https://doi.org/10.59851/imr.15.1.6
Napjainkban az influenszermarketing már nem számít újdonságnak. A kis- és középvállalkozások, a világcégek, de még a hétköznapi emberek is az influenszerek online jelenlétét kihasználva igyekeznek növelni népszerűségüket, és ezzel gyakran a bevételeiket, hasznukat is. Azonban ez nem csupán a felnőttkorú társadalom tagjai számára csábító: egy 2019-es brit felmérés szerint a 8 és 12 év közötti korosztály 30%-a, egy 2023-ban publikált amerikai kutatás szerint az X generációba tartozó fiatalok 57%-a, míg egy 2024-ben közzétett magyar felmérés szerint a megkérdezett gyerekek 36,33%-a válaszolt igennel arra a kérdésére, hogy szeretne-e akár influenszerként híres lenni az interneten. Úgy tűnik, napjainkban egyre több fiatal képzeli el magát jövőbeli tartalomgyártóként, mintegy "két lábon járó hirdetőoszlopként". Azonban ez a vállalkozás korántsem "csak játék és mese". Számos gyermekvédelmi, jogi és etikai kérdés övezi a kidfluencerek világát. A tanulmány azokat az amerikai és európai jogi megoldásokat mutatja be, amelyek a gyermekinfluenszerek jogi védelmét kívánják közvetlenül vagy közvetetten biztosítani magánjogi, munkajogi vagy épp gazdasági aspektusból.
Kulcsszavak: digitális marketing, influenszer, kidfluencer, jogi védelem, gyermekvédelem
Nowadays, influencer marketing is no longer a novelty. Small and medium-sized enterprises, global companies, and even ordinary people are trying to increase their popularity, and often their income and profits, by taking advantage of the online presence of influencers. However, this profession is not only attractive to adults: according to a 2019 British survey, 30 per cent of 8 to 12 year-olds according to a non-representative American study published in 2023, 57 per cent of young people belonging to Generation X, while according to a Hungarian survey published in 2024, 36.33 percent of the children surveyed answered yes to the question of whether they would like to be famous on the internet as an influencer. It seems that today more and more young people imagine themselves as future content creators, quasi "walking advertising pillars". However, this venture is by no means just a game or a fairy tale. The world
- 116/117 -
of kidfluencers is surrounded by numerous child protection, legal, and ethical issues. In our study, we aim to present American and European legal solutions that seek to provide direct or indirect legal protection for kidinfluencers from a private law, labor law, or economic perspective.
Keywords: digital marketing, influencer, kidfluencer, legal protection, child protection
Az első jelentősebb influenszerreklámok 2015-ben jelentek meg, azóta az influenszermarketing-piac értéke exponenciálisan nő: kezdetben világszinten 1,7 milliárd amerikai dollárt ért, 2025-ben már 32,55 milliárdot.[1] Az influenszerek nemcsak a fiatalok fogyasztási szokásait befolyásolhatják (egy 2023-as felmérés során arra a kérdésre, hogy vásárolt-e már influenszer hatására, a megkérdezettek 47,43%-a válaszolt igennel,[2] míg 2025-ben ez az arány már 52,31% volt), hanem a pályaválasztását is.[3] Egy 2019-es kutatás során háromezer 8 és 12 év közötti gyermeket kérdeztek meg az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kínában arról, hogy mik szeretnének lenni, ha felnőnek. Öt választási lehetőség közül hármat jelölhettek meg a megkérdezettek: vlogger/YouTuber, űrhajós, tanár, profi sportoló vagy zenész. Míg az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban magasan a vloggerré válás aránya volt a legnagyobb (29 és 30%), addig a kínai gyermekek 56%-a az űrhajós, 52%-a pedig inkább a tanári hivatást választotta volna, a digitális tartalomgyártás csupán a megkérdezettek 18%-ának tetszett foglalkozásként.[4] A magyar fiatalok jövőképe kapcsán érdemes megemlíteni a BeSocial 2023-as és 2025-ös felméréseinek eredményeit: 2023-ban arra a kérdésre, hogy szeretnének-e akár influenszerként híresek lenni az interneten, a megkérdezettek 36,33%-a válaszolt igennel,[5] majd 2025-ben ez az arány valamivel kisebb, 35,16% lett.[6]
A digitális tartalomgyártás - különösen annak az influenszerek által megvalósított formája - nemcsak a későbbi pályaválasztásra vagy a fogyasztási trendekre gyakorol hatást, hanem a kiskorúak, kiváltképp a lányok önképére, önbizalmára és mindennapjaira is. Mára az Instagramon és a TikTokon rengetegen tesznek közzé szépségápolással kapcsolatos tartalmakat (beauty influencer), de egyre jellemzőbb, hogy az egyes sminktermékeket, bőrápolási eszközöket és rutinokat olyan személyek is promotálják és használják - erre buzdítva kortársaikat és a fiatalabb generációt is -, akiknek valójában még nincs szükségük ilyen, például öregedés elleni szerekre. Egy, az Ulta Beauty által közzétett elemzés is igazolja, hogy míg a Z generációba tartozók 13 éves koruk környékén, addig az alfa generáció tagjai már öt évvel korábban kipróbálják az első krémeket, sminkeket és szérumokat.[7] Természetes, hogy egy fiatal lány
- 117/118 -
- különösen a pubertás korai időszakában - elkezd érdeklődni a szépségápolás iránt, ugyanakkor elmosódhat a határ a gyermek- és a felnőttkor között.
