Megrendelés

Alexin Zoltán: A szektoriális adatvédelmi jog áttekintése (IJ, 2011/1. (42.), 28-29. o.)

Recenzió dr. Jóri András, dr. Hegedűs Bulcsú és dr. Kerekes Zsuzsanna (szerkesztők): Adatvédelem és információszabadság a gyakorlatban című kötetéről.

A hivatalban lévő adatvédelmi biztos nevével fémjelzett gyűjteményes kötet a Complex Kiadó gondozásában jelent meg 2010-ben. Célkitűzése az volt, hogy átfogóan ismertesse a magyar adatvédelmi joganyagot. A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) a személyes adatok kezelésének csupán a legáltalánosabb elveit tartalmazza. Az egyes társadalmi területek adatvédelmének részletes szabályozását másodlagos ún. szektoriális adatvédelmi törvények hatáskörébe utalja. Így, külön jogszabály alrendszerek (törvények, Kormányrendeletek és miniszteri rendeletek együttese) jöttek létre és szabályozzák a bűnügyi, bűnüldözési célból történő adatkezeléseket, az igazságszolgáltatás, az adózás, a nemzetbiztonság, az oktatás, a gyámügy, a munkaadók, a biztosítók és pénzintézetek, a népességnyilvántartás, a közigazgatás, az anyakönyvezés, a levéltárak, a társadalombiztosítás és az egészségügyi ellátások során felvett, illetve feldolgozott személyes adatok kezelését. A sort még hosszasan lehetne folytatni, hiszen ma 317 hatályos törvény és 448 különféle rendeletben fordul elő a személyes adat kifejezés.1 A kötet ezért nem is lehet teljes, azonban a legtöbb állampolgárt érintő, minden jelentősebb területet felöleli.

A kötetben helyett kapott néhány információszabadsággal kapcsolatos fejezet is, amelyben a szerzők a minősített adatok megismerésével, az elektronikus információszabadsággal, az üzleti titkokkal, a környezeti adatokkal, valamint a fogyasztóvédelemmel összefüggő adatok nyilvánosságával kapcsolatos kérdéseket vizsgálják. Terjedelmüket tekintve az adatvédelemmel foglalkozó fejezetek dominálnak. A 486 oldalból mintegy 300 e kérdéskörrel foglalkozik.

A huszonegy neves adatvédelmi szakértőt felvonultató munka az adatvédelmi törvény részletes magyarázatával kezdődik, majd egy-egy társadalmi terület szektoriális adatvédelmi rendszerét tekinti át. A szakértők egy-egy fejezetben ismertetik az adott terület adatkezelését szabályozó törvényeket - nemegyszer előfordul, hogy több hatályos törvény együttesen szabályozza a kiterjedt adatkezeléseket. A szakértők súlyt helyeztek arra, hogy utaljanak a további részletszabályokat tartalmazó Kormányrendeletekre vagy miniszteri rendeletekre is. Az ismertetés a fontosabb jogszabályok szövegét tartalmazza folyamatos szövegként, amelyhez a szerzők magyarázatokat fűztek. A kötetet tartalmasabbá teszik azok az ikonokkal jelzett külső hivatkozások, amelyek egy adott témában született alkotmánybírósági határozatokra, bírósági ítéletekre, definíciókra, az adatvédelmi biztos állásfoglalásaira vagy az Európai Unió valamely jogi eszközére hívják fel a figyelmet.2

Az Alkotmány 59. § (2) bekezdése kétharmados törvénnyé tette az adatvédelmi törvényt. Az adatvédelmi törvény 1. § (2) bekezdése szerint e törvény általános rendelkezéseitől való eltérésre kizárólag akkor van lehetőség, ha ezt a lehetőséget maga az adatvédelmi törvény kifejezetten megengedi. Nos, ezt a formális, absztrakt követelményt az Alkotmánybíróság nem vette szigorúan, az alkotmányellenesség megállapítását attól tette függővé, hogy mennyire súlyos az eltérés.3 Ezzel komoly akadályt gördített az olyan későbbi indítványok elé, amelyek a szektoriális jogszabályok és az Avtv. közötti összhangot kérnék számon.

