A bírói ügyteher (munkateher), azaz a bíró által elbírálandó ügy munkaigényessége mértékének mérése és a bírák közötti arányos munkateher kialakítása, illetve fenntartása jogszabályi kötelezettség. A nyilvánosan közzétett és elérhető statisztikai adatok alapján az azonos szintű bíróságok ügyterhének mérésére alkalmazott statisztikai módszer kizárólag mennyiségi alapú, az egyes bíróságokon folyamatban lévő ügyek tartalmi, összetettségi vizsgálatára vonatkozó módszert nem alkalmaznak. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy előre meghatározott szempontok alapján kiválasztott törvényszékek (referencia bíróságok) világhálón egy adott naptári évre vonatkozóan közzétett első fokú (a fellebbezési eljárás során meghozott másodfokú határozattal jogerőre emelkedett) polgári peres ítéleteinek vizsgálatán keresztül felvázoljon egy az ügyek összetettségének, ezáltal a munkatehernek a vizsgálatára alkalmas módszertant. Az ügyteher mérésében detektálható gondolkodási keret meghaladásának szükségessége mellett abban is figyelemfelhívási célzatú, hogy az adatokból kirajzolódó tendenciák alapján megfogalmazható végkövetkeztetések a Fővárosi Törvényszék gazdasági első fokú peres ügyszakának átlagot szignifikánsan meghaladó ügyterhe és az ebből adódó problémahalmaz megoldásának szükségességét helyezik a fókuszba.
Measuring the judicial caseload (workload), i.e. the labor intensity of the case to be adjudicated by the judge, and establishing and maintaining a proportional workload among judges is a legal obligation. Based on publicly published and available statistical data, the statistical method used to measure the caseload of courts at the same level is exclusively quantitative; no method is used to examine the content and complexity of cases pending in individual courts. The study attempts to outline a methodology suitable for examining the complexity of cases, and thus the workload, by examining the first-instance civil judgments (those that became final by a second-instance decision made during the appeal procedure) published on the Internet for a given calendar year by courts (reference courts) selected on the basis of predetermined criteria. In addition to the need to go beyond the frame of mind that can be detected in measuring the caseload, it also aims to draw attention to the fact that the conclusions that can be formulated based on the trends emerging from the data focus on the significantly higher than average caseload of the first-instance economic litigation department of the Budapest-Capital Regional Court. and the need to solve the resulting set of problems.
A bíróságok és a bírák ügyterhének (munkaterhének) szabályozása a bíróságokra és a bírákra vonatkozó törvények integráns része. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) a törvényes bíróhoz való jog érvényesülése érdekében kialakítandó ügyelosztási rend kapcsán előírja, hogy az ügyelosztási rend kialakítása és felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni különösen az ügyek jelentőségére, munkaigényességére, az ügyérkezés statisztikai adataira, az arányos munkateher megvalósítására.[1] A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) a bíró jogaként határozza meg, hogy a részére a feladatai megfelelő ellátásához szükséges feltételeket biztosítani kell, valamint hogy a bíróra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az eljárási és ügyviteli szabályok megtartását és a bírák arányos munkaterhét.[2] A bíróval szemben támasztott kötelezettség pedig egyebek között az, hogy a rábízott ügyet annak munkaigényessége és az eljárás sajátosságai által meghatározott ésszerű határidőn belül köteles elbírálni.[3] A Bszi. az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének feladatai között nevesíti a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateherméréssel kapcsolatos feladatkörét, és részletezi az egyes feladatokat.[4] Az tehát ebből a - korántsem teljes körűen bemutatott - jogszabályi háttérből is kitűnik, hogy a munkateher alapvető jelentőséggel bír a bírósági ügyelosztásban, a bírói jogállás (és a bírói munkateher) meghatározásában, valamint a bíróságok központi igazgatása során egyaránt.
A munkateher fogalmának lényegéből fakad többek között az azonos szintű bíróságok ügyterhének (munkaterhének) összehasonlítása. A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Alaptörvényben előírt általános rendelkezés[5], valamint a Bszi.-ben részletezett egyes feladat- és hatáskörök alapján ellátó OBH elnöke által rendszeresen közzétett beszámolók és tájékoztatók tartalmából megállapíthatóan a munkateher mérésének alapvető eszköze az egyes bíróságok ügyszámainak (az ügyek darabszámainak) egybevetése. Röviden tehát annak nyilvántartása, hogy egy adott időszakban azonos bírósági szinten lévő bíróságokon hány darab ügy volt (van) folyamatban. Így pél-
- 38/39 -
dául a 2019. augusztus 30-án a www.birosag.hu oldalon közzétett, "Kiegyenlített bírói munkateher" címet viselő tájékoztató - amely megállapította, hogy 2010-ben még jelentős különbség mutatkozott az egyes bíróságok között az egyéni bírói munkateher vonatkozásában, de ezen eltérés 2018-ra sikeresen kiegyenlítődött - kizárólag az egy ítélkező bíróra jutó folyamatban maradt ügyek száma alapján fogalmazta meg következtetéseit.[6] Ugyanakkor a bírói és bírósági munkateher mérése során egyáltalán nem alkalmazott eszköz az egyes bíróságokon folyamatban lévő ügyek tartalmi, összetettségi vizsgálata; legalábbis egyetlen nyilvánosan elérhető beszámoló és tájékoztató sem alapul ilyen megközelítésen. Az ügyösszetettséget vizsgáló és nyilvánosan közzétett tájékoztató hiányában olyan ismertető sem lelhető fel a www.birosag.hu-n, vagy más fórumon, amely az egyes ügyek munkaigényességének, összetettségének mérésére alkalmas módszertant mutatna be.
A jelen tanulmány egy kísérlet annyiban, hogy erre rendelkezésre álló minta, sablon stb. hiányában saját szempontrendszer alapján próbálja meg bemutatni és összehasonlítani Magyarország rendes bírósági szervezete - előre meghatározott kritériumok alapján meghatározott - öt törvényszékének (tehát azonos szintű bíróságának) egy adott időszakban (naptári évben) meghozott, nyilvánosan elérhető polgári peres ítéletei munkaterhet befolyásoló, arra kiható egyes tartalmi elemeit, ezáltal az egyes ítéletekhez szükséges bírói munkaterhet.
Az adatgyűjtés és -elemzés alapjául a 2023-ban meghozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) elérhető első fokú törvényszéki, polgári és gazdasági ügyszakban meghozott ítéletek szolgáltak. Ez a gyakorlatban azon, a törvényszék által első fokú hatáskörében meghozott ítéleteket jelenti, amelyek vonatkozásában folyamatban volt fellebbezési eljárás a másodfokú bíróságként eljáró ítélőtábla előtt. (Az ítéletek ilyen módon történő meghatározása a Bszi. 163. §-ának tartalmából következik.[7]) Az ítéletek gyűjtésére 2025. július 20-ától július 30-ig került sor; feltételeztem, hogy ebben az időintervallumban már elérhető volt a 2023-ban meghozott és másodfokon jogerősen befejeződött törvényszéki ítéletek többsége.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
