A cégbírósághoz 2004. december 13-án változásbejegyzési kérelem érkezett, amely az R. Takarító Betéti Társaság egyetlen beltagjának és képviselőjének törlésére irányult. A kérelem mellékleteként csatolt, 2004. december 9-én kelt okirat szerint E. R. beltag a saját - mint a társaság képviselője - részére címzett nyilatkozattal a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondta. Ebben a nyilatkozatban előadta, hogy a társaság kültagja a társaság működésében évek óta nem vesz részt, ismeretlen helyre távozott, ezért a társaság jogutód nélküli megszüntetése, illetve a társasági szerződés módosítása a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) szabályai szerint nem lehetséges a tagok egyhangú határozatának hiányában. A kültag olyan helyzetet idézett elő, hogy a vele való együttműködésre nincs semmilyen lehetőség, a társaság gazdasági céljai megvalósíthatatlanok.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlási eljárást nem folytatott le, hanem a változásbejegyzési kérelmet a 2004. december 23-án kelt Cg.01-06-710959/12. számú végzésével elutasította a Gt. 7. §-ára és 89. § (5)-(6) bekezdésére, valamint a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 29. §-ának (1) bekezdésére alapítottan. A határozat indokolása szerint a változásbejegyzési kérelem benyújtására a társaság jogosult a képviselője útján, a kérelmet azonban nem a társaság terjesztette elő, hanem a beltag, aki a tagsági viszonya felmondására tekintettel kérte a saját törlését. A változásbejegyzési kérelem nem arra jogosulttól származik. Rögzítette, hogy a cégbíróságnak vizsgálnia kell a kültag tudomásszerzését a felmondásról, ezért csatolni kell az erre vonatkozó bizonyítékot. Csak ennek alapján állapítható meg a beltag tagsági viszonyának a megszűnése.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezett, kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a változások bejegyzését. Arra hivatkozott, hogy a változásbejegyzési kérelmet a betéti társaság terjesztette elő. Sem a Gt., sem a Ctv. nem tartalmaz olyan szabályozást, amely kizárná a változás cégbíróságnál történő bejelentését arra az esetre, ha a változás nem társasági szerződésmódosításban történne. A tagok számában bekövetkezett változásról a cégbíróságnak értesülnie kell. A Gt. 98. és 104. §-ai szerint, ha a tagok száma egy főre csökken és három hónapon belül új tagot nem jelentenek be, a társaság megszűnését kell megállapítani és hivatalból kell elrendelni a végelszámolást. A Gt. 94. §-ában szerepel a felmondás intézménye, azonban a Gt. egyéb szabályozást nem ad. Nincs olyan rendelkezés, amely szerint a felmondást a tagoknak egymással kellene közölniük, hiszen a képviselő az, aki a társaság képviseletében a társaságból kiváló taggal elszámol. A jelen ügyben a kültag elérhetetlen, a vele való együttműködés lehetetlen. Annak megkövetelése, hogy a beltag igazolja a tagsági viszonya felmondásának közlését az ismeretlen helyen lévő kültaggal, annak a burkolt kinyilvánítása, hogy a tag ilyen esetben nem élhet (nem tud élni) a számára egyébként törvényben biztosított felmondási joggal. Utalt arra, hogy korábban két ugyanilyen tényállású ügyben a cégbíróság a cégnyilvántartásba bejegyezte a tagváltozást, majd a három hónap elteltével megállapította a cég megszűnését és kijelölte a végelszámolót. A cégbíróságok eltérő gyakorlata miatt mindenképpen szükséges az iránymutatás a felsőbb szintű bíróságtól.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Gt. 101. § (3) bekezdése értelmében betéti társaságokra is irányadó 94. § szerint bármely tag a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.
A tagsági viszony felmondása olyan egyoldalú és címzett jognyilatkozat, amely csak akkor hatályos, ha azt a társaság képviselőjével vagy a tagsággal közölték (Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2001/1/444. számú jogeset).
A betéti társaság tagja a tagsági jogviszonyának felmondásáról szóló nyilatkozatát a betéti társaságnak mint címzettnek a részére köteles joghatályosan megtenni. Ez akkor történhet meg, ha a betéti társaságnak van olyan képviselője, illetve vannak olyan képviselői, aki(k) a képviseleti jog(uk) módjával egyezően (önállóan vagy együttesen) a betéti társaság nevében jogosult(ak) a nyilatkozatról tudomást szerezni. Ennek hiányában a tag nem tud joghatályos nyilatkozatot tenni a társaság, mint címzett irányában. Hasonló a jogi helyzet abban az esetben is, ha a betéti társaságnak van ugyan képviselője, de csak egy, és ez a képviselő azonos a tagsági jogviszonyát felmondó személlyel. Ebben az esetben sincs olyan, a betéti társaságot - mint önálló jogalanyt - képviselő természetes személytől eltérő más természetes személy, aki a beltag (és egyedüli képviselő) nyilatkozatáról a társaság nevében tudomást szerezhetne.
A kéttagú társaságban is megilleti a tagot a tagsági jogviszony felmondásának joga.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
