A mai világban tényként kezelhető az az állítás, mely szerint a szervezetek legfontosabb erőforrásai a munkavállalók. Nem véletlen, hogy a menedzsmenttudományok szakirodalma kiemelten foglalkozik mind az optimálisan kiválasztott, mind a megfelelően képzett munkaerő alkalmazásának kérdéskörével. Függetlenül attól, hogy a szervezet a versenyszféra területén tevékenykedik-e, vagy az államigazgatás/közigazgatás területén, elmondható, hogy a dolgozói készség- és képességfejlesztésben rejlő lehetőségek kiaknázása visszahat a cég által előállított termék, vagy az adott szervezet által nyújtott szolgáltatás színvonalára. Jelen írásban elsőként a közszolgálatban megvalósuló központi képzési rendszert vizsgáló 2018. évi kutatást, illetve annak egyes eredményeit mutatom be, majd a kutatásban részt vevő köztisztviselők véleményére alapozott, a rendszer fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.
A közigazgatás akkor jó, ha a közfeladatokat eredményesen és hatékonyan látja el.[1] Azonban hatékony feladatellátás nem érhető el professzionálisan képzett tisztviselői állomány nélkül. Éppen ezért a kormányzati szándék - a versenyszférában is megjelenő tendenciához igazodva - a megfelelő személyzeti állomány kiválasztása, és annak továbbfejlesztése. "A köztisztviselők életen át tartó képzése elengedhetetlen egy korszerű közigazgatás működtetéséhez a 21. században..., ahogy más országok, úgy Magyarország is jelentős erőforrásokat fordít a köztisztviselők továbbképzésére".[2] A források jelentős része annak a továbbképzési rendszernek a létrehozását és üzemeltetését finanszírozza, melyet - egy féléves tesztelést követően - 2014. január elsejétől vezettek be hazánkban.
Az első képzési ciklus 4 éves időtartama 2017. december 31-én ért véget. A vizsgált négy év során kellő számú elméleti és gyakorlati tapasztalat gyűlt össze mind a rendszer működését, mind az egyes képzések megvalósulását és megvalósítását illetően. E tapasztalatokat gyűjtötte össze az önkormányzati közigazgatás területén dolgozó köztisztviselők véleményét vizsgáló kutatás, mely közvetlenül az első képzési ciklus lezárását követően (2018. január-február havában) készült. A kutatási eredmények a hazánkban megvalósuló képzési rendszer működésének megfigyeléséhez, a képzésben részt vevő köztisztviselők véleményének megfogalmazásához, továbbá a képzési rendszer jövőbeli fejlesztéséhez járulnak hozzá.
A vizsgált közigazgatási továbbképzési rendszer életre keltésének és működtetésének jogszabályi hátterét egyrészt a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) rendelkezései, másrészt pedig a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) adják.
A Kttv. 80. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselők törvény által meghatározott köre köteles az e törvény szerinti képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben részt venni. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének mérése egy kategorizált tanulmányi pontrendszerrel mérhető.
A tisztviselők képződhetnek elektronikus tananyag segítségével e-learning formájában, jelenléti képzést igénybe véve, vagy e kettő kombinációjával, ún. blended learning képzésen való részvétellel, továbbá a vezetőképzés területén egy speciális képzési formában: a vezetői tréning segítségével.
A programjegyzékben szereplő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által tartott minősített közszolgálati továbbképzési programok és/vagy az egyéb felnőttképzési intézmények által szervezett ún. szakmai továbbképzések, és/vagy a közigazgatási szervek mint munkáltatók által szervezett ún. belső képzések közül lehet választani (ld: 1. táblázat).
1. táblázat: A közszolgálati továbbképzés rendszere
A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rend. alapján
| Program típusa | Képzőintézmény típusa | Kódjegyzék témacsoport | Program típusa | |
| Minősített | Nemzeti Közszolgálati Egyetem | I. | Közszolgálati továbbképzési programok | |
| V. | Közszolgálati vezetőképzési programok | |||
| Akkreditált felnőtt-képzési intézmények és felsőoktatási intézmények | III. | Szakmai továbbképzésre irányuló továbbképzési programok | ||
| IV. | Kompetenciafejlesztésre irányuló továbbképzési programok | |||
| Belső | Belső továbbképző intézmények | II. | Speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket közvetítő továbbképzési programok | |
| VI. | Egyéb, máshova nem sorolható továbbképzési programok | |||
Forrás: NKE Vezető- és Továbbképzési Intézet (VTKI)
- 6/7 -
A kutatás első lépése a probléma pontos meghatározása, melynek érdekében problémafeltáró kutatás készült. E kutatás alapvetően két részből állt: egyrészt egy dolgozói kérdőív, másrészt egy szakértői interjú alkotta.
Első lépésként szóasszociációs technika alkalmazásával a képzéssel kapcsolatos dolgozói attitűdök kerültek feltárásra, majd a probléma feltárását a dolgozói vélemények kutatása folytatta. A kutatási kérdés arra irányult, hogy köztisztviselői vélemények szerint mik az erősségei és a gyengeségei a képzési rendszernek, mit látnak a legnagyobb problémának, illetőleg ha ők lennének a képzési rendszer megújításáért felelősek, akkor mi az, amit megőriznének a jelenlegi gyakorlatból, és mi az, amin változtatnának.
A problémafeltáró kutatás eredményeire alapozva fogalmazódtak meg a kutatási hipotézisek. A hipotézisek helyességének teszteléséhez, illetőleg a problémafeltáró kutatás eredményeinek értelmezéséhez további szakértői interjúk készültek.
A problémafeltáró kutatás eredményei, valamint a szakértői interjúk alapján az alábbi hipotézisek születtek:
H1. A képzési kínálat nem tud minden igényt kielégíteni (kínálati szűkösség tapasztalható).
A problémafeltáró kutatás eredménye alapján feltételezhető, hogy a vizsgált képzési ciklus idején nehézséget okozott a dolgozók számára a munkakörükkel közvetlenül kapcsolatban álló képzések kiválasztása. A H1 hipotézis vizsgálatakor a kutatási kérdés arra vonatkozott, hogy e megfigyelés általánosítható-e a célcsoport egészére, továbbá, hogy vannak-e és ha igen, melyek azok a lefedetlen területek, melyeknek feltérképezése esetlegesen segíthet a jövőbeli tananyagfejlesztési irányok kialakításában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
