A szellemi alkotások szabályozásában az EU-hoz való csatlakozás jegyében Magyarországon az elmúlt 17 évben átfogó jellegű változások zajlottak le. Megvalósult a jogterület újraszabályozása, azaz minden lényeges területen új törvények születtek, továbbá a nemzetközi tevékenység soha nem látott mértékben intenzívvé vált, amit az fémjelez, hogy számos nemzetközi egyezményhez csatlakoztunk. Azaz el lehet mondani, hogy több történt az elmúlt 17 évben, mint az előző évszázadban.
Az elmúlt tizenhét év Magyarország gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális arculatát és a szellemi alkotások újraszabályozását meghatározó tendenciája hazánk európai integrálódása volt, amelyben egyrészt az EU-val kötött társulási Megállapodásnak1 (továbbiakban: Európai Megállapodásnak) és az Európai Unióval kötött Csatlakozási Szerződésnek2 (továbbiakban: Csatlakozási Szerződés) volt kiemelkedő jelentősége.
Az elmúlt 17 év három periódusra bontható:
- 1991-től az Európai Megállapodás hatályba lépéséig terjedő időszakra (1991-1994)3.
- Az Európai Megállapodás hatályba lépésétől a Csatlakozási Szerződés hatályba lépéséig eltelt időszak (1994-2004)4.
- A Csatlakozási Szerződés hatályba lépésétől napjainkig terjedő időszak (2004-2007)5.
Alapvető fejlődési tendenciák társadalmunkban, az alábbiakban határozhatók meg:
A) A gazdasági-társadalmi rendszerváltás azzal járt, hogy megszűnt az állami tulajdon dominanciája és hogy ma már nem néhány ezer állami vállalat gazdálkodik, hanem a nemzeti jövedelem túlnyomó része a magánszférában realizálódik és a gazdálkodó szervezetek száma meghaladja az egymilliót. A gazdasági, társadalmi rendszerváltás a '90-es évek első felében a nemzeti jövedelem jelentős csökkenését az ezredforduló után az ország eladósodását eredményezte.
B) Lényegében megszűnt a szellemi alkotó tevékenység központi irányítása és támogatása. A szerzői jogban a filmgyártás, könyvkiadás állami finanszírozása és más területek állami támogatása megszűnt vagy jelentősen csökkent. Az állami támogatások helyébe a privatizációval a magán- és közalapítványi mecenatúra lépett. Megszűnt az országos hatáskörű szervként működő Szerzői Jogvédő Hivatal. A verseny a kulturális piacon gyakran tisztességtelen eszközökkel is folyt. A szerzői jogi jogkövetés foka alacsony. Okai között lehet megemlíteni, hogy a "szocialista gazdálkodó szervezetek" helyébe lépő kis magántulajdonú műfelhasználó gazdasági egységek érzékenyebbek a költségekre és a döntéshozók önérdeke is nagyobb.6 Az iparjogvédelem vonatkozásában számukat tekintve jelentősen csökkentek a központi finanszírozású K+F programok, amelyek korábban igen fontos szerepet játszottak a műszaki-tudományos vívmányok kifejlesztésében, valamint megszűnt a magyar gyáripar, az újítások központi állami szabályozása.7
C) A rohamos műszaki-tudományos fejlődés új válaszok adását követelte meg mind a szerzői jog, mind az iparjogvédelem nyitott kérdéseire. Mindkét területen a korábban nem ismert új alkotások és felhasználások védelme különös figyelmet igényelt. Elég a szerzői jog területén a szoftverekre8, a számítógéppel működtetett adat-bázisokra9, a szerzői alkotások internetes fel-használására10, elektronikus kommunikációs technológiákra, az iparjogvédelem területén pedig az integrált áramkörökre, biotechnológiai és géntechnológiai szabadalmakra gondolni. A biotechnológia olyan területe a tudománynak és a technológiának, amely az egészségügyben11, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, a táplálkozásban, az élővilág fejlődésében már eddig is forradalmi változásokat eredményezett, pedig csak most kezdődött el az elméleti ismeretek gyakorlati és tömegméretű alkalmazása. Fokozatosan előtérbe került a biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalma.
