A részvénytársaság létesítő okiratának kötelező tartalmi elemeit a Gt. 11. §-a, továbbá a 207. §-ának (1) bekezdése, míg a szükség szerint, feltételesen kötelező tartalmi elemeket a 207. § (2) bekezdése sorolja fel. Ezek a rendelkezések a zártkörűen alapított, illetve működő részvénytársaság alapító okiratára, és a nyilvánosan alapított illetve működő részvénytársaság alapszabályára egyaránt irányadóak [lásd Gt. 219. § (1) bekezdése],
A létesítő okirat szükség szerint, feltételesen kötelező tartalmi elemeinek a Gt. 207. §-ának (2) bekezdésében foglalt felsorolása azonban nem teljes. A törvény számos olyan egyéb rendelkezést is tartalmaz, amelyekre tekintettel szükség szerint más kérdéseket is szabályozni kell a részvénytársaság létesítő okiratában [például 28. § (1) bekezdése a munkáltatói jogokkal kapcsolatosan; a 251. § (2) bekezdése a jegyzési elsőbbség vonatkozásában új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő alaptőke-emelésnél]. E kérdések szabályozásának hiánya a létesítő okiratot nem teszi érvénytelenné, semmissé. Következésképpen a részvénytársaság a cégjegyzékbe akkor is bejegyezhető, ha létesítő okirata ezekről a kérdésekről nem rendelkezik [lásd Ctv. 44. § (1) bekezdése]. Ugyanakkor a szabályozás esetleges kimaradása a létesítő okiratból azt eredményezheti, hogy amíg a részvénytársaság nem egészíti ki létesítő okiratát a feltételesen kötelező tartalmi elemekkel, addig a Gt.-ben egyébként biztosított eltérési lehetőséggel nem élhet, illetve bizonyos eljárásokat nem folytathat le, döntéseket nem hozhat meg.
A létesítő okirat módosítása időpontjának a cégjegyzékbe való bejegyzése akkor is kötelező, ha a módosítás egyéb cégjegyzéki adatot nem érint [Ctv. 29. § (2) bekezdés]. A módosítás e változás bejegyzésével, a bejegyzés napjával válik hatályossá [Ctv. 30. § (1) bekezdése, és 28. §]. Ebből fakadóan pedig mindaddig, amíg a létesítő okirat ez irányú módosítása nem kerül bejegyzésre, a társaság a létesítő okiratban szükség szerint, feltételesen szabályozandó kérdések körébe tartozó ügyben nem dönthet, illetve nem térhet el a Gt. rendelkezéseitől. A létesítő okiratok elkészítésénél erre azért célszerű külön figyelmet fordítani, mert adott esetben valamely feltételesen szükséges tartalmi elem hiánya lényegesen késleltetheti egy adott döntés meghozatalát, jelentős érdeksérelmet okozva a társaságnak illetve részvényeseinek (például jegyzési elsőbbség vonatkozásában; a részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása esetén).
A Gt. 207. §-a (2) bekezdésének felsorolásában nem szereplő, ugyanakkor a létesítő okiratnak nagyon jelentős feltételes kötelező tartalmi eleme az arra vonatkozó szabályozás, hogy amennyiben a törvényben meghatározott esetben valamely határozat meghozatalához egy adott részvényesi csoport bizonyos arányú előzetes hozzájárulása szükséges, akkor az előzetes hozzájárulás megadására milyen módon kerülhet sor.
A Gt.-ben szabályozott ilyen esetek a következők:
- 238. § (1) bekezdés: A közgyűlés olyan határozata, amely valamely részvénysorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan változtat meg, akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvénysorozat részvényeseinek legalább 3/4-es többsége - az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon - előzetesen hozzájárult. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
- 238. § (2) bekezdés: A közgyűlés olyan határozata, amely a nyilvánosan működő részvénytársaság működési formájának megváltoztatására irányul, akkor hozható meg, ha ahhoz a szavazatok egyenként legfeljebb 1 százalékát képviselő részvényesek legalább 3/4-es többsége - az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon - előzetesen hozzájárult.
- 249. § (3) bekezdés: A közgyűlésnek az alaptőke felemelésével kapcsolatos határozata - ha a részvénytársaság eltérő részvénysorozatba tartozó részvényeket hozott forgalomba - csak akkor hozható meg, ha ahhoz az alaptőke felemelésében érintett részvénysorozatok részvényeseinek legalább 3/4-es többsége az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon előzetesen hozzájárult. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására, vagy kizárására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
- 259. § (3) bekezdés: A közgyűlésnek az alaptőke leszállításával kapcsolatos határozata - az alaptőke e törvényben meghatározott kötelező leszállításának esetét kivéve - csak akkor hozható meg, ha ahhoz az alaptőke leszállításában érintett részvénysorozat részvényeseinek legalább 3/4-es többsége az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon előzetesen hozzájárult. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
Megítélésem szerint ebbe a körbe tartozik még a Gt. 186. §-a is. Eszerint olyan elsőbbségi részvény, amely korábban kibocsátott részvénysorozathoz fűződő jogokat érint, csak a részvénysorozat valamennyi részvényesének legalább 3/4-es többségével hozott határozata, valamint ezt követően az alapító okiratot (alapszabályt) módosító közgyűlés határozata alapján hozható forgalomba.
Ez utóbbi törvényi rendelkezés ugyan nem tartalmazza azt, hogy az érintett részvénysorozat részvényeseinek előzetes határozathozatalára a létesítő okiratban meghatározott módon kerüljön sor, ugyanakkor a törvény ezen előzetes határozathozatal szabályairól sem rendelkezik.
Ebből fakadóan véleményem szerint az ilyen esetben történő előzetes határozathozatal módját is a létesítő okiratban kell meghatározni. A társaságnak ugyanis működése során a Gt.-nek, az egyéb jogszabályoknak és létesítő okiratának a rendelkezéseit kell betartania. Úgy gondolom, hogy amennyiben egy ilyen lényeges kérdésben való előzetes részvényesi határozathozatalra törvényi, jogszabályi rendelkezés nincs, viszont a jogszabály alapján az előzetes döntéshozatal nem mellőzhető, akkor ennek szabályozása csak a részvényesek által történhet, mégpedig a létesítő okiratban.
Elvileg a közgyűlési határozattal történő szabályozás is elképzelhető. Garanciális szempontból viszont, különös tekintettel a létesítő okirat módosításához szükséges minősített többségre, a létesítő okiratban történő szabályozást tartom helyesnek.
A fenti rendelkezésekkel, összefüggésben problémát jelenthet a gyakorlatban az, hogy míg a Gt. 238. § (1) bekezdése, 249. § (3) bekezdése, 259. § (3) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az előzetes döntés meghozatala során a részvényhez fűződő szavazati jog korlátozására, kizárására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, addig a 186. § ilyen előírást nem tartalmaz.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
