Ennek az írásnak az a célja, hogy áttekintést adjon az elmúlt évtizedek legfontosabb demográfiai folyamatairól, és ezen belül is bemutassa a népesség életkor szerinti struktúrájának alakulását, a demográfiai öregedés jelenségét, továbbá kiemeljen néhány olyan folyamatot, amely ezekre erős befolyást gyakorolt. Foglalkozik az életünk olyan fontos demográfiai eseményeivel, mint a felnőtté válás, a párkapcsolatok kialakítása és a gyermekvállalás, továbbá bemutatja azt is, hogy milyen háztartásszerkezetben él a népesség, és ebben milyen változások következtek be hosszabb távon. Alapvetően a rendszerváltozás utáni, tehát az 1990-t követő időszakra koncentrál, de mivel számos meghatározó demográfiai folyamatban már a rendszerváltozás előtt is változások kezdődtek, illetve a hosszabb időtáv más perspektívát ad a jelenségek értelmezéséhez, többször is az 1980-as évek eleje jelenti a megfigyelések kiindulópontját.
Írásom olyan szakembereknek próbál háttérismereteket nyújtani, akik napi szinten foglalkoznak a családokat érintő jogi kérdésekkel, akár elméleti, akár gyakorlati téren, de talán kevésbé áll módjukban betekinteni a magyar társadalomban zajló demográfiai folyamatokba, családszerkezeti átalakulásokba.
A tanulmány alapvetően már meglévő demográfiai kutatási eredmények strukturált ismertetésére vállalkozik, de több ponton is próbálja az értelmezési kereteket bővíteni. Természetesen egy tanulmány keretei nem adnak lehetőséget a demográfiai kérdések mindegyikével foglalkozni és az egyes jelenségeket mélyebben elemezni. Igyekeztem azokra a folyamatokra rámutatni, amelyek a családjoggal foglalkozó szakemberek számára fontosak lehetnek a demográfiai kutatások szerteágazó eredményeiből.
A mai európai és más fejlett társadalmak demográfiai folyamatainak egyik legfontosabbja a társadalmi (demográfiai) öregedés, ami azt jelenti, hogy az utóbbi évtizedekben az idősebb korosztályok aránya növekvő, míg a fiatalabbakké, a gyermekeké csökkenő tendenciát mutat. Azaz jelentősen átalakul a népesség kor szerinti szerkezete. Így van ez nálunk, Magyarországon is (1. ábra). Ennek alapvetően két oka van, az egyik - és ez a meghatározóbb -, hogy ezekben az országokban a termékenység egy viszonylag alacsony szinten, a népesség reprodukciójához szükséges szint alatt állandósult, a másik pedig, hogy a várható élettartam hosszabb távon jelentősebben növekedett.
1. ábra
A népesség korcsoportok szerinti megoszlása nemenként, 1980, 2021
Forrás: KSH STADAT-táblák alapján saját számítás
Megjegyzés: Az 1980-as adatokat szaggatott vonal jelzi, a 2021-es adatokat folytonos vonal
1980-ban a teljes termékenységi arányszám 1,91 volt, 2020-ban 1,56. Ez azt jelenti, hogy ha az adott év termékenységi mintázatát egy női életpályára vetítenénk, akkor ennyi gyermeke születne egy nőnek a reproduktív időszak alatt.[1] Az elmúlt negyven évben a születéskor várható időtartamban is jelentősebb változások történtek. A KSH számításai szerint 1980-ban egy magyar férfi születéskor várható élettartama 65,5 év, egy nőé 72,7 év volt. 40 évvel később, 2019-ben egy férfi 72,9, egy nő 79,3 életévre számíthat. A férfiak várható életartama tehát 7,4, a nőké pedig 6,6 évvel emelkedett ezen időszak alatt, ami rendkívül jelentősnek tekinthető (KSH STADAT adatok).
- 9/10 -
Az időbeli változásokat közelebbről nézve azt tapasztaljuk, hogy számos esetben sem a termékenység, sem a várható élettartam változása nem volt egyirányú, és a növekedési/csökkenési periódusokban sem volt egyenletes ütemű a változás. Az 1980-as években a termékenység mindvégig viszonylag magas volt, az 1990-es években, annak is leginkább a második felében már meredeken csökkent, a 2000-es években egy rendkívül alacsony szinten stagnált, és csak a 2010-es években indult növekedésnek és érte el az európai viszonylatban közepesnek tekinthető értéket (2. ábra). Ugyanakkor tudjuk, hogy a népességszámra és -struktúrára közvetlenül ható születésszámot nemcsak a teljes termékenységi arányszám határozza meg, hanem a szülőképes korú nők száma is. Ez viszont éppen a korábbi évtizedek termékenységi mintázatainak következtében folyamatosan csökken, amiből arra lehet következtetni, hogy a születések száma közepesen magas termékenységi arányszám mellett sem vagy csak mérsékelten tud növekedni, ami a demográfiai öregedés folyamatát erősíti majd a jövőben. A KSH becslése szerint 2019 és 2033 között a 20-29 év közötti nők száma 19, a 30-39 év közöttieké pedig 18%-kal fog visszaesni.
2. ábra
Teljes termékenységi arányszám, 1980-2020
Forrás: KSH STADAT-táblák
Megjegyzés: A teljes termékenységi arányszám (TTA) azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi mintáját egy termékeny korú nő életpályájára vetítenénk, akkor mennyi gyermeke születne a reproduktív időszaka alatt. Azaz azt feltételezzük, hogy a reproduktív korban levő nők ugyanolyan valószínűséggel szülnek gyermeket egy adott életkorban, mint az adott évben az ugyanilyen korú nők. Ezeknek a korspecifikus termékenységi arányszámoknak az összegzése adja a teljes termékenységi arányszámot
Nézzük meg ezek után a korstruktúrára ható másik fontos tényező, a várható élettartam változásait. Az 1980 és 2020 közötti változást közelebbről nézve megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 40 évben a férfiak várható élettartamában jelentősebb ütemű növekedés csak az utóbbi két évtizedben történt. Az 1980-as években a stagnálás, az évtized végén egy kisebb növekedés volt jellemző, az 1990-es évek elején azonban még csökkent is a várható élettartam, ami feltehetően összefügg a rendszerváltás utáni gazdasági recesszióval, a munkaerőpiac rendkívül erőteljes beszűkülésével. A munkahelyek elvesztése, a munkaerőpiaci bizonytalanság, a sokakat megérintő szegénység nyilvánvalóan hatott a népesség egészségi állapotára is, aminek következményei elsősorban a középkorú férfiak magas halandósági mutatóiban csapódtak le. Ekkor jelentősebben megemelkedett a kardiovaszkuláris és daganatos halálozások gyakorisága.[2]
A nőknél egyenletesebb és egyirányú elmozdulásokat látunk, de náluk is dinamikusabb a várható élettartam növekedése a 2000-es évek elejétől (3. ábra).
3. ábra
A születéskor várható élettartam, 1980-2021
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