A kidfluencerek által közzétett szépségápolási tartalmak komoly hatással lehetnek kortársaikra: úgy érezhetik, hogy csak akkor értékesek, ha megfelelnek az interneten látható szépségideálnak, ha ők is használják a reklámozott termékeket - ez szoros összefüggésben állhat az ún. FOMO-jelenséggel[8] -, vagy alkalmazzák a rendelkezésre álló beauty filtereket. Ahogy arra Fejes-Vékássy Lili is felhívja a figyelmet: mindaddig, amíg a fiatalok nem válnak az online térben látott tökéletesség megszállottjaivá, alapvetően nem probléma a beauty influencerek tevékenysége, azonban e téren is fontos a tudatosítás.[9]
Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért ennyire vonzó ez a "szakma" a "digitális bennszülöttek" számára,[10] több indokot is találhatunk: barátként, példaként, digitális ismerősként tekinthetnek az influenszerekre, az elvégzett munka és az azért kapott ellenérték pedig "könnyű pénznek" tűnhet,[11] szemben egy 8-12 órás fizikai vagy szellemi munkával. Azt azonban az esetek többségében nem látják, hogy a posztok mögött komoly elvárások, szigorú szerződések és teljesítési határidők állnak, és a biztos követőbázis kialakítása, megtartása és növelése pedig akár egy nanoinfluenszer számára is kihívás lehet, nem beszélve a folyamatos nyilvánosság előtti munka okozta stresszről és a megfelelési kényszer okozta pszichés hatásról.
Az influenszerek és a gyermekinfluenszerek száma az elkövetkező években valószínűleg további növekedést fog mutatni. Tény továbbá, hogy már napjainkban is számos fiatal tartalomgyártó örvend nagy népszerűségnek az interneten.[12] A jelen tanulmányban olyan államok szabályozását igyekszünk röviden górcső alá venni, amelyek egyrészt felismerték az influenszermarketing szabályozásának szükségességét, másrészt már hoztak a kidfluencerekre vonatkozó jogszabályokat is. A kiválasztott amerikai és európai minták a magyar jogalkotás és jogfejlesztés számára is követendő példaként szolgálhatnak.
- 118/119 -
Az influenszer kifejezés az angol influence igéből származik, amely azt jelenti, hogy hatással van valamire vagy valakire, befolyásol valakit vagy valamit.[13] Magyarul a véleményvezér is elterjedt, de fontos hangsúlyozni, hogy a közéleti szereplő és az influenszer nem szinonim fogalmak.[14] Guld Ádám szerint három eltérő kifejezést lehet használni: hétköznapi híresség, online véleményvezér és a klasszikus értelemben vett véleményvezér vagy influenszer - ezek eltérő aspektusokból közelítenek a kérdéshez.[15] Itt jegyezzük meg, hogy a jelen tanulmányban influenszerek alatt - tekintettel a Guld-féle felosztásra is - a klasszikus értelemben vett véleményvezéreket értjük, nem pedig az online véleményvezéreket, hiszen az előbbi kategóriába azokat a személyeket soroljuk, akik vélt vagy valós ismereteikkel és ismertségükkel képesek hatást gyakorolni a követőikre és a fogyasztókra.
