https://doi.org/10.59851/psz.10.1.5
A román Alkotmány 114. cikke értelmében a Kormány felelősséget vállalhat a parlament előtt egy programra, egy politikai nyilatkozatra vagy egy törvénytervezetre. E vegyes eljárás egy időben tekinthető a Parlament törvényhozói tevékenysége alóli kivételnek, illetve a Kormány felett gyakorolt parlamenti kontroll egyik módjának. Míg a programra vagy politikai nyilatkozatra tett felelősségvállalás nem vet fel lényeges kérdéseket, addig a törvénytervezetre vonatkozóan szükséges vizsgálni, hogy a felelősségvállalás miként illeszkedik a román alkotmányos architektúrába. E tekintetben három fő kérdés merül fel. Egyrészt, mi teszi indokolttá egy ilyen sajátos törvényhozás lehetőségét? Másrészt, vállalhat-e felelősséget a Kormány egy időben több törvénytervezetre? Harmadrészt, vállalhat-e felelősséget a Kormány organikus törvényre? A továbbiakban, jelen tanulmány - a felelősségvállalásra vonatkozó alkotmányos előírások ismertetését követően - e három kérdésre a román Alkotmánybíróság esetgyakorlatának bemutatásán keresztül kíván választ adni.
Kulcsszavak: kormány felelősségvállalása, parlamenti kontroll, bizalmatlansági indítvány, sajátos törvényhozás, Parlament és Kormány kapcsolata
Under Article 114 of the Romanian Constitution, the Government may assume responsibility before Parliament upon a program, a general policy, or a bill. This mixed procedure can be considered both an exception to the legislative authority of the Parliament and a form of parliamentary control over the Government. While the assuming of responsibility for a program or general policy does not raise any significant questions, in the case of a bill it is necessary to examine how this procedure fits into the Romanian constitutional architecture. In this regard, three main questions arise. First, what justifies the possibility of such special legislation? Second, can the Government assume responsibility for several bills at the same time? Thirdly, can the Government assume responsibility for organic laws? In the following, this study will answer these three questions by presenting the case law of the Romanian Constitutional Court, after describing the constitutional provisions on the assumption of responsibility.
Keywords: assumption of responsibility by the Government, parliamentary control, motion of no confidence, special legislation, relationship between Parliament and Government
A Kormány Parlament előtt tett felelősségvállalása (románul: angajarea răspunderii guvernului) olyan sajátos intézmény a román Alkotmány architektúrájában, amely egyszerre tekinthető sajátos törvényhozási eljárásnak, illetve a Kormány felett gyakorolt parlamenti kontroll egyik megnyilvánulásának.[1] Felelősségvállalás esetén tulajdonképpen a Kormány választás elé állítja a Parlamentet, hiszen az eljárás eredményeként a Parlament vagy egyetért a Kormány álláspontjával (így lényegében megújítva a kormányzati megbízást[2]) vagy meneszti azt.[3] Következésképpen, a felelősségvállalás intézménye - a törvényhozási felhatalmazással egyetemben - a Parlament kizárólagos törvényhozási hatásköre alóli kivételként jelenik meg, anélkül, hogy sértené annak monopóliumát.[4] A felelősségvállalás pontos eljárását az 1991. évi román Alkotmány 114. cikke szabályozza, amelyet az alkotmányozó
- 73/74 -
szerkezetileg a IV., Parlament és Kormány viszonyáról szóló fejezetben helyezett el,[5] ezáltal is utalva az intézmény sajátos kettősségére.
