Az Amerikai Jogászok Szövetségének szabványkönyve szerint a bíróságon jelen lévő képviselet minősége - példának okáért - lehet kitűnő, mégis hasztalan a vádlott (alperes) számára, ha a védelem pszichiáter vagy kézírásszakértő segítségét igényli, és ilyen szolgáltatások nem állnak rendelkezésére. Azokban az esetekben tehát, amikor a szakértő segítségnyújtása döntő fontosságú lehet az eljárás során, a fél szakértőállításának joga olyan alkotmányos jogként jelenik meg, melynek garantálása számos más alkotmányos jog tényleges és hatékony érvényesülésének biztosítéka és egyben a tisztességes eljárás feltétele. Mindez egy független és pártatlan szakértő kirendelésével még teljesíthető, mert mindazok a szempontok, amelyek végső soron a fél jogérvényesítő képességét segítik elő, egyszerűen nem érvényesülhetnének akkor, ha a szakértőn az ellenféllel osztoznia kellene.
Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el. E bekezdés értelmezésével nevesíthetők a tisztességes eljáráshoz való jog tartalmát kitöltő ún. részjogosítványok. Ezek különösen: a bírósághoz fordulás joga, a tárgyalás igazságossága (ami nem garantálja a döntés igazságosságát), a tárgyalás nyilvánosságának és a bírói döntés nyilvános kihirdetésének a követelménye, törvény által létrehozott bíróság, a bírói függetlenség és pártatlanság kívánalma, továbbá az észszerű időn belüli elbírálás. A szabály de facto nem rögzíti, de az Alkotmánybíróság értelmezése szerint része a tisztességes eljárásnak az is, hogy az eljárásban biztosítva legyen a fegyverek egyenlősége.[1]
Az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdése szerint a büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez, ahol a védelemhez való jog garanciái szintén részei az eljárás tisztességes voltának.[2]
Az Alkotmánybíróság már több határozatában - kiemelten a büntetőeljárás egyes elemeivel, illetve a védelemhez való jog alkotmányi tételével összefüggésben - foglalkozott a tisztességes eljárás (fair trial) követelményeivel, továbbá az irányadó nemzetközi szabályozással, joggyakorlattal.[3] Kiemelte, hogy "a fair trial olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás »méltánytalan« vagy »igazságtalan«, avagy »nem tisztességes«".[4]
A jog a szakértőhöz mint általános jellegű alkotmányos jogelv azokban a jogrendszerekben jelenik meg különleges súllyal, ahol a szakértői bizonyítás főszabályszerűen a felek magánautonómiájába tartozik, noha a demokratikus társadalmakban megkülönböztetett szerepet játszó tisztességes eljáráshoz fűződő jog érvényesítése során eleve nélkülözhetetlennek tűnik. E jog fontosságának ellenére a magyar jogtudományban nem vagy csak sporadikusan jelenik meg, és szinte teljesen immunis a bőségesnek mondható külföldi irodalommal[5] szemben. Ez azért is különösen meglepő, mert a szakértőhöz való jog a tisztességes eljárás nem nevesített eleme ugyan, de részjogosítványként maga is számos - a hazai judikatúrában szintén részletesen tárgyalt és fent említett - részjogosítványban benne rejlik, és ebből a szempontból több, jól megfogható alkotmányjogi aspektussal rendelkezik. Ezek közül a hatékony védelemhez, illetve hatékony jogi segítségnyújtáshoz való jogot, valamint a fegyverek egyenlőségének elvét szokták felhozni, de az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés tárgyalása során sem mellőzhető. Az alábbiakban ezekről lesz szó.
