"Az adataim védelme? Örülök, hogy van munkám!" Sajnos a magyar munkavállalók többségének ez a(z érthető) hozzáállása, ha felvetődik annak a kérdése, hogy mennyire ügyelnek arra, hogy a munkájuk kapcsán kiadott személyes adataikat a megfelelő módon kezelik-e, nem él-e vissza azokkal a munkáltató, hiszen félnek, ha szót emelnek jogaik védelmében, könnyen lehet, hogy új munka után nézhetnek. A másik probléma a tájékozatlanság: a munkavállalók többsége nincs tisztában azzal, hogy személyes adataikkal mások mit tehetnek, és mit nem tehetnek. Az elmúlt két évtizedben az adatvédelem fogalma ugyan közismertté vált, és talán az emberek többsége néhány mondatnyi tudással rendelkezik is e téma alapjairól, a szabályozás lényegét, az adatvédelmet irányító alapelveket azonban kevesen ismerik. Ha az első problémán nem is, a másodikon mindenképpen segíthet Arany Tóth Mariann könyve.
A mű négy részre tagolható. A dogmatikai alapok lefektetése után a szerző a munkajogviszony három szakaszának adatvédelmi vonatkozásait elemzi így bemutatja a munkaerő-felvételi eljárást, a munkajogviszony fennállása szakaszát, végül a munkaviszony megszűnését illetve az azt következő időszakot érintő adatvédelmi kérdéseket.
Az elméleti megalapozást jelentő első fejezetben mindenekelőtt a munkaviszonyok fő jogi szabályozójának, a Munka Törvénykönyvének (Mt.) személyiségvédelmi szabályait és garanciáit ismerhetjük meg. Ezt követően a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) által nyújtott személyiségvédelem rendszere, majd e két jogforrás ellentmondásainak elemzése következik. A szerző - levonva a kutatás tanulságait - jogalkotási javaslattal is előáll, amely az Mt. által nyújtott szabályozás tanulmányozása során felvetődő problémákat kívánja áthidalni. A következőkben egy átfogó elemzést olvashatunk a munkavállaló személyes adatainak védelméhez való jogáról, ismét a Ptk. és az Mt. szabályozásából kiindulva, de feldolgozva az Alkotmánybíróság és a bíróságok gyakorlatát is. Az adatkezelés jogszerűségét az adatvédelmi törvény szabályozása mentén haladva vizsgálja. A munkavállalók többségét érintő viszonyokon túl a munkajogviszony olyan különleges szegmenseibe is betekintést nyújt a mű, mint a távmunkát végzők és az egyházi jog személy munkáltatóval rendelkezők jogai.
Arany Tóth Mariann a munkaerő-felvételi eljárás adatvédelmi kérdéseit tárgyalja a legnagyobb részletességgel - talán túl nagy részletességgel is. A fejezet méretét tekintve jóval terjedelmesebb a másik kettőnél, annak ellenére, hogy a három szakasz közül ez tart a legrövidebb ideig. Ennek részben az a magyarázata, hogy a szerző belemerül a ritkaságszámba menő különleges esetek részletes taglalásába is. Az elemzés fő fonalát a felek adatfelvétellel kapcsolatos jogainak és kötelességeinek tárgyalása adja. A téma kibontása a személyes adatok felvételének gyakorlati problémáival indul, majd a védendő adatok típusai szerinti bontásban halad tovább. A nemzeti-etnikai hovatartozás kapcsán kitér a szerző a diszkriminációra és az esélyegyenlőségre is, és arról is szól, hogy milyen esetekben kérdezhet rá a leendő munkáltató a vallási, politikai elkötelezettségre, a büntetett előélet esetleges meglétére. Ugyancsak kényes kérdések tehetők fel a jelentkezőnek - amennyiben a munkakör betöltéséhez ez szükséges - az egészségi állapotát illetően: a szerző tárgyalja a pszichikai állapot, a fogyatékosság, a terhesség, a HIV-fertőzöttség, az alkohol- és kábítószer-függőség témáját, sőt, az újszerű, a magyar jogban még nem szabályozott genetikai adatok kérdésköréről is tájékoztatást ad. A jogszabályok, bírósági döntések, adatvédelmi biztosi ajánlások tükrében tájékozódhatunk a jelentkező jogairól és a jogellenes adatfelvétel következményeiről.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