A szektoriális adatvédelmi jogszabályok sok esetben nagyon általános felhatalmazást adnak az adatkezelésre. A célhoz kötöttség elvárásából kiindulva gyakran olvashatunk olyan mondatokat, hogy "a … célból szükséges személyes adatokat a cél eléréséhez szükséges ideig a … kezeli (továbbítja)". Az ilyen jogszabályok sem a megőrzési időt, sem a hozzáférések rendszerét, sem a jogorvoslati lehetőségeket tovább nem részletezik - ezek az ismeretek nem állnak az érintettek rendelkezésre. A gyakorlatban megvalósuló adatkezelések főbb tulajdonságait jobb esetben egy rendeletből, rosszabb esetben egy-egy belső utasításból, vagy egy kiadott űrlapról lehet leolvasni.

Ma szektoriális adatvédelemmel összesen 760 jogszabály, a mintegy 6650 hatályban lévő jogszabálynak 11-12%-a foglalkozik. Így nem túlzás azt állítani, hogy egy meglehetősen túlbürokratizált, agyonszabályozott és egyáltalán nem átlátható jogi rendszerről van szó. Hol van már a 15/1991. (IV. 13.) AB határozat megállapítása: "az adatkezelést kivételesen törvény is elrendelheti …"? A szerzők szándéka, hogy ebben az utóbbi 10-20 évben elburjánzott dzsungelben valamiféle utat vágjanak tiszteletre méltó és kiemelkedően hasznos vállalkozás.

A szakértők munkái nem azonos mélységűek. Néhányan rendkívül gondosan taglalták a hazai törvényhozás kapcsolatát a nemzetközi és uniós jogi eszközökkel, egyezményekkel; hivatkoztak az EJEB és a magyar bíróságok ítéleteire; valamint a magyar országgyűlési biztosok (nem csak az adatvédelmi biztos) állásfoglalásaira. Mások beérték a jogszabályok és néhány adatvédelmi biztosi állásfoglalás ismertetésével. Kiemelkedően részletesek és szabatosak dr. Kadlót Erzsébetnek a nyomozó hatóságokkal, az ügyészségekkel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal és a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos fejezetei. dr. Sulyok Márton foglalta össze a NEBEK (Nemzetközi Bűnügyi Együttműködés) keretében történő adatkezelésekkel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat. Ebből a fejezetből az európai bűnügyi együttműködéssel kapcsolatos legfontosabb újdonságokat ismerhet meg az olvasó.

A levéltárakkal kapcsolatos fejezet alapvetően a rendszerváltást megelőző időszak emlékeinek megismerhetőségével, az Állambiztonsági Szolgáltatok Történeti Levéltárának jogi környezetével foglalkozik. Nyilvánvalóan ez a napi belpolitika egyik forró pontja, azonban hiányoltam a hétköznapi levéltári munka áttekintését, például a különleges személyes adatokat őrző Semmelweis Orvostörténeti Levéltár adatvédelmi áttekintését. Az egészségügyről szóló fejezet néhány biztosi állásfoglaláson és a törvény szövegén kívül más információt nem tartalmaz. Hiányoltam az intézményi belső adatvédelmi felelősök munkájával, a betegregiszterekkel, az orvosi kutatások adatvédelmével, a gyógyszertárak, az ÁNTSZ adatkezelésével, az OEK és az OSZMK adatkezelésével kapcsolatos jogi ismereteket. Az egészségügy az egyik legnagyobb adathalmozó, amely ráadásul különlegesen hosszú ideig őriz meg adatokat. A társadalombiztosítással foglalkozó fejezetben örömmel vettem észre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatvédelmi szabályzatából származó részleteket. Ez a dokumentum 2008 végén jelent meg az Interneten4, köszönhetően a Fővárosi Bíróságon, közérdekű adatok nyilvánossága tárgyában indított peremnek5, és a dr. Péterfalvi Attilától kapott 1172/K/2005-7. számú állásfoglalásnak.6

Az információszabadsággal foglalkozó fejezetek között előkelő helyet foglal el a titkos dokumentumok védelméről, azok megismerhetőségéről szóló fejezet. A minősített adat védelméről szóló 2009-ben elfogadott új törvény jelentősen meg fogja változtatni a korábbi gyakorlatot. Az ajkai vörösiszap-katasztrófa szomorú aktualitást ad a környezettel kapcsolatos közérdekű információk nyilvánosságával foglalkozó fejezetnek.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére