A fizetési meghagyásos eljárást az 1893. évi XIX. törvénycikk szabályozta elsőként a magyar polgári eljárásjogban. Amennyiben a kötelezett ellentmondással élt a fizetési meghagyással szemben, az eljárás perré alakult, és arra a sommás eljárás szabályai vonatkoztak.[1]
A nemperes eljárás külön törvényi szabályozásának a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk véget vetett, és az eljárás szabályanyagát a Pp.-ben helyzete el, annak is a Nyolcadik czimében[2], a különleges eljárások körében.[3] A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulás esetére ugyanezen czim tartalmazott utaló szabályozást, és a járásbírósági eljárásra vonatkozó perfelvétel és érdemleges tárgyalás szabályait rendelte alkalmazni.[4]
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) változtatás nélkül, a nemperes fizetési meghagyásos eljárási szabályanyagot beépítette a polgári perrendtartásba, annak is a különleges peres részébe, a XIX. fejezetébe. A Pp. 322. § (2) bekezdése és a 323. §-a együttesen jelenítették meg a nemperes és a peres eljárás közötti kapcsolatot.[5] A Pp. ezen fejezetében 2010. május 31-ig mindvégig jelen volt a peres eljárásra utalás.[6]
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvénnyel (Fmhtv.) a jogalkotó visszaállította az eljárás külön törvényi szabályozását.[7] Az Fmhtv. a nemperes eljárási szabályozást egészében kiemelte a Pp.-ből, annak XIX. fejezete azonban mégsem üresedett ki, ugyanis a jogalkotó itt helyezte el továbbra is a perré alakulás esetén követendő eljárás speciális szabályait.[8]
Ezen szabályok képezték az alapját azon gondolkodásnak, mely az új polgári perrendtartás megalkotásával kapcsolatban a Pp. XIX. fejezetének tartalmára, a speciális peres szabályok célszerű elhelyezésére irányult.
Az új polgári perrendtartás kodifikációjának kezdeti szakaszában e témakörben azonban különösebb elképzelések nem követhetőek nyomon.[9] A fizetési meghagyásos eljáráshoz kapcsolódóan kizárólag a közjegyzői hatáskörben elhelyezett nemperes eljárási szabályokkal foglalkozik tanulmány, mely kifejezetten az eljárás igénybevételére vonatko-
- 463/464 -
zó alsó értékhatár emelésének lehetőségét mutatja be.[10] A 2015. január 14. napján elfogadott, az új polgári perrendtartásról szóló koncepció nyilatkozik elsőként a szabályozás helyének kérdéséről. A részletes előterjesztés részeként, a különleges eljárásokat érintő kodifikációs gondolkodás körében felveti, hogy a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárások és az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás szabályait ne a különleges perek között, hanem az általános szabályok között kellene az új polgári perrendtartásban elhelyezni. Javaslattal azonban a konkrét szabályozás helyére vonatkozóan nem él.[11]
Az új polgári perrendtartásról szóló törvény tervezetében már mind a szabályozás helye, mind tartalma jelen van. A szabályokat a Harmadik részben, azaz az elsőfokú eljárás szabályai között, a XVI. fejezetben "A fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek" cím alatt helyezi el.[12] A polgári perrendtartás szerkezetében ez azt jelenti, hogy a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárás speciális szabályait az elsőfokú eljárás perfelvételre és érdemi tárgyalásra vonatkozó teljes szabályanyagát követően találjuk meg, és egyben ez a téma képezi a Harmadik rész lezárását is. A tervezet indokolása kizárólag a szabályozás tartalmi kérdéseivel foglalkozik, az elhelyezés kérdésében nem kíván indokokkal szolgálni.[13] A tartalmi vonatkozású indoklásból azonban következtetéseket vonhatunk le az elhelyezésre is, amikor azt olvashatjuk, hogy a "Javaslat a fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult perekre vonatkozóan az eljárás megindulását összhangba hozza a keresetlevéllel indult per perindítási szabályaival".[14] Ez az összhang iránti igény indokolhatja, hogy nemcsak a tartalmi kérdésekben, hanem a polgári perrendtartáson belüli elhelyezés tekintetében is egy egységben kívánta jogalkotó a speciális perré alakulás és peres szabályokat megjeleníteni.
A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat szerkezetileg mindenben követi a Tervezetben bemutatott szabályozási álláspontot.[15] Az új polgári perrendtartás[16] teljes egészében a fenti rendszert veszi át a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek kapcsán, így a Harmadik részben, azaz az elsőfokú eljárás szabályai között, a XVI. fejezetben "A fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek" cím alatt helyezi el.[17]
Az új polgári perrendtartás a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perek tekintetében a 9 szakaszban, 10 témakört érintve szabályoz speciális rendelkezéseket. Az e szabályok tekintetében összehasonlítási alapot nyújtó 1952. évi Pp. XIX. fejezete a 12 szakaszban 15 témát felölelve kíván átfogó szabályozást biztosítani. Már a számadatok is mutatják, hogy az új polgári perrendtartás nem veszi át teljeskörűen a hatályos Pp. rendelkezéseit, szűkebb kört, kevesebb témát kíván a speciális szabályozás körében elhelyezni.
Áttekintve a továbbra is szabályozott témaköröket, észlelhetjük, hogy 6 korábban szabályozást nyert intézmény eltűnik a speciális XVI. fejezetből. Ezek a következők: bíró kizárása, az ún. második ellentmondás nyomán bekövetkező perré alakulás, az elektronikus kapcsolattartás, a joghatóság hiányában alkalmazható permegszüntetés (hatályos Pp. 157/A. §), a perújítás, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén alkalmazandó szabályok.
Jelen tanulmányban ezen témakörök kapcsán - a hatályos Pp. általi rendelkezéseket kiindulópontnak tekintve és az új polgári perrendtartás egészét vizsgálva - a következő kérdésekre keressük a választ: Valóban eltűnnek a szabályozásból, vagy a speciális rendelkezés a polgári perrendtartás másik szerkezeti egységében jelenik-e meg (áthelyeződik)? A fizetési meghagyásos eljárással összefüggő peres
- 464/465 -
eljárások tekintetében előrelépés-e az új polgári perrendtartás által alkalmazott racionalizáció? Hagy-e maga mögött szabályozási hiányt ez a megoldás?
A hatályos Pp. 316. §-a - a kizárás általános eseteit kiegészítve - a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárásból kizárja az ügyben korábban eljárt közjegyzőt (közjegyzőhelyettest) is. Az új polgári perrendtartás a vizsgált XVI. fejezet helyett a kizárás általános szabályai körében, az új Pp. 19. §-ban rögzíti a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő perben érvényesülő speciális kizárási esetet. A kizárási ok változatlan tartalommal került áthelyezésre, tehát az ekként indult per elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az ügyben korábban eljáró közjegyző, és az őt alkalmazó közjegyző nevében eljáró közjegyzőhelyettes, valamint ezek hozzátartozója.[18]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
