Az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága 2007. május 17-én a Parlament Felsőházi termében nyílt napot tartott a magyar igazságszolgáltatási rendszer átalakításának tíz éves évfordulója alkalmából. A találkozó célja a reformok évtizedes tapasztalatainak áttekintése, értékelése és a további fejlesztési igények, elképzelések felmérése volt.
A nyílt nap fővédnöke dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke volt, aki külföldi útja miatt levélben üdvözölte a meghívottakat. A rendezvényen jelen voltak a reformok kidolgozásában résztvevők, az igazságszolgáltatás, a jogalkotás, valamint a szakmai kamarák jelentős képviselői csakúgy, mint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, vagy a jogi képzést folytató egyetemek delegáltjai.
Az előadók többsége visszaemlékezéssel kezdte beszédét, amelyben kitértek az 1997-ben megindult reformok előzményeire, azok kiváltó okaira, illetve a bevezetett változtatások lépcsőfokaira és eredményeire. A felszólalók a jelenlegi helyzet értékelését követően megfogalmazták a jövőre vonatkozó elképzeléseiket, javaslataikat is.
Dr. Vastagh Pál nagykövet, aki a reformokat kidolgozó igazságügyi tárcát vezette, beszédében rámutatott arra, hogy a '90-es évek elején kiszélesedtek az állampolgárok jogvédelmi lehetőségei, ugyanakkor az ezt érvényesítő intézményrendszer működési nehézségei gyakorta ezt a lehetőséget a mindennapi életben nehezen tudták megteremteni. Emellett nagyon erős politikai igény alakult ki arra, hogy alkotmányos garanciákkal bástyázzák körül a bírói szervezet önállóságát, a bírói hatalom függetlenségét. A reform legfajsúlyosabb kérdésének az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) létrehozását, a bírói hatalom igazgatási viszonyainak a végrehajtó hatalomtól történő teljes és következetes elválasztását, legvitatottabb pontjának pedig a négyszintű bírósági rendszer kialakítását tartotta. A reform legfontosabb eredményének a politika és az igazságszolgáltatás közvetlen elválasztódását tekintette. Az 1997-es reform körülményeinek, tartalmának felidézése után kitért azokra a területekre, melyeknek további fejlesztését jelenleg fontosnak tartják. Ilyenek a bíróságok, az igazságszolgáltatás és a társadalom kapcsolata, a társadalmi nyilvánosság és elégedettség javítása, valamint a jogalkalmazói - a bírói és ügyészi hivatás - nyíltabbá tétele.
Dr. Kondorosi Ferenc az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a reform egyik legnagyobb eredményének az ítélőtáblák létrehozását, illetve a bírósági és ügyészségi törvények azon módosítását tartotta, amely az igazságszolgáltatás mint önálló hatalmi ág megerősítését szolgálta azáltal, hogy a bírósági és ügyészségi fejezet költségvetési javaslatának összeállítására a végrehajtó hatalom feladatköréből az OIT elnökének, illetve a legfőbb ügyésznek a hatáskörébe ruházta. Kiemelte, hogy az elmúlt tíz év áttekintése mellett ugyanolyan fontos a jövő átgondolása is. Elmondta, hogy az igazságszolgáltatás a reformok nyomán mára két és félszeres költségvetéssel működik, azonban a pénzügyi feltételek biztosítása mellett az igazságszolgáltatás szakmai színvonalának folyamatos javítása is célként kell megjelenjen. Az igazgatási és pénzügyi függetlenség hangsúlyozása mellett kitért a reform olyan egyéb fontos lépéseire is, mint a közvetítői tevékenység bevezetése a polgári és büntetőügyekben, a jogi segítségnyújtó szolgálat, a "nép ügyvédje", valamint a pártfogói felügyelői szolgálat felállítása. Fontosnak nevezte a végrehajtás hatékonyságának további növelését, az elítéltek társadalomba való visszailleszkedésének tréningek, képzések, figyelemmel kísérés révén való elősegítését, a hatósági eljárások online rendszerek és nyilvántartások, elektronikus aláírás révén való egyszerűbbé, gyorsabbá tételét.
Elmondta, hogy az igazságügyi tárca tervei között szerepel az eljárások gyorsítása, a minőségi ítélkezés feltételeinek további erősítése, az igazságügyi szolgáltatások bővítése, elektronikus ügyintézési szolgáltatás és az ún. e-bíróság bevezetése. 2007. július 1-jén lép hatályba az a rendelkezés, mely szerint a világhálón közzé kell tenni a felsőbb bíróságok döntéseit, illetve a Legfelsőbb Bíróság elvi jellegű határozatait, hozzájárulva ezzel a közvélemény széles körű tájékoztatásához és az egységes jogalkalmazás erősítéséhez. Kiemelte, hogy az érintett jogszabályok többsége ún. kétharmados törvény, ezért a további fejlesztéshez konszenzusra, illetve a résztvevők részéről bizonyos fajta szemléletváltásra van szükség.
Dr. Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke beszédében "finomhangolásról" szólt, melynek érdekében három független intézetet kért fel a bírósági működés átvilágítására. Kiemelte, a bíróvá válás feltételeinek szigorítását, a Magyar Bíróképző Akadémia és a Bírák Etikai Kódexének fontosságát, valamint az informatikai fejlesztéseket.
A társadalom részéről megfogalmazott kritikai észrevételekre reagálva, az alkalmatlan bírák kiszűrése érdekében javaslatot tett a jogalkotóknak néhány olyan jogszabályi változás megfontolására, melyek a bírói függetlenséget nem sértik, de javíthatják a bíróságok munkájának megítélését. Üdvözölte, hogy ez év áprilisában az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely megteremtette a törvényi alapját a bírósági fogalmazók objektív kritériumok alapján történő kiválasztását elősegítő, központi felvételi versenyvizsga bevezetésének. A jövőben tehát csak az nevezhető ki bírósági fogalmazónak, aki a Bíróképző Akadémia által lebonyolított felvételi versenyvizsgát sikeresen letette. Elmondta, hogy az OIT úgy döntött, hogy a bírák és bírósági tisztviselők képzési rendszerét átalakítja, annak érdekében, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelő, még magasabb szinten képzett bírói kar álljon a polgárok szolgálatában. A képzés jövőbeni rendszerének biztosítékát a Magyar Bíróképző Akadémia létrehozásában és megfelelő színvonalú működésében látja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