Az influenszer fogalmának meghatározására számos szerző vállalkozott az elmúlt években, többé-kevésbé hasonló kulcselemeket alkalmazva,[16] azonban jelenleg nincs egységes szakirodalmi álláspont arra vonatkozóan, hogy kit tekintünk influenszernek, és nincs egységesített definíció sem. A szakirodalmi meghatározások között két irányzatot figyelhetünk meg: az egyik álláspont szerint az influenszer olyan személy, celeb, aki jelentősebb eredmény, tevékenység vagy szakmai tudás nélkül képes elérni szélesebb körű ismertséget, a másik szerint az influenszerek az online véleményvezérekhez állnak közelebb, és többnyire piaci függetlenség, komolyabb teljesítmény és szakmai felkészültség jellemzi őket (ez utóbbi álláspont, véleményünk szerint, nem alkalmazható a gyermekinfluenszerek vagy influenszergyermekek esetében[17]). Érdemes megemlíteni az Interactive Advertising Bureau szakmai szervezetet, amely a számos meghatározást összefoglalva a következő átfogó definíciót adta: "közösségimédia-influenszerek azok, akik képesek elkötelezettséget teremteni, beszélgetést kezdeményezni és/vagy termékeket, illetve szolgáltatásokat értékesíteni a célcsoportnak. Ezek a személyek lehetnek hírességek, egy szűk szakma képviselői, vagy akár szakmán kívüliek is."[18] A Gazdasági Versenyhivatal által 2022-ben közzétett, frissített influenszer-útmutató értelmében "az influenszer olyan, a digitális környezetben befolyás gyakorlására, fogyasztói vélemény formálására képes - akár kiskorú - személy vagy dolog, virtuális entitás, [...] aki/ami akár eseti vagy állandó part-
- 119/120 -
nerként, akár dedikált márkanagykövetként online tartalmat készít és tesz közzé saját weboldalán, közösségimédia-oldalán, videómegosztó- vagy más egyéb online platformon, függetlenül attól, hogy a tartalom a sajátja vagy vendégbejegyzés; a legtöbb esetben a véleményvezér elkötelezett követőbázissal rendelkezik".[19]
Ahogyan arra Szalai Anita is rávilágít az influenszerek meghatározása kapcsán, jóllehet nem áll rendelkezésünkre egységes definíció, közös fogalmi elemek révén meghatározható az a személyi kör, amelynek tagjait influenszerként azonosíthatjuk. Így influenszernek tekinthető "a digitális környezetben saját médiafelülettel és ehhez kapcsolódóan saját reklámfelülettel rendelkező véleményvezér, aki a közönsége számára hiteles személyiségként, elkötelezett követőbázisa és az iránta tanúsított bizalom révén a követőtáborára közvetlenül és a szélesebb közönségére közvetetten a fogyasztói vélemény formálására alkalmas befolyást képes gyakorolni az általa készített tartalmakkal, amiért rendszerint ellenszolgáltatásban részesül".[20] Megjegyezzük, hogy a korábban tisztán gazdasági és marketingtevékenységet végző véleményvezérek, digitális tartalomgyártók mellett egyre aktívabban jelennek meg a közösségi platformokon például a politikai influenszerek, akik világnézetüket, politikai elképzeléseiket nyíltan vállalva állnak ki egy-egy társadalmi érdeklődésre számot tartó ügy vagy kampány mellett. A definíciós kísérletek kapcsán megjegyzendő, hogy már az Európai Unió is egyre tágabban értelmezi a jelenséget.[21]
A jelen tanulmányban nem részletezzük az influenszerek lehetséges tipológiáját, annyit azonban érdemes rögzítenünk, hogy a megítélés és az érték szempontjából - mind a nagy-, mind a kiskorú tartalomgyártók esetében - a követők száma és az elérés a meghatározó. Ahogyan arra a bevezetésben már utaltunk, napjainkban az influenszerkarrier nem csupán a felnőttkorú felhasználók számára vonzó. Sok fiatal képzeli el magát jövőbeli véleményvezérként, így a klasszikus munkavégzési célok, vágyak lassanként átértékelődnek - különösen a Z és az alfa generáció tagjai körében.
