződik. Kézenfekvő a megállapítás, hogy ilyen típusú kapcsolat a közösségi jog és a nemzeti büntetőjog között jobbára csak a gazdasági bűncselekmények nemzeti szabályozásával (pl. deviza-, élelmiszeripari-, fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése, illetve azok büntetőjogi üldözése) összefüggésben merülhet fel.
Ebben a munkában a büntetőjog alkalmazása körében jelentkező közösségi jogi hatások azon típusát kívánom bemutatni, amelyek a büntetőjogi felelősség megállapításához kapcsolódnak. Ezen túlmenően a közösségi jogi befolyás tetten érhető a jogkövetkezményekkel, illetőleg a büntetőeljárással kapcsolatban is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
