[1] A Pp. 20. § (3) bekezdése tartalmazza a járásbírósági hatáskörbe nem tartozó pereket, ezt a felsorolást most a mód. tv. 2. § kiegészítette a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos, valamint a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perekkel.
(A mód. tv. 2. §-ához fűzött indoklás szerint a jogalkalmazói jelzések alapján a Pp. hatásköri szabályozása annyiban módosul, hogy egyes speciális tárgyú perek - pertárgyértéktől függetlenül - a törvényszék hatáskörébe kerülnek. Ennek indoka egyrészt az ügyeloszlás optimalizálása a járásbírósági, illetve törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyek tekintetében, másrészt az ügyek elbírálásához szükséges speciális szakértelem megfelelő biztosítása. Mindezekre tekintettel a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos perek, az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek, valamint a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perek e törvény hatálybalépését követően a törvényszék hatáskörébe tartoznak.)
[2] A Pp. 26. § (2) bek. szerint, ha a felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő törvényi rendelkezés alapján a károsult kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényét a károkozótól eltérő harmadik személlyel szemben is érvényesítheti, e harmadik személlyel szemben indított perre - törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - az a bíróság, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy ha a felperes nem természetes személy, belföldi székhelye található kizárólagosan illetékes. Ha a felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az általános szabályok szerint kell megállapítani.
Ezt a bekezdést a mód. tv. 3 §-a egy mondattal egészítette ki: Felperesi pertársaság esetén a per a felperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt megindítható.
• (A mód. tv. 3. §-ához fűzött indoklás szerint a jogalkalmazói tapasztalatokra tekintettel a Pp. kizárólagos illetékességi szabályainak kiegészítésére azért kerül sor, hogy az együttes perlés lehetősége megvalósulhasson egyes esetekben, amikor a jogvita alapjául szolgáló jogviszonyban kötelezetti, illetve jogosulti pozícióban többalanyúság áll fenn.
• A gyengébb félnek tekintett fogyasztót védi a vállalkozással szemben az a főszabály, hogy lehetőleg a lakóhelye szerinti bíróságon induljon meg vele szemben az eljárás, azonban ez a jogvédelem az azonos perbeli pozícióban lévő fogyasztókat egymással szemben nem illeti meg. Ezért az eljárás az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható, annak érdekében, hogy a jogviszony egységesen elbírálásra kerülhessen, ami a perhatékonyság megfelelő érvényesülését is szolgálja. Hasonló megfontolásból kerül kiegészítésre a felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő kizárólagos illetékességi szabály is, amely több károsultat érintő káresemény vonatkozásában teszi lehetővé, hogy bármelyik károsult lakóhelye szerinti bíróság eljárhasson a kártérítési igény elbírálása érdekében.)
[3] A módosító rendelkezéseket a mód. törvény hatálybalépését, azaz 2021. január 1-je után indult ügyekben kell alkalmazni.
Megjegyzés: lapunk 2019/II/2 sz. alatt tette közzé a Pp. 26. § (2) alkalmazására vonatkozó kúriai végzést. ■
Visszaugrás
