A koronavírus-világjárvány következtében a kézilabda-bajnokság befejezetté nyilvánítása nem minősül olyan elháríthatatlan külső oknak, amely mentesítené a munkáltatót az állásidőre járó alapbér kifizetése alól.
Az elháríthatatlan külső ok fennállása a munkaviszony esetén mindaddig nem értelmezhető, ameddig van olyan munkafeladat vagy vannak olyan munkafeladatok, amelyek ellátására a megváltozott körülmények között is lehetőség van.
Az alperes a kézilabda sportágban, látvány-csapatsportban működő, az Országos Sportági Szövetség által kiírt versenyrendszerben szereplő sportszervezet. A felperes munkaviszony keretében foglalkoztatott hivatásos sportoló.
A felek 2018. április 11-én 2018. július 1-jétől 2020. június 30-ig terjedő határozott időre munkaszerződést kötöttek, amelynek alapján a felperes hivatásos sportoló munkakört töltött be havi 587 982 forint alapbér ellenében. Munkaköri kötelezettségét képezte, hogy sportképességeit legjobb tudása szerint a munkáltató rendelkezésére bocsássa, mindent megtegyen sportolói adottsága megőrzése, illetve fokozása érdekében, valamint tartózkodjon minden olyan tevékenységtől, amely sportteljesítményére káros hatással lehet. Ennek keretében köteles volt a munkáltató által előírt edzéseken, edzőmérkőzéseken részt venni, ott az edző utasításait maradéktalanul végrehajtani, a bajnoki mérkőzéseken a munkáltató rendelkezésére állni, a mérkőzéseken a legjobb tudása és az edzői utasítások szerint játszani és a csapat eredményességét mindenben elősegíteni. Köteles volt továbbá az előírt helyen és időben a számára megjelölt mérkőzéseken, edzéseken, fizikai felméréseken, edzőtáborozásokon, sporteseményeken sporttevékenységre alkalmas állapotban megjelenni és folyamatosan, a sportfegyelmet betartva, képességei teljes kifejtésével a megjelölt időtartamot sporttevékenységgel tölteni és a tőle elvárható legmagasabb szintű teljesítményt nyújtani.
A kézilabdasportágban a "bajnoki év" minden év július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. Az utolsó bajnoki mérkőzés után, amely jellemzően május elején lezajlott, a munkáltató szabadságot adott ki a sportolók részére. Az edzésekre túlnyomórészt a városi sportcsarnokban került sor, de különösen a nyári időszakban szabadtéren vagy az alperes által használt kondicionáló gépekkel felszerelt teremben is.
A koronavírus-járvány miatt a kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. Erre tekintettel a városi sportcsarnok üzemeltetője 2020. március 14-én akként rendelkezett, hogy 2020. március 16-ával kezdődő hatállyal az intézkedés visszavonásáig szünetelteti a sportcsarnokban és a sportudvaron az edzés és a verseny lehetőségét, valamint 2020. március 18-tól kezdődően az irodahasználatot.
A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) 2020. március 14-től további intézkedésig a bajnokság és kupasorozat mérkőzéseit felfüggesztette, majd a 28/2020. (IV. 9.) elnökségi határozattal a mérkőzéssorozatokat befejezetté nyilvánította.
Az alperes 2020. március 31-én kelt iratában tájékoztatta a felperest, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, ezért a munkavégzési kötelezettség alól 2020. április 1-jétől felmentette, a további kormányzati intézkedésig állásidőt rendelt el azzal a kiegészítéssel, hogy elháríthatatlan külső ok miatt munkabért nem fizet.
Az Országos Sportegészségügyi Intézet és az Országos Sportegészségügyi Hálózat 2020. április 8-án állásfoglalást adott ki a Covid-19 pandémiás helyzettel kapcsolatban, amelyben egyebek mellett elsősorban az izolált otthoni edzéseket javasolta, közös edzések esetére pedig egészségvédelmi ajánlásokat fogalmazott meg.
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó egyes munkajogi szabályokról szóló 142/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet a látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetséget döntésre jogosította fel annak érdekében, hogy a feltételeknek megfelelő sportszervezet a munkaviszony keretében foglalkoztatott hivatásos sportolóját megillető rendszeres havi díjazást írásbeli nyilatkozatával egyoldalúan csökkenthesse a veszélyhelyzet ideje alatt. A kormányrendelet alapján az MKSZ elnöke 34/2020. (V. 1.) határozatával úgy rendelkezett, hogy a hivatásos sportolót megillető rendszeres havi díjazás írásbeli nyilatkozattal egyoldalúan csökkenthető, és a csökkentés mértéke legfeljebb 70% lehet.
Az alperes az olyan hivatásos sportolók részére, akiket a következő idényben foglalkoztatni kívánt, a velük folytatott tárgyalások alapján a minimálbérnek megfelelő juttatást adott. A felperes és egy csapattársa azonban - mivel őket az alperes a következő idényre már nem kívánta foglalkoztatni - nem részesült munkabérben.
Az alperes 2020. március 31-én kelt iratában tájékoztatta a felperest arról, hogy foglalkoztatási kötelezettségének a veszélyhelyzetre figyelemmel nem tud eleget tenni, ezért a felperest 2020. április 1-jétől felmentette a munkavégzés alól és állásidőt rendelt el azzal a kiegészítéssel, hogy elháríthatatlan külső ok miatt munkabért nem fizet.
- 41/42 -
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét 2020. június 18-tól június 30-ig tartotta megalapozottnak, és részére a teljes alapbére arányos részének megfizetéséről rendelkezett, figyelemmel arra, hogy 2020. június 18-tól a kormány a veszélyhelyzetet megszüntette.
A másodfokú bíróság jogerős ítéletében a perbeli jogkérdést kizárólag a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 146. § (1) bekezdése kivételt engedő szabálya alapján bírálta el, ugyanakkor e jogszabályi rendelkezésből arra a téves következtetésre jutott, hogy az elháríthatatlan külső ok az ellátandó munkaköri feladatok arányában is értelmezhető, így anélkül, hogy a 142/2020. (IV. 22.) Korm. rendeletben foglalt előírások betartását vizsgálta volna, a felperes részére az alapbére 30%-ának megfelelő díjazásról rendelkezett.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő új határozattal az alperes 1 763 946 forint és ezen tőkeösszegből 411 588 forint után 2020. május 16-tól, 411 588 forint tőkeösszeg után 2020. június 16-tól, továbbá 233 232 forint után 2020. június 17-től számított késedelmi kamatának megfizetésére kötelezését, valamint az első-, a másodfokú és a felülvizsgálati perköltségben történő marasztalását kérte.
A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes az érdekkörében felmerülő bizonyítási érdek ellenére nem tudta bizonyítani a perben, hogy a felperes foglalkoztatását az állásidő teljes időtartamában elháríthatatlan külső ok miatt mellőzte. Mivel vis maior helyzet nem állt fenn, ezért az Mt. 146. § (1) bekezdésének erre vonatkozó kivételt engedő fordulata nem volt irányadó és alkalmazható, így a felperest megillette az alapbére. A másodfokú bíróság azonban ezt követően jogszabályi alap nélkül vizsgálta az alternatív formában elvégezhető munkaköri feladatok végrehajtásához szükséges munkaidőnek a teljes munkaidőhöz viszonyított arányát a felperest az állásidőre megillető díjazás megállapítása érdekében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