Fontos éles határt húznunk a kidfluencer/gyermekinfluenszer és az influenszergyermekek között. Míg az előbbi maga az aktív tartalomgyártó, tehát de facto ugyanolyan, mint egy influenszer, "csak kicsiben", addig az utóbbi sok esetben "tárgyiasul" - mérsékeltebb megfogalmazás szerint a büntetőjogban ismert "passzív alany" kifejezéssel illethető a reklámban megjelenő kiskorú személy, például amikor az influenszer szülő felhasználja gyermekét egy-egy hirdetéshez annak érdekében, hogy a termék vagy szolgáltatás értékesítése eredményesebb legyen, vagy a megosztott poszt, közzétett sztori elérése magasabb legyen.[22] Aczél Petra meghatározása szerint a kidfluencerek
- 120/121 -
olyan gyermekek és fiatalkorúak, akik rendszeresen tartalmat állítanak elő a közösségi médiában, és ebből akár bevételük is származhat. Itt szükséges megjegyeznünk, hogy jogi értelemben gyermeknek tekintjük azokat a személyeket, akik a 18. életévüket nem töltötték be, kidfluencer pedig - médiapiaci és szociológiai szempontból, valamint a közönség szemszögéből - a 6-14 év közötti korosztály.[23]
A kidfluencerek kapcsán érdemes megemlítenünk azoknak a véleményvezéreknek a körét, akik nem szokványos digitális tartalmakat állítanak elő, azaz nem a szépség, az életvitel, az utazás vagy a sport témájában alkotnak, hanem a kortársaikkal és a jövő generációival kapcsolatos speciális digitális tartalmakat készítenek. Az oktatási influenszereken belül vannak ún. diák- és hallgatói influenszerek,[24] azaz középiskolások és egyetemisták, akik a tanulásról, a vizsgákról, az iskolai élet mindennapjairól, de akár a pályaválasztásról is osztanak meg jó gyakorlatokat, személyes élményeket vagy épp kudarcokat, ezzel egyrészt motiválva, másrészt segítve a kortársakat és a fiatalabb generációt, harmadrészt létrehozva egy biztonságosnak tűnő online közeget, ahol a követők eszméket cserélhetnek, kapcsolatokat építhetnek egymással (természetesen az ilyen típusú influenszerek is készíthetnek együttműködésen alapuló vagy fizetett tartalmat).
Felmerül a kérdés, hogy a platformszabályozások és a jognyilatkozat-tételi szabályok alapján mennyiben jogszerű e gyermekek jelenléte az Instagram, a TikTok vagy a YouTube felületén, ahol a regisztráció alsó életkori határa a betöltött 13. életév.[25] Munkajogi szempontból hogyan értékelhető az általuk megvalósított magatartás - gyermekmunkával állunk szemben, vagy sokkal inkább színészettel? A következőkben bemutatunk néhány nemzetközi szabályt, amely a gyermekmunkával, annak tilalmával foglalkozik, ezt követően górcső alá veszünk néhány amerikai szövetségi állami és európai uniós tagállami szabályozást - ideértve a magyar foglalkoztatási szabályokat is.
Az Amerikai Egyesült Államokban már évek óta bevett gyakorlat a gyermekkorú tartalomgyártókkal történő reklámozás,[26] ezzel szemben Magyarországon a gyermekinfluenszerek száma csekély,[27] kialakult joggyakorlat pedig egyáltalán nincs, így pusztán a jogszabályi környezetet mutathatjuk be. Végül igyekszünk mind a szakemberek, mind a laikusok, mind a szülők számára hasznos és előremutató javaslatokat megfogalmazni.
- 121/122 -
A gyermekmunka napjainkra átalakult, és ahogyan azt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is hangsúlyozza, nem minden gyermek által végzett munka minősül gyermekmunkának. A szervezet a felszámolandó gyermekmunka alatt a gazdaságilag kizsákmányoló tevékenységet érti, amely veszélyezteti egy gyermek iskoláztatását, egészségét, fizikai, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését.[28] Véleményünk szerint a kidfluencerek tevékenysége nem feltétlenül a gazdasági kizsákmányolás okán minősíthető felszámolandó gyermekmunkának, hanem a tevékenységnek a gyermekre, annak magánéletére, fejlődésére és emberi kapcsolataira gyakorolt hatásai miatt, amelyeket csak súlyosbíthat az a körülmény, hogy a gyermek a tartalomgyártás kötelezettsége okán esetenként nem vagy nem megfelelően tesz eleget iskolai kötelezettségeinek. A reklámozó tevékenységért kapott ellenérték - legyen az termékminta, kedvezmény vagy konkrétan meghatározott pénzösszeg - szintén amellett szóló érv, hogy a fiatal véleményvezérek online tevékenysége munkavégzésnek minősül, így viszont az életkoruk alapján gyermekmunkának tekinthető.
A digitális tér és a legkülönfélébb okoseszközök révén, a technikai és a technológiai tudás és gyakorlat birtokában a gyermekkorú internetfelhasználók számára nem jelent kihívást az online tartalomgyártás. Mivel a fiatalok jelentős része képzeli el magát jövőbeli véleményvezérként, nélkülözhetetlen a jogi védelmük biztosítása, de az csak átlátható és egyértelmű jogi környezetben, olyan keretrendszerben valósulhat meg, amely tekintettel van a gyermekkor sajátosságaira, ugyanakkor képes számot vetni a digitális tér jelentette lehetőségekkel és veszélyekkel egyaránt.
