Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Kis Krisztián: A mérlegelési jogkörben hozott hatósági döntések felülvizsgálatának kúriai gyakorlata (MJ, 2025/7., 418-428. o.)

https://doi.org/10.59851/mj.72.07.2

A tanulmány a hatósági jogkörben eljáró közigazgatási szervek mérlegelési jogkörében hozott döntések bírói felülvizsgálatának gyakorlatával és elméletével foglalkozik. A Kúria joggyakorlatának kvantitatív és kvalitatív módszerrel történő feldolgozása révén dogmatikai szempontból elemzi a bírói gyakorlatban előforduló értelmezési nehézségeket, így kibontja a mérlegelési jogkör fogalmát, feltárja a bíróság által alkalmazott vizsgálati mércét, a mérlegelés okszerűségének jelentését, valamint azonosítja a bírságkiszabás körében alkalmazott sztenderdeket. A kutatás eredményeként megállapítja, hogy a hipotézisbe foglalt általános jogfogalmak esetén jogértelmezésről és nem mérlegelésről beszélhetünk, illetve rögzíti a bírói gyakorlat által kimunkált okszerűségi teszt lépcsőit és a bírságkiszabás sajátos jellemzőit. Végül értékeli a joggyakorlat irányát, és kontextusba helyezi azt a korábbi és a jelenlegi perjogi kódex rendszerében.

Kulcsszavak: mérlegelési jogkör; bírói gyakorlat; mérlegelés okszerűsége; mérlegelési szempont; bírságkiszabás

Summary - Case law of Kúria regarding the review of decisions made by public authorities in the exercise of discretionary power

The paper examines the practice and theory of judicial review of decisions made by administrative bodies exercising discretionary power. Through the quantitative and qualitative analysis of the case law of Kúria, evaluates the interpretational challenges encountered in judicial practice from a dogmatic perspective. It explores the concept of discretionary power, identifies the standard of review applied by courts, the meaning of the duty to act rationally, and the standards used when public authority imposes fines. As a result of the research, the paper concludes that in the case of general legal concepts included in the hypothesis of legal norms, we are dealing with legal interpretation rather than discretion, and it outlines the steps of the so-called irrationality test developed in judicial practice, as well as the specific characteristics of fine imposition. Finally, it evaluates the direction of case law and places it in the context of the previous and current procedural codes.

Keywords: discretionary power; jurisprudence; duty to act rationally; standard of review; fine imposition

1. Bevezetés

A közigazgatási joganyag sajátossága, hogy abban nagy számban vannak jelen a jogi mérlegelést lehetővé tevő normák, amelyek a jogalkalmazás egyediesítésének és rezilienciájának záradékai. A mérlegelési jogkör gyakorlása azonban számos veszélyt is hordoz magában, így e téren kiemelt a szerepe a bíróságok objektív és szubjektív jogvédelmének. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. § (5) bekezdése szabályozza, hogy a bíróságnak milyen speciális szempontokat kell vizsgálnia a mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmények esetén. Már magából a normaszövegből is látható, hogy ennek megragadása nem egyszerű, hiszen a törvény is olyan absztrakt fogalmat használ, mint a mérlegelés "okszerűsége". Ehhez adódik hozzá, hogy hatályos jogrendünk nem is definiálja a mérlegelési jogkör fogalmát. Ha arra vagyunk tehát kíváncsiak, hogy egy-egy közigazgatási cselekmény vonatkozásában, mikor annak jogszerűségéről kell döntenie, valójában mit fog megvizsgálni a bíró, a Kp. 85. § (5) bekezdése értelmében a kialakult joggyakorlathoz és az elmélethez kell nyúlnunk. A vizsgálati szempontok megismerése nem csak a jogalkalmazók, illetve az érintett jogalanyok számára fontos, hanem igényli a tudományos feldolgozást is, hiszen csak ekképpen érthető meg a mérlegelési jogkör és bírói felülvizsgálatának természete, illetve mindezek aktuális problémái. Jelen tanulmány célja a bírói gyakorlat egy leszűkített részének, a Kúria hatósági döntések felülvizsgálata során kidolgozott gyakorlatának kvantitatív és kvalitatív módszerekkel való feltárása és dogmatikai szempontú elemzése.