- 460/461 -
Az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdése szerint a büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. Az Alkotmánybíróság már működésének kezdetén kimondta, hogy a védelemhez fűződő jog az alkotmányos büntetőeljárási jog egyik olyan alapelve, amely a büntetőeljárás valamennyi szakaszában számtalan különböző részletszabályban érhető tetten. Az Alkotmánybíróság a 25/1991. AB határozatában ezt úgy fogalmazta meg, hogy "[a] védelemhez való jog alkotmányos büntetőeljárási alapelve az eljárás egész menetében számtalan részletszabályban ölt testet. A védelemhez való jog a büntetőeljárás alá vont személy azon jogaiban, illetve a hatóságok azon kötelezettségeiben realizálódik, amelyek biztosítják, hogy a vele szemben érvényesített büntetőjogi igényt megismerje, arról álláspontját kifejthesse, az igénnyel szembeni érveit felhozhassa, a hatóságok tevékenységével kapcsolatos észrevételeit és indítványait előterjeszthesse, továbbá védő segítségét vehesse igénybe. A védelemhez való jog tartalmát képezik a védő azon eljárási jogosítványai, illetve a hatóságok azon kötelezettségei, amelyek részéről a védelem ellátását lehetővé teszik." A büntetőeljárásban a terheltnek joga van ahhoz, hogy saját magát megvédje, és ahhoz is, hogy ennek érdekében védőt vegyen igénybe.[6] Az Alkotmánybíróság megítélése szerint büntetőeljárással szemben alapvető követelményként jelenik meg, hogy e jog hatékonyan érvényesüljön.[7]
A védekezéshez való jog, az igazságos tárgyalás egy fontos elemeként a strasbourgi szervek döntéseiben is megjelenik.[8] Az Egyezmény[9] 6. cikk (3) bekezdés a)-c) pontja szerint minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van - legalább - arra, hogy a legrövidebb időn belül tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetéről és indokairól, rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel, valamint személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessék, és ha nem állnak rendelkezésére eszközök védő díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet. A Jespers-ügy szerint ezen eszközöknek (vagy lehetőségeknek) pedig fel kell ölelniük minden olyan lényeges elemet, amely a büntető felelősség alóli mentesülést vagy a büntetés csökkentését szolgálhatja, s amelyeket a hatáskörrel rendelkező hatóságok gyűjtöttek vagy gyűjthetnek össze.[10]
Ehhez képest az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) több tucat ügyben kifejtette, hogy az Egyezménynek nem az a célja, hogy a jogokat teoretikusan vagy illuzórikusan biztosítsa, hanem hogy azok ténylegesen és hatékonyan érvényesüljenek.[11] Ezért az Egyezményben foglalt jogok meghatározásakor gyakran a formális megjelenés mögé kell nézni és a valós helyzetre kell koncentrálni.[12] Ezen okból kifolyólag állapította meg például az EJEB, hogy a bűnügyi hatóságok önmagában a védő kirendelésével még nem tekinthetik teljesítettnek az Egyezményben biztosított (hatékony védelemhez való) jog érvényesítését. A hatóságoknak szükséges arról is meggyőződniük, hogy a kirendelt védőnek lehetősége van-e arra, hogy tényleges jogi segítséget nyújtson annak, akinek érdekében kirendelték.[13] De épp azért - folytatva a gondolatmenetet -, hogy a védelem joga helyrehozhatatlan kárt ne szenvedjen, a Salduz-ügyben[14] rögzítette a EJEB azt is, hogy főszabályszerűen az ügyvéddel való kapcsolatfelvételt már a gyanúsított első kihallgatásán biztosítani szükséges, hacsak az eset egyedi körülményeinek fényében bizonyíthatóan kényszerítő okok állnak fenn e jog korlátozását illetően. De még akkor is, ha kényszerítő okok kivételesen igazolhatják is, hogy megtagadják az ügyvédhez fordulást, egy ilyen korlátozás - bármi is legyen annak az indoka - nem sértheti elfogadhatatlan módon a vádlottnak az Egyezmény 6. cikkéből fakadó jogait. A Güvec-ügyben egy 15 éves török fiú ellen folyó büntetőeljárásban szintén a védelemhez való jog effektív érvényesülését vizsgálta és állapította meg az EJEB, hogy a fiatalkorú terheltet tehetetlensége megakadályozta abban, hogy a tárgyaláson hatékonyan részt vegyen, melyet a jogi képviselet de facto hiánya tovább súlyosított, ezzel megsértve a tisztességes eljáráshoz való jogát.[15]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
