A Deutscher Jurisentag 2016. szeptember 13-16. között Essenben rendezte meg a 71. német jogászgyűlést. A rendkívül nagyszabású, több mint 3000 résztvevővel zajló jogászkonferencián - úgy, mint ahogy eddig is - megjelent a német jogászság krémje, valamennyi jogászi hivatásrend vezetése. A minisztériumi - bírósági - ügyészségi vezetők mind a négy napon a helyszínen tartózkodtak, és részt vettek a különböző jogászrendezvényeken. Számos fogadást is adtak, amelyeken több jogpolitikai szempontból jelentős előadás hangzott el a hivatalos programon kívül, például az ügyvédi egyesület fogadásán a nálunk is most bevezetett e-perről. A környező városok híres egyetemeiről (pl. Bonn, Köln) igen sok egyetemista önkéntes segítette a szervezést.
A résztvevők szállásáról és étkezéséről maguk gondoskodtak. A szervezők ötcsillagostól kétcsillagosig több szállodát ajánlottak, ahol a DJT résztvevői kedvezményes áron foglalhattak szobát. A konferencia részvételi díja - beleértve a fogadásokat is - tagoknak 150, nem tagoknak 260 euró volt négy napra, a szervezésben részt nem vevő egyetemi hallgatóknak 30 euró.
Maga a rendezvény az esseni vásárvárosban került lebonyolításra, ahol ezernél is több embert befogadó termek és kisebb szemináriumi termek gazdag választéka állt a szervezők rendelkezésére.
Ugyancsak szokás szerint a jogászgyűlést a Deutscher Juristentag apparátusa igen alaposan előkészítette: már az előző évben kijelölésre kerültek a témák és a referensek, szakértői véleményt készítők. A referátumok tézisei a konferencia előtt jóval kinyomtatásra kerülnek, majd a jogászgyűlés után könyvekben összefoglalják a teljes anyagot. A titkárság emellett kibocsátott egy iránymutatást is, amelyben leírásra került a teljes protokoll, az előkészítés menete, a főtitkár feladatköre és felelőssége, a sajtómunkával kapcsolatos követelmények, a részvételre való jelentkezés, a beléptetés, a rendezvény alatt az irodák nyitva tartása stb. Különösen érdekes ebből a Richtlinie-ből az ülések lebonyolítási rendje, a beszédidő szabályozása, a vitavezetés módja, a vitalezárás és a tanácskozás határozatai-ajánlásai elfogadásának módja. Az egyes szekcióelnökök a záróülésen számolnak be a tanácskozás eredményeiről - majd a jogászgyűlés határozatait-ajánlásait írásba is foglalják és nyilvánosan ismertetik.
A jogászgyűlésről előzetesen kibocsátott terjedelmes programfüzet tartalmazza az ülések helyét, idejét, részletes tematikáját, az igen széles kulturális kínálatot, a társrendezvények programját, a szponzorok felsorolását. (Essenben több mint 40 volt, számos bank, biztosító, de olyan cégek is, mint pl. az Audi.) Minden résztvevő egyben városi térképet is kapott és ingyen közlekedhetett az esseni tömegközlekedési hálózaton. A kulturális programokban komolyzenei és dzsesszkoncert, színházi előadás is szerepelt.
A német jogászgyűlés specialitása, hogy a megnyitó előtt délelőtt bonyolítják le a német jogászegyesület közgyűlését. Itt hangzik el a szakmai és a pénzügyi beszámoló, fogadják el a költségvetést, amely így nem az évhez, hanem a jogászgyűlések időpontjához kötődik, és a több mint 30 tagú elnökségbe is itt történik - négyévente - a választás is. Függetlenítik tehát a jogászegyesület "ügyleti" évét a naptári évtől.
Az idei jogászgyűlés további érdekessége, hogy nyitó előadás helyett pódiumvitára került sor igen rangos résztvevőkkel, pl. a legfelsőbb bíróság elnökével. A pódiumbeszélgetés előtt a résztvevőket a Deutscher Juristentag elnöke, az igazságügyi miniszter és Essen főpolgármestere köszöntötte rövid beszédekkel. A pódiumbeszélgetés témája az volt, hogy a jog hogyan fordulhat át jogtalanságba (Unrecht), a német nemzetszocializmus és az NDK példáját idézve, és mi ebben a jogászság felelőssége. Hiszen a Hitler-diktatúrában is volt jog, voltak jogszabályok, jelentős jogászok vettek részt a diktatórikus törvények meghozatalában, voltak bírók, ítéletek a jogtalanság törvényei alapján. Az előadások során a magyar irodalomban mostanában előkerült Carl Schmittről is többször volt szó, mint a nemzeti szocialista aljog egyik elméleti megalapozójáról.
Ugyancsak a nyitó nap eseménye volt a fiatal jogászok tanácskozása (problémáikról, az egyetemi oktatásról, a szakvizsga előtti tevékenységről), és estétől sor került a jogászok éjszakájára - számos kulturális program mellett reggel ötig bulizott a jogászok fiatalabb és idősebb nemzedéke.
A keddi nyitónap után szerdán és csütörtökön került sor a hat szekció egymással párhuzamos üléseire.
A polgári jogi szekció két napon át vitatott témája az volt, hogy a digitális világ új technikai és társadalmi változásai hogyan hatnak ki a német polgári törvénykönyvre, a Bürgerliches Gesetzbuchra, mennyiben szükséges ezt módosítani. Ugyancsak ezzel foglalkozott a munkajogi szekció - Digitalizáció a munka világában címmel. A gazdasági jogi szekció témája az volt, hogy mennyiben szükséges a koncentrációs folyamatok hatására az ún. személyegyesítő társaságok (kkt., bt., kft.) szabályozásának átfogó reformja. A családjogi szekció avantgard témája az ún. új családformák jogi szabályozásának lehetőségei volt - jogi, biológiai és szociológiai szülők, illetve családi formációk, vagy például, hogy a homoszexualitás mellett mennyiben lehetséges jogilag is elismerni a családi életet (örökbefogadás lehetősége stb.).
A közigazgatási szekcióban az európai jog hatását vitatták meg a közigazgatási bíráskodásra, míg a büntetőjogi szekció igen érdemes témája, hogy a nyilvánosság, a transzparencia mennyiben érvényesülhet a büntetőeljárásban anélkül, hogy a résztvevők személyiségi jogai sérülnének.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