2. Kutatásmódszertan

A kutatás tárgya a mérlegelési jogkörben hozott hatósági határozatok bírói vizsgálata kapcsán a Kúria gyakorlatában megjelenő elméleti tételek és törvényszerűségek azonosítása. A kúriai joggyakorlat vizsgálata mint empirikus kutatási módszer két okból került kiválasztásra. Egyrészről a Kúria határozatai irányadóak az alsóbb fokú bíróságok számára, így az abban kimondott tételek meghatározzák a joggyakorlat egészét. A korlátozott precedensrendszer hazai bevezetésével ez egyenesen kötelező érvényű iránymutatást is jelent, amitől az alsóbb fokú bíróságok csak külön indokolás mellett térhetnek el. Másrészről azonban praktikus okok is indokolják a joggyakorlat vizsgálatának szűkítését ezen bírói fórumra. A bírósági határozatok közzétételének módját a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) XII. fejezete határozza meg. A Bszi. 163. § (1)-(2) bekezdése szerint kizárólag a Kúria és a Fővárosi Ítélőtábla esetében kötelező az ügy érdemében hozott valamennyi határozat közzététele, a törvényszékek esetében a kétfokú hatósági eljárások felülvizsgálata már kiesik ebből a körből. A mérlegelési jogkör gyakorlásával kapcsolatos elvi tételek megismerhetőségének teljessége így csak a két felsőbíróság esetében érvényesül. Praktikus szempont továbbá az is, hogy a törvényszéki határozatok vizsgálatával a mérlegelési jogkörrel kapcsolatos döntések száma valószínűleg jelentősen megnőne, ami jelen kutatás anyagi és terjedelmi kereteit szétfeszítené. Figyelembe véve azt, hogy végső soron a perorvoslati rend végigjárásával egyébként is a Kúria jogértelmezése kerül előtérbe, így a törvényszékek valamennyi határozatának elemzése az igényelt ráfordítás hasznosságával nem állna arányban. Ehhez hasonló okból kerültek kihagyásra a Fővárosi Ítélőtábla döntései is.[1]

- 418/419 -

A mérlegelési jogkörrel kapcsolatos felsőbírósági gyakorlat feltárására kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmaztam, majd a kapott eredményeket dogmatikai megközelítéssel elemeztem. Jelen kutatás célja, hogy az elérhető kúriai gyakorlatot a lehető legteljesebben feltárjam, így a Bszi. 163. § (1) bekezdése által rendszeresített nyilvános adatbázisban, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) folytattam tárgyszavas kereséseket, részben az elérhető határozatok számszerűsítése céljából, részben pedig azért, hogy az így feldolgozott határozatokból a kvalitatív elemzéshez alapanyagot kapjak. A bírói felülvizsgálat terjedelmét mérlegelési jogkörben hozott hatósági döntések esetében a Kp. 85. § (5) bekezdése határozza meg, egyben ez az egyetlen tételes jogi szabály, amely nevesíti a mérlegelési jogkört. Ezért kiindulásul a BHGY-ban egy, a Kp. 85. § (5) bekezdésére beállított szűrőt használtam, valamint tárgyszavas keresésként a "mérlegelési jogkör" kifejezést adtam meg.

Álláspontom szerint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.) alapján kialakult bírói gyakorlatot a 2/2015. (XI. 23.) KMK vélemény (a továbbiakban: KMK vélemény) megfelelően összefoglalja, így a keresés időbeli terjedelmét a Kp. hatálybalépéséhez igazítottam, azaz a 2018. január 1. és 2024. március 2. (kutatás lezárása) közötti határozatok kerültek bele az elemzésbe. A Kúria rendkívüli perorvoslati fórumként az alsóbb fokú bíróságok határozatainak jogszerűségéről dönt, a Kp. 120. § (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének, a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye, így számos olyan kúriai határozat van, ahol az elsőfokú bíróság (bizonyítási) mérlegeléséről mint felülvizsgálatának korlátjáról értekezik, ezért a jelentős számú, a kutatás tárgyához nem tartozó bírói határozatok kiszűrése végett a mérlegelési jogkör szótövesített alakzata ("mérlegelés", "mérlegel") nem került a tárgyszavak közé beválasztásra. Mivel jelen kutatásban kifejezetten a mérlegelési jogkör felülvizsgálatával kapcsolatos joggyakorlatra voltam kíváncsi, így a diszkrecionális jogkörhöz, valamint a mérlegelési jogkör speciális fajtájának tekinthető méltányossági jogkörhöz kapcsolódó tárgyszavak kizárásra kerültek. A tárgyszavas keresést a következő lépésben kiegészítettem azokkal a határozatokkal, amelyeket a korábbi keresés eredményeképpen vizsgált határozatok tartalmi elemzése alapján azonosítottam, de az eredeti keresési találatok között nem szerepeltek.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére