A döntés: a Kúria Mfv.VIII.10.091/2023/7. számú határozata.
Jelen összefoglaló a Kúria Mfv.VIII.10.091/2023/7. számú ítéletét mutatja be, amellyel a Kúria először foglalt állást a platform alapú munkavégzés minősítését illetően. A döntés ismertetését megelőzően a Debreceni Törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla ítéleteinek megállapításairól is szó esik, tekintettel arra, hogy ezek a kúriai ítélet közvetlen előzményeinek tekintendők. Az ítéletek bemutatására a bíróságok által vizsgált egyes minősítőjegyekre figyelemmel kerül sor.
1. Bevezetés
2.Tényállás
3. Az első- és másodfokú bíróságok ítéletei
3.1. Munkakörben és alapbérben történő megállapodás
3.2. A felek közötti alá-fölérendeltségi viszony
3.3. Foglalkoztatási és rendelkezésre állási kötelezettség
3.4. Hierarchikus függőség
3.5. Utasítási jog
3.6. A díjazás formája
3.7. A munkavégzés eszközei
3.8. Kizárólagosság
3.9. A perbeli jogviszony felperes létfenntartásában képviselt súlya
3.10. Személyes munkavégzési kötelezettség
3.11. A felek szerződéses akarata
3.12. Nemzetközi kitekintés
4. A Kúria ítélete
4.1. Munkakörben és alapbérben való megállapodás
4.2. Foglakoztatási kötelezettség
4.3. Rendelkezésre állási kötelezettség
4.4. Az alperesi szervezetbe való integráció
4.5. Személyes munkavégzési kötelezettség
4.6. A perbeli jogviszony felperes létfenntartásában képviselt súlya
5. Észrevételek
A platformalapú munkavégzés klasszifikációját illetően nemcsak a szakirodalomban bontakozott ki élénk diskurzus,[1] hanem a kontinentális és a common law jogrendszerekben is több felsőbírósági döntés született, amely e kérdéssel kapcsolatosan foglalt állást.[2] A Kúria 2023 decemberében zárkózott fel e bíróságok sorába.
A Kúria az Mfv.VIII.10.091/2023/7. szám alatt kihirdetett ítéletében (a továbbiakban: Kúria ítélete) az egyik ismert hazai, ételkiszállítással is foglalkozó cég által futárként foglalkoztatott felperes jogviszonyát minősítette, amelynek eredményeként a Kúria úgy ítélte meg, hogy a felperes a feladatait nem munkaviszonyban látta el, mert a jogviszony lényeges
- 62/63 -
tartalma inkább polgári jogi, mintsem munkajogi jelleget tükröz.
A jelen összefoglaló a Kúria ítéletét és a per történetét mutatja be. A jogvita tényállásának ismertetését követően előbb a Debreceni Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság), majd a Debreceni Ítélőtábla (a továbbiakban: másodofokú bíróság), és végül a Kúria ítéletében foglalt megállapítások - a bíróságok által vizsgált minősítési szempontokat követve - kerülnek bemutatásra. Az írás utolsó fejezetében néhány, a Kúria ítéletével és annak jelentőségével kapcsolatos észrevétel kerül megfogalmazásra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
