A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt perben irányadó tényállás szerint a felek vállalkozási szerződést (a továbbiakban: Szerződés) kötöttek. Ebben az alperesi vállalkozó gépészeti berendezés sorozatgyártásra alkalmas prototípusának létrehozását vállalta, továbbá, hogy átadja és dokumentálja mindazon ismereteket, amelyek a berendezés működésének részletes megismeréséhez, reprodukálásához (újragyárthatóságához), működtetéséhez szükségesek. A leírásnak alkalmasnak kellett lennie arra is, hogy az adott területre vonatkozó szakirányú végzettséggel rendelkező személy a rendelkezésre álló alkatrészkészletből kizárólag a leírás segítségével, és az alperesi vállalkozó iránymutatása, szakmai vezetése mellett elő tudja állítani és rendeltetésszerűen tudja működtetni az üzemképes berendezést. A felperesi megrendelő ennek fejében vállalta, hogy a Szerződés szerint ütemezett vállalkozási díj megfizetésével finanszírozza a másik fél tárgyi tevékenységét; ennek körében sikerdíjat is meghatároztak.
Keresetében a felperesi megrendelő kérte az alperesi vállalkozó kötelezését az elismert tartozásának megfelelő tőkekövetelés és annak törvényes mértékű kamata megfizetésére, az alperesi vállalkozó a kereset elutasítását indítványozta.
A per során a felperes eredményesen bizonyította, hogy az alperes a Szerződésben meghatározott, illetve a szerződéskötést követően meghosszabbított határidőre szerződésszerűen nem teljesített. A határidők elteltét követően felvett jegyzőkönyv azt tartalmazta, hogy a berendezés még nem felel meg a szerződésszerű teljesítésnek. Maga az alperes sem állította és nem is bizonyította, hogy szerződésszerűen teljesített, mindössze arra hivatkozott, hogy a Szerződésnek arányosan eleget tett. Ezt a hivatkozást azonban a Választottbíróság nem fogadta el, mert a hibátlan és teljes szolgáltatás nyújtásának már ezt megelőzően meg kellett volna történnie.
Az alperes a tárgyaláson elismerte, hogy a teljesítése hibás volt, mert szolgáltatása a Szerződés szerinti célra alkalmatlan volt. Arra hivatkozott azonban, hogy ennek oka az volt, hogy a felperes nem teljesítette a folyamatos finanszírozási kötelezettségét. A felperes ezzel szemben átvételi elismervényekkel bizonyította a folyamatos finanszírozást, s ezek sorában nem volt érdemleges késedelem.
A Választottbíróság a felek jogviszonyát vállalkozási szerződésként minősítette, rögzítve, hogy a felek a Szerződést a keresetlevél benyújtása előtt közös megegyezéssel felbontották [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 319. § (1) bek.]. A Szerződés felbontása azzal a jogkövetkezménnyel járt, hogy a Szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal (ex tunc) megszűnt, és a már teljesített szolgáltatásokat az eredeti állapot helyreállítása körében a feleknek vissza kellett szolgáltatniuk a másik félnek [1959-es Ptk. 319. § (3) bek.]. A felbontást tartalmazó Megállapodásban a felek arra nézve is rendelkeztek, hogy az eredeti állapot visszaállításának mi legyen a módja, illetve ennek keretében a felek milyen kötelezettséget vállalnak. A felperes állította, hogy az általa nyújtott előfinanszírozási összeg, valamint a havi rendszerességgel folyósított finanszírozás felhasználásával az alperes megvásárolta azokat az eszközöket, amelyek a Szerződés felszámolását követően is a tulajdonában maradhatnak. A felperes előadta azt is, hogy az alperes az előfinanszírozási összeget részben a Szerződés tárgyától eltérő célra használta fel. Az alperes a Megállapodásban általa vállalt visszatérítési kötelezettségével szemben hivatkozott arra, hogy folyamatos munkát végzett, illetve hogy olyan információkat adott át a felperesnek, amelyeknek értéke meghaladja az alperes által megfizetni vállalt összeget.
A Választottbíróság utalt arra a körülményre, hogy az alperes alakilag a jogszabálynak megfelelő elállást közölt a felperessel. Téves volt e tekintetben a felperes azon hivatkozása, hogy az elállást nem fogadta el, hiszen az elállás hatályosulásához a másik fél elfogadó jogcselekménye nem volt szükséges. A felperes legfeljebb az elállás jogszerűségét vitathatta volna, alaki vagy tartalmi szempontból. Az alperes az elállását kétszer is írásban közölte, először a felperes fizetési késedelmére, majd "nem megfelelő teljesítésére" hivatkozva, a második elállása azonban hatálytalan volt, mert ugyanattól a szerződéstől kétszer nem állhatott el joghatályosan. Az alperes rögzítette ugyanakkor, hogy az egymás közötti elszámolást ő maga is mielőbb foganatosítani kívánja.
Az elállás tehát a Szerződést felbontotta, annak hatályosulásához semmilyen további jogcselekmény, így a másik fél hozzájárulása vagy tudomásul vétele sem volt szükséges. A felek emellett közös megegyezéssel is rendelkeztek a Szerződés felbontásáról, s egyidejűleg az eredeti állapot helyreállítása körében rögzítették az elszámolás eredményeként vállalt kötelezettségeiket. Az alperes vállalásai e Megállapodás keretei közé estek. Ennek keretében vállalta az alperes, hogy 12 egyenlő részletben megfizet a felperesnek 41 000 000 forintot. A Szerződés megszüntetésének, illetve megszűnésének a ténye a felek között nem volt vitás, és a feleknek visszajáró szolgáltatásokról a Megállapodás megfelelően rendelkezett. A Megállapodásban rögzített igényét csak a felperes érvényesítette. A Választottbíróság ezért felhívta az alperest, hogy jelentse be igényét viszontkereseti vagy beszámítási kifogás formájában, illetve közölje az azokra vonatkozó bizonyítási indítványát. Az alperes azonban konkrét követelést nem terjesztett elő és bizonyítási indítványt sem tett. Az alperes ugyan kijelentette, hogy a felperes akkor követelhetné eredményesen a neki visszajáró szolgáltatást, ha a maga részéről is képes és kész volna az általa kapott alperesi szolgáltatás visszatérítésére, annak bizonyítására azonban, hogy az alperes részéről történt ilyen szolgáltatásnyújtás, s hogy az milyen összegben számítható fel, az alperes bizonyítást nem indítványozott. Az alperes a Megállapodást "súlyosan egyensúlyhiányosnak" nevezte, ám a Megállapodást nem támadta meg.
- 23/24 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
