Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán immáron hagyományosnak mondható módon 2005. február 9-én és 2005. július 6-án került sor a legújabb könyvbemutatókra. A könyvbemutatót a Kar évente kétszer rendezi meg. A program legfőbb célja, hogy az egyetemi oktatók és a hallgatók megismerhessék, hogy a legutóbbi időszakban a pályatársak tollából milyen tankönyvek, tanulmánykötetek, monográfiák jelentek meg. Ezen a módon tehát az egyetemi tudományos életről kaphat az érdeklődő egyfajta sajátos panorámát.
A 2005. február 9-én megtartott könyvbemutatót Takács Péter egyetemi docens, az ELTE ÁJK tudományos dékánhelyettese nyitotta meg. Az egyes könyveket az adott témában jártas, nagy elismertségnek örvendő szakemberek mutatták be.
Paczolay Péter: Az alkotmányelmélet fejlődése és az európai kihívás, illetve Alkotmányelmélet és európai integráció című, 2003-ban, illetve 2004-ben megjelent munkáit Dezső Márta mutatta be.1 Az első kötet tankönyvnek, míg a második voltaképpen szöveggyűjteménynek tekinthető. Az első kötetben régebbi munkák átdolgozását és újabb munkákat olvashatunk, melyek a kilencvenes évek alkotmányfejlődési és politológiai alapkérdéseivel foglalkoznak. A könyv az alkotmányosság, az alkotmányos értékek meghatározásának is teret szentel, továbbá elemzi az Európai Közösség legitimációjának kérdéseit is. A második kötet elsősorban olyan szövegeket tartalmaz, melyek az EU-integrá-cióból folyó alkotmányos kérdésekkel foglalkoznak. Az EU-alkotmányosság kérdése az európai Alkotmány fogadtatásával kapcsolatosan a politikai kérdéseken túlmenően, illetőleg azokkal összefüggésben is igen aktuális kérdéssé vált. Dezső Márta kiemelte, hogy a kötet számos német, angol, skót szerzőtől származó szöveget tartalmaz, ugyanakkor hiányolta a francia auktorok jelenlétét.
A Mezey Barna által szerkesztett Eckhart Ferenc emlékkönyvet Homoki Nagy Mária mutatta be.2 Homoki Nagy Mária - aki a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karának professzora - utalt az előzőekben recenzeált könyvre, illetőleg annak témájára is abban a vonatkozásban, hogy az EU jog tanulmányozása során is szükség lehet a jogtörténeti ismeretekre, illetve a közös joghistóriai gyökerek elemzésére. Homoki Nagy Mária foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy vajon a jogtörténetnek - mint a történettudomány és a jogtudomány határán elhelyezkedő stúdium - milyen szerepet kell kapnia a jogtudomány művelése, valamint a jogi oktatás során. A recenzens kiemelte, hogy a tanulmánykötetben nem pusztán alkotmánytörténeti munkák, hanem például a büntetőjog históriájával foglalkozó tanulmányok is szerepelnek, külön utalva Mezey Barna börtönügyi munkásságára. A kötetben a magánjogtörténet is képviseltette magát, két dolgozat erejéig.
Szabó Máté: Globalizáció, regionalizmus, civil társadalom című könyvéről Csapody Tamás adott áttekintést.3 A szerző már hosszabb ideje foglalkozik a tömegmozgalmak kérdéseivel, ezért a politológus szerzőt a recenzens mozgalomkutatóként aposztrofálta. A jelen könyv öt nagy szerkezeti egységre osztható fel. Az első rész az EU-csatlakozás kérdéseivel, a második a globális tiltakozások hatásrendszerével, a harmadik a civil társadalom kérdéseivel, a negyedik a zöldeknek a II. világháború utáni NSZK-ban történő szerepével, míg az ötödik szerkezeti egység a FIDESZ civil tiltakozási rendszerével foglalkozik. Az egyes témák természetesen eltérő kutatási megközelítést igényelnek. Az egyetemi hallgatók számára is hasznosítható könyv igen jól foglalja és hasonlítja össze az egyes civil tiltakozási hullámokat, így az 1968-as diáklázadásokat, az 1980-as évek tiltakozási szerveződéseit, valamint a korunkban igen aktuális globalizációellenes mozgalmakat, hangsúlyozva, hogy a sajátos politikai-történelmi adottságoknál fogva Magyarország csak ezen utóbbi mozgalmakkal kapcsolatban tud érdemben szerepet vállalni.
Hamza Gábor német nyelvű, Die Entwicklung des Privatrechts auf römischrechtlicher Grundlage unter besonderer Berücksichtigung der Rechtsentwicklung in Deutschland, Österreich, der Schweiz und Ungarn című művét Nótári Tamás mutatta be.4 A mű az Andrássy Gyula németnyelvű egyetem kiadványaként jelent meg 2002 végén. A könyv Az európai magánjog fejlődése című, szintén az akadémikus Hamza Gábor tollából származó mű német nyelvű változata, habár a két könyv nem teljesen fedi egymást, figyelemmel arra, hogy a német nyelvű kötet az Európán kívüli országokkal nem, ugyanakkor - alcíméből is kiolvashatóan -Európa németajkú államaival kiemelten foglalkozik. A könyv római jogi alapokon mutatja be az egyes államok magánjogtörténetét, bőséges bibliográfiai adatokat szolgáltatva. Így a mű - mely az oktatásban is kiválóan hasznosításra kerül - forrásmunkaként is használható. Hamza Gábor műve figyelmet fordít a ius commune nem is annyira könnyen értelmezhető fogalmának meghatározására is. A recenzens kiemelte, hogy a könyv igen kedvező nemzetközi fogadtatását az is bizonyítja, hogy megjelenése óta számos külföldi folyóiratban jelent meg róla méltató könyvismertetés.
A Vékás Lajos és Marian Paschke szerkesztésében megjelent Europäisches Recht im ungarischen Privat-und Wirtschaftsrecht című gyűjteményes kötetét Király
Miklós méltatta.5 A könyv eredeti magyar kiadása Európai közösségi jogi elemek a magyar magán- és kereskedelmi jogban címmel jelent meg. A kötet szerzői között az ELTE Polgári Jogi Tanszékének oktatóit, Darázs Lénárdot, Faludi Gábort, Kisfaludi Andrást és Vékás Lajost, továbbá a Hamburgi Egyetem képviseletében Pajor Magdalénát találjuk. Király Miklós kiemelte, hogy hazai szerzők tollából ez az első átfogó, idegen nyelven publikált monográfia az Európai Közösség magánjogáról, illetve a magyar jogra gyakorolt hatásáról. Vékás Lajos a kötet egyik szerkesztőjeként elemzi a közösségi fogyasztóvédelmi magánjogot, a magyar változathoz képest jelentősen kibővült tartalommal és jegyzetrendszerrel. A második rész a jogharmonizációt a kereskedelmi társaságok jogában követi nyomon, a társaságok alapításától azok szétválásáig -Kisfaludi András tollából. A közösségi kereskedelmi jog összetett szabályozásának áttekintésére Pajor Magdaléna vállalkozott. A negyedik és ötödik részben az európai szerzői jog, illetve versenyjog - kiegészítve a magyar jogközelítés kapcsolódó kérdéseivel - kapott helyett, Faludi Gábor, illetve Darázs Lénárd munkája eredményeként, mely rész figyelemmel van a magyar szerzői jog, illetve versenyjog legújabb fejleményeire is. A kötetet egy mintegy 400 címet felvonultató irodalomjegyzék egészíti ki, mely a további kutatások számára bizonyulhat hasznos forrásnak az érdeklődő olvasó számára.
Ligeti Katalin: Büntetőjog és bűnügyi együttműködés az Európai Unióban c. munkáját Györgyi Kálmán értékelte.6 Györgyi Kálmán kiemelte a könyv klasszikus tudományos értékeit, magas szakmai színvonalát, valamint a munka alapjául szolgáló háttérirodalom széles és nemzetközileg is kiterjed körét. Mivel az ún. "európai uniós büntetőjog" mint jogtudományi tárgykör vonatkozásában sokan kételyeket fogalmaznak meg, a recenzens rámutatott, hogy a szerző kellő arányérzékkel és klasszikus büntetőjogi tudás birtokában tárta fel és elemezte a büntetőjogi szabályozás közös elemeit, illetve a bűnüldözési szervek együttműködésének jogi hátterét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