D) A nemzetközi jogfejlődés erőteljesen kihatott a szellemi alkotások újraszabályozására. Különösen fontos volt e téren a TRIPS-Egyezmény, amely a szellemi alkotások valamennyi gazdasági vonatkozása területén minimumkövetelményeket állított fel; továbbá fontos szabályokat hozott a bitorlások visszaszorítása, a viták rendezése, a szellemi alkotásokkal kapcsolatos eljárások és a határozatok végrehajtása terén. Fontosnak bizonyult a WIPO keretében folyó kodifikációs tevékenység, amely már a harmadik érvezred műszaki-tudományos fejlődésének a problémáira kereste a válaszokat.12
E) A szellemi alkotások hazai újraszabályozásában a közvetlen kiváltó hatást az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményrendszere gyakorolta. Mint ahogy az ismert, hazánk 1991-ben társulási megállapodást kötött az Európai Unióval. Ez az Európai Megállapodás közvetlenül kötelezte a Magyar Köztársaságot arra, hogy a szellemi alkotások szabályozását más jogterületekkel és így a versenyjoggal együtt az uniós szintre fejlessze fel. Ennek a jegyében már 1993-ban elkezdődött a szellemi alkotások jogi szabályozásának felülvizsgálata, és az ezzel kapcsolatos jogalkotási programok kidolgozása és végreha-jtása13, amely jelentős törvények meghozatalát eredményezte, továbbá kötelezték hazánkat a különböző szellemi alkotások területén működő nemzetközi megállapodásokhoz való csatlakozáshoz.
F) A szellemi alkotások létrehozását, megalkotását a kérdéses időszakban lényegesen befolyásolja az a körülmény, hogy hazánk csupán a nemzeti jövedelem 1%-nál kisebb hányadát14 költi kutatás-fejlesztésre.15, 16
G) Kedvezőtlenül alakult - az élénkülő nemzetközi aktivitás mellett - a nemzeti bejelentések aránya. Évről évre csökken az iparjogvédelmi tárgyú bejelentések száma, [így a szabadalmi bejelentések száma 2001-ről (919) 2006-ra 715-re, a formatervezési mintabejelentések száma 477-ről 241-re, a nemzeti védjegybejelentések száma a 2001. évi 4756-ról 2006-ra 3490-re csökkent].17
Ezt az időszakot már az európai integrációs tendenciák által életre hívott felzárkózási igény jellemezte, amely fontos vívmányokkal büszkélkedhet.
A használati minták szabályozása lényegében a német modell szerint történt.18, 19 Használati minta háromdimenziós új, feltalálói lépésen alapuló, iparban alkalmazható megoldások oltalmát szolgálja. A háromdimenziós megoldás vonatkozhat a tárgyak kialakítására, részeinek elrendezésére, szerkezetére. A használati minták a térbeli kiterjedéssel bíró megoldásokat védik. A feltalálói lépés és az újdonság követelménye alacsonyabb, mint a szabadalmak esetében. Az EU is jelentős előkészületeket tett a használati mintaoltalom szabá-lyozására.20
Az 1992-ben bevezetett használati mintaoltalom iránti érdeklődés alacsony maradt, az évenkénti félezres bejelentésállományt sem érte el. Ugyanakkor a kicsiszolt joggyakorlat és ügymenet igazolta számottevő előnyeit: gyors és költségkímélő jellegét. A használati minta kiemelkedő szerepet játszhat a műszaki alkotókészség és innovációs érzék kifejlesztésében a "kézműves ezermesterség" hagyományainak megőrzésében, illetve újraélesztésében, továbbá a kis- és középvállalatok gazdálkodásában.21
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