Az elmúlt több mint három évtizedben a mindenkori kormányok számos alkalommal éltek a felelősségvállalás lehetőségével,[6] ezáltal felgyorsítva egyes törvények elfogadását. Többek között ilyen eljárásban került elfogadásra a jelenleg hatályos polgári és büntető törvénykönyv is.[7] A felelősségvállalás intézménye 2025-ben ismételten előtérbe került, hiszen a Bolojan-kormány több gazdasági, pénzügyi intézkedést is ezen eljárás keretében "fogadtatott el". Előbb 2025. július 7-én a Kormány felelősséget vállalt egy pénzügyi-költségvetési intézkedésekről szóló törvénytervezetre,[8] majd ezt követte szeptember 1-én további öt, egyazon ülésen tett felelősségvállalás (szolgálati nyugdíjakról szóló rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről,[9] bizonyos egészségügyi intézkedésekről,[10] az állami vállalatok vezetésére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet módosításáról és kiegészítéséről,[11] bizonyos autonóm közhatóságok működésének hatékonyabbá tételéről,[12] valamint bizonyos állami források átcsoportosításáról és a felhasználás hatékonyabbá tételéről[13]). Mindezen eljárások a figyelem középpontjába helyezték a felelősségvállalás intézményét, éppen ezért aktuálissá vált ennek részletesebb ismertetése, illetve a szakirodalomban megfogalmazott bizonyos fenntartások bemutatása.
A továbbiakban jelen tanulmány a Kormány felelősségvállalásának intézményét kívánja bemutatni, kiemelve annak sajátosan kettős jellegét, valamint az esetleges visszaélésszerű gyakorlásra lehetőséget teremtő hiányosságokat. Ugyanakkor, mivel a vizsgált intézmény megértéséhez elengedhetetlen Románia Alkotmánybírósága esetgyakorlatának feltárása is, ezért az alábbiakban a releváns alkotmánybírósági esetgyakorlat elemzésére is kísérletet teszünk.
Amint arról a fentebbiek során említést tettünk, a román Alkotmány 114. cikke részleteiben szabályozza a felelősségvállalás intézményét. Az (1) bekezdés értelmében a Kormány a Parlament két házának (Képviselőház és Szenátus) együttes
- 74/75 -
ülésén[14] felelősséget vállalhat (i) egy programra, (ii) egy általános politikai nyilatkozatra vagy (iii) egy törvénytervezetre. A felelősségvállalás során, a vonatkozó nyilatkozatot a Kormány nevében a miniszterelnök teszi, kiemelve az eljárást szükségessé tevő tényezőket, valamint bemutatva a programot, nyilatkozatot vagy törvénytervezetet.[15]
Programra tett felelősségvállalásra elsősorban akkor kerülhet sor, ha a kormányprogramban bizonyos módosításokat kívánnak eszközölni,[16] míg a politikai nyilatkozatra tett felelősségvállalással a Kormány bel- vagy külpolitikai elköteleződését hangsúlyozhatja.[17] A szakirodalomban egyes szerzők kiemelték, hogy - ugyan nehézkes egymástól pontosan elhatárolni a programot és a politikai nyilatkozatot - a program a Kormány valamely politikájával kapcsolatos általános irányvonalakat adja meg, míg a politikai nyilatkozat a Kormány hitelességének növelését szolgálja.[18] Érdemes megemlíteni, hogy a programra vagy nyilatkozatra tett felelősségvállalás lényegében teljes mértékben politikai aktus, éppen ezért egyes szerzők szerint a Kormány - a lojális együttműködés jegyében - figyelemmel kísérheti a Parlamenttől érkező javaslatokat.[19]
Kétségtelen, hogy a három lehetőség közül a legfontosabb a törvénytervezetre tett felelősségvállalás, amely eljáráshoz elviekben a Kormány csak azon esetekben folyamodhat "amikor úgy véli, hogy az adott törvénytervezet elfogadása abban a formában és olyan gyorsan, ahogy azt szeretné, rendes (vagy akár sürgősségi) eljárás keretében nem lehetséges."[20] Így tehát, a felelősségvállalás intézményével csak olyan in extremis helyzetben lehet élni, amely sürgőssé teszi a rendelkezés elfogadását és azt, hogy az elfogadásra maximális gyorsasággal kerüljön sor[21] (egyes szerzők kiemelik, hogy a felelősségvállalás a lehető leggyorsabb eljárás egy törvény elfogadására, hiszen - adott esetben - a tervezet bemutatását követő három nap múlva a törvény már elfogadottnak tekinthető[22]). A szakirodalomban mesterségesnek, vagy éppen agresszívnek titulálják egy törvény ily módon történő elfogadását,[23] magára a felelősségvállalásra pedig "kikényszerített bizalmatlansági indítványként" tekintenek.[24]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