A gyermekek munkajogi védelme körében itt csupán néhány, témánk szempontjából is releváns jogforrásra hívjuk fel a figyelmet. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet már 1973-ban foglalkozott a gyermekkorú munkavállalók védelmével,[29] kimondva, hogy nem foglalkoztatható az a kiskorú, aki a 15. életévét még nem töltötte be (az egyezmény bizonyos esetekben lehetővé tette a 14. életévüket betöltött gyermekek foglalkoztatását).[30] 1999-ben született meg a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló egyezmény,[31] amely már megemlítette a jellegéből vagy a végzésének körülményeiből adódóan a gyermekek egészségére, biztonságára vagy erkölcsére káros hatással járó munkát is.[32] Ez véleményünk szerint kapcsolatba hozható a kidfluencerek tevékenységével, hiszen a gyermekkorú tartalomgyártóknak is - hasonlóan a nagykorú influenszer társaikhoz - tartózkodniuk kell az olyan tevékenységtől, áru vagy szolgáltatás hirdetésétől, amely negatívan befolyásolhatja saját vagy követőik egészségét, fejlődését vagy biztonságát.
A gyermeki jogok alfája és ómegája az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1989-ben megalkotott, a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, amely a legteljesebben szabályozza a gyermeke-
- 122/123 -
ket megillető jogokat és a velük kapcsolatos kötelezettségeket. A 3. cikk értelmében a gyermeket érintő kérdésekben a vezérfonal minden esetben a gyermek legfőbb érdeke. A kidfluencer tevékenység nemcsak jogi, hanem etikai kérdéseket is felvet - valóban a gyermek érdekét szolgálja, ha nap mint nap millióan látják az interneten, számtalan információt megszerezve az életéről? Hogyan válik kivédhetővé a digitális személyiséglopás? Mi a helyzet a gyermeket esetlegesen érő bántalmazásokkal, zaklatással? Hogyan dolgozhatja fel a negatív kommenteket és ki segíthet neki ebben? Hogyan küszöbölhető ki, hogy a gyermek képmását vagy hangját mesterséges intelligencia tanítására vagy épp annak segítségével akár pornográf tartalom létrehozására használják fel? Az ilyen kérdésekkel gyakran sem az influenszernek álló gyermek, sem az őt segítő szülői stáb nem számol.
Fontos kiemelnünk a gyermekjogi egyezmény 12. cikkét, amely rögzíti, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítani kell, hogy az őt érintő kérdésekben szabadon kinyilváníthassa véleményét, amelyet korának és érettségi fokának megfelelően tekintetbe kell venni. Be kell látnunk, hogy egy influenszerré váló - vagy influenszer szülők gyermekeként élő -, kora gyermekkorban lévő gyermek, még ha meg is érti, mit jelent digitális tartalmakat gyártani, azokban eseti vagy állandó jelleggel szerepelni, az online jelenlét rövid és hosszú távú hatásait nem vagy nem megfelelően képes felmérni. Elengedhetetlen, hogy az influenszer szülő engedélyt kérjen gyermekétől, mielőtt "biodíszletté" változtatja, bizonyos életkor alatt pedig egyáltalán nem is kellene szerepeltetnie a tartalmakban.
A kidfluencer és a szülők által megvalósított influenszertevékenység egyértelműen behatol a gyermekjogi egyezmény 16. cikkében rögzített magánélet védelméhez való jogba. Mind a gyermek képmása, mind a privát szférájának legintimebb pillanatai veszélybe kerülhetnek egy-egy meggondolatlan poszt miatt. Egy rosszul megválasztott helyszín, tevékenység vagy öltözet pedig nem kívánt, bántó, esetenként az emberi méltóságot sértő kommenteket is eredményezhet, amelyek feldolgozása szintén érzelmi teherként jelenhet meg a gyermek életében, akár hosszú távon is. Előfordulhat, hogy a kidfluencer szülei vagy az influenszerügynökség által közzétett, ártatlannak tűnő fürdőruhás kép vagy videófelvétel alatt megjelennek idősebb, férfi felhasználóktól származó, burkoltan szexuális motivációjú hozzászólások, a felvételeket pedig etikátlan vagy szexuális célra használják.
A gyermekjogi egyezmény 31. cikke rögzíti, hogy a gyermeknek joga van a pihenéshez és a kikapcsolódáshoz, ami kiemelt jelentőségű az egészséges testi, lelki és erkölcsi fejlődéshez, még a kidfluencerek esetében is. A 32. cikk értelmében egyrészt védelemben kell részesíteni a gyermeket a gazdasági kizsákmányolással szemben, másrészt a gyermek nem kényszeríthető semmiféle kockázattal járó, az iskoláztatását veszélyeztető, az egészségére, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi vagy társadalmi fejlődésére ártalmas munkára. Ennek a szakasznak kiemelt jelentősége van mind a gyermekek által, mind a gyermekek számára reklámozott termékek kapcsán, gondoljunk csak a vonatkozó nemzetközi és hazai reklámjogi szabályokra.[33]
- 123/124 -
Az Amerikai Egyesült Államok jogi keretrendszerével kapcsolatban elsőként az 1938-ban elfogadott munkajogi törvény (Fair Labor Standards Act) említendő. Jóllehet a jogszabály a maga nemében újszerű és haladó szellemiségű volt, védtelenül hagyta az előadóművészeti tevékenységet végző gyermekeket.[34] Ennek a személyi hatály alóli kivételnek azért van jelentősége, mert bár a kidfluencerek és a hivatásos színészek között természetszerűleg vannak különbségek, a munkájuk viszonylag hasonló. Valójában a gyermekinfluenszer és a gyermekszínész között az az alapvető különbség, hogy az előbbi esetében nem egy gyermek játszik el valakit egy műsor kedvéért, hanem maga a gyermek a műsor.[35]
A kidfluencerek védelme kapcsán gyakran hivatkoznak a gyermekszínészek és egyéb gyermek előadóművészek (vagyoni) helyzetéről szóló, 1939-ben elfogadott kaliforniai törvényre.[36] A jogszabály Jackie Coogan gyermekszínész után kapta a nevét, aki csupán nagykorúvá válását követően szembesült azzal, hogy a szülei eltékozolták a munkájáért kapott pénzét. Noha peres eljárást indított a szüleivel szemben, a felélt jövedelemnek csupán csekély hányadát ítélték meg neki. A törvényt eddig kétszer módosították, először 1999-ben,[37] majd 2003-ban.[38] A Coogan-törvény - hasonlóan a később ismertetendő francia jogszabályhoz - előírja, hogy az érintett gyermek részére létre kell hozni egy letéti számlát, amelyen a bevétel egy meghatározott részét el kell helyezni, így óvva a kiskorú vagyoni érdekeit. A gyermek szüleinek meg kell nyitniuk a számlát, és a munkaszerződés megkötését követő tíz napon belül értesíteniük kell a munkáltatót a számla megnyitásának tényéről.
Jóllehet e törvény a maga korában haladónak számított, ma már nem képes kellő védelemben részesíteni minden gyermeket, mivel személyi hatálya nem terjed ki a kidfluenecerekre. Illinois állam azoknak a gyermekeknek a védelme érdekében lépett fel egy 2024-es törvénymódosítással, akiket influenszer szüleik rendszeresen szerepeltetnek internetes tartalmaikban. Módosították a gyermekmunkára vonatkozó törvénykönyvet,[39] rögzítve, hogy azok a 16 éves vagy annál fiatalabb gyermekek, akiket influenszer szüleik egy 30 napos időszakon belül legalább 30%-ban szerepeltetnek olyan videókban vagy online tartalmakban, amelyekért a szülő vagy a gondviselő pénzt kap, jogosultak a bevétel 15%-ára, de ha a szerepeltetés ennél gyakoribb, akkor a fizetés is arányosan emelkedik. A tartalomkészítő felnőtt felel azért, hogy a gyermeknek járó összeget letétbe helyezze egy külön számlán, amelyhez a gyermek 18 éves korában
- 124/125 -
férhet hozzá. A szülők évente egyszer kötelesek jelentést tenni az illinois-i munkaügyi hivatalnak az érintett gyerekekről, mennyi pénzt kerestek a fizetett videókkal, hány órát dolgoztak és mennyi pénz került a letéti számlájukra. A módosító jogszabály lehetővé teszi a kiskorú számára, hogy peres eljárást kezdeményezzen azokkal szemben - így akár a szüleivel szemben is -, akik a törvényi előírásokat megszegik.
Az illinois-i mintát követve 2025. július 1-jén Minnesota állam is életbe léptetett egy jogszabályt az infuenszergyermekek védelmében.[40] E törvény rendelkezései nagyrészt megegyeznek az illinois-i jogszabállyal, például akkor minősül a gyermek digitális tartalomban "felhasználtnak", ha egy 30 napos periódusban legalább a megosztott tartalmak 30%-ában szerepel. Azonban a törvény számos többlettényállást és kiegészítő szabályt tartalmaz, egyebek mellett meghatározva az online platform és a tartalomgyártó fogalmát - a jogalkotó ez utóbbi alatt olyan 18. életévét betöltött személyt ért, aki Minnesotában készít tartalmakat ellenszolgáltatásért cserébe, de e kategóriába sorolandók azok az egyéni vállalkozások, gazdasági társaságok vagy cégek is, amelyek egy meghatározott személy nevét vagy személyazonosságát felvéve állítanak elő digitális tartalmakat. A jogszabály értelmében nem minősül online tartalomgyártónak az a személy, aki nem töltötte be a 18. életévét.
A törvény főszabály szerint tiltja a 14 év alatti kiskorú szerepeltetését, közreműködését tartalomgyártóként, ugyanakkor rögzíti, hogy amennyiben ilyen életkorú gyermek jelenik meg a közzétett tartalmakban, a gyermek a bevétel egészére jogosult, több gyermek esetében egyenlő arányban. A jogszabály rögzíti továbbá, hogy a 13. életévét betöltött kiskorú önállóan jogosult tartalomelőállításra és közzétételre, amely rendelkezés megfeleltethető a Meta csoporthoz tartozó közösségimédia-felületek (Facebook, Instagram, TikTok) felhasználási szabályainak.[41] A platformra a 13. életévüket betöltött személyek regisztrálhatnak jogszerűen, és ugyanez igaz a YouTube-ra mint videómegosztó platform szolgáltatójára is. A YouTube esetében fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy 2025. július 22. óta a 16. életévüket be nem töltött kiskorúak önállóan nem, csak nagykorú jelenlétében indíthatnak élő közvetítést. Amennyiben pedig a nagykorú személy 16. életévét be nem töltött kiskorút szerepeltet élő közvetítésben, a nagykorú személynek jól láthatóan jelen kell lennie a videóban. Ha nem igazolható egyértelműen a nagykorú részvétele és jelenléte, akkor az érintett felhasználói fiók egyes funkciói korlátozhatók, sőt akár a profil is törölhető.[42]
A minnesotai törvény továbbá előírja a tartalomkészítők számára, hogy töröljék a gyermek képmását tartalmazó tartalmakat, ha a gyermek - vagy a tartalomban szereplő felnőtt, aki gyermekkorában szerepelt a tartalomban - kéri annak eltávolítását (ez a rendelkezés megfeleltethető az uniós általános adatvédelmi rendeletben[43] rögzített "elfeledtetéshez való joghoz"). Illinois mintáját követve az elmúlt időszakban Arizona, Kalifornia, Georgia, Maryland,
- 125/126 -
Missouri és Ohio is az influenszergyermekek magasabb szintű védelme mellett döntött.[44] Valamennyi általunk megvizsgált jogszabály következetesen átülteti az illinois-i szabályokat a saját jogrendszerébe.
A francia nemzetgyűlés 2020 októberében törvényt fogadott el a 16 éven aluli kiskorúak anyagi és személyes érdekeinek védelme érdekében,[45] amely 2021 áprilisában lépett hatályba. A jogszabály célja kettős: egyrészt biztosítani a gyermekinfluenszerek jogi védelmét és megteremteni kereső tevékenységük jogi keretrendszerét, másrészt lehetővé tenni a képmásuk védelmét annak üzleti célú felhasználása esetén. A törvény - utalva a munka törvénykönyvére - rögzíti, hogy az influenszertevékenység a munkaviszony fogalmi körébe tartozik, így arra valamennyi munkajogi előírás érvényes. A 16. életévüket be nem töltött kiskorúak kizárólag a helyi hatóságok által a szülők kérelmére kiadott engedély birtokában folytathatnak munkavégzésnek megfelelő tevékenységet, amely engedély megadásakor a hatóságok tájékoztatják a kiskorú szüleit, hogy a megvalósított tevékenység jelentős betekintést enged(het) a magánéletébe, e tájékoztatással is törekedve a jogvédelem biztosítására.
A jogszabály előírja, hogy a gyermek e tevékenységével elért vagyoni előny egy meghatározott részét a szülők kötelesek a gyermekre fordítani és a gyermek nevére szóló letéti számlán elhelyezni a gyermek nagykorúvá válásáig. E kötelezettség elmulasztása esetére szankcióként 3750 euró pénzbírság kiszabását, a mulasztás megismétlésére négy hónap szabadságvesztés és 7500 euró pénzbírság kiszabását is lehetővé teszi a jogszabály.[46] Előírja továbbá, hogy a gyermek kérésére a közösségimédia-szolgáltatónak el kell távolítania az olyan tartalmakat, amelyekben ő szerepel - hasonlóan az előbbiekben említett amerikai példához. A jogszabály ez utóbbi rendelkezése tovább erősíti a törléshez, az elfeledtetéshez való jog érvényesülését.[47] A francia szabályozásnak a kiskorú tartalomgyártók jogi védelmét biztosítani hivatott négy alappillére az engedélykötelezettség, a bevétel-elkülönítési kötelezettség, a platformfelelősség és a rossz gya-
- 126/127 -
korlatok tiltása, amelyek a reklám- és a fogyasztóvédelmi jog területén nyernek valódi értelmet. A bemutatott amerikai és francia szabályozásról megállapítható, hogy míg az előbbi alapvetően vagyonvédelmi aspektusból közelít, addig az utóbbi inkább a munkajogi szabályok felől.[48]
Németországban átfogó jogi keretrendszer biztosítja a gyermekek munkajogi védelmét a kizsákmányolással és a veszélyes munkatevékenységekkel szemben. Jóllehet a 19-20. századi munkavégzés átalakult, és napjainkban már nem a gyárakban vagy a bányákban foglalkoztatják a kiskorúakat, jogi védelmük a digitális térben, az egyes online platformok által biztosított nyilvánosságban éppoly fontos - ha nem fontosabb -, mint korábban.
Egy 2019-ben publikált német felmérés adatai szerint már akkoriban nagyjából 30 ezer gyermekinfluenszer volt Németországban, akik nettó 560 millió euró forgalmat generáltak Németországban, Ausztriában és Svájcban. A fiatal tartalomgyártók körében a YouTube, a TikTok és az Instagram a leginkább kedvelt célplatform.[49] Noha Németországban nincs kifejezetten törvény a kidfluencerekre, léteznek olyan jogszabályok, amelyek védelemben részesítik a kiskorú munkavállalókat - ezek közül hármat érdemes kiemelnünk. A polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch), a gyermekvédelmi törvény (Jugendschutzgesetz), valamint a gyermekek munkavállalását szabályozó törvény (Jugendarbeitsschutzgesetz) a gyermekkorú munkavállalók védelmének sarokpontjai, és számos előírásuk, például a foglalkoztatás alsó korhatárára vonatkozó szabály, a jognyilatkozattételi rendelkezések vagy a gyermekek online tartalmakkal szembeni védelmét szolgáló szakaszok hasonlóságot mutatnak a magyar jogi előírásokkal.
A német polgári törvénykönyv, egyezően a magyar Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel (Ptk.), kimondja, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatainak érvényességéhez szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása,[50] aminek különösen az influenszermarketing-szerződés megkötésével kapcsolatban van kiemelt jelentősége.[51] A gyermekvédelmi törvény alapvető céljaként határozza meg a gyermekek egészséges testi, lelki és erkölcsi fejlődésének védelmét, például olyan médiajogi szabályokkal, amelyek a gyermekinfluenszerek kapcsán különösen a reklámokban való szerepeltetésük vagy a káros tevékenységektől, az azokban való részvételtől való távoltartásuk vonatkozásában nyernek értelmezést.
A gyermekek munkavállalását szabályozó törvény főszabályként előírja, hogy nem foglalkoztatható a 15. életévét be nem töltött személy - e tilalom alól az olyan könnyű alkalmi munkák képezhetnek kivételt, amelyek nem veszélyeztetik a kiskorú egészségét, nem hátráltatják iskolai feladatainak elvégzését.[52] Emellett kivételt jelenthetnek a médiaszerepléssel összefüggő
- 127/128 -
munkatevékenységnek minősülő magatartások is.[53] A jogszabály nemcsak az életkorra határoz meg szabályokat, hanem a munkaidő kapcsán is,[54] továbbá előírja, hogy a munkavégzés előtt be kell szerezni a gyermekjóléti hivatal engedélyét is.[55] Az engedély megadásához szükséges a szülő hozzájáruló nyilatkozata, a munkavégzést követően biztosítani kell a gyermek számára legalább 14 óra szabadidőt (e rendelkezés hasonlít a gyermekjogi egyezmény 31. cikkében foglalt pihenéshez és szabadidőhöz való joghoz), továbbá orvosi véleményt is be kell szerezni arra vonatkozóan, hogy a tervezett munkavégzésre a gyermek egészségügyileg is alkalmas.
Spanyolországban sincs kifejezett kidfluencertörvény, azonban egyes rendelkezések analógia útján akár a gyermekkorú tartalomgyártókra is alkalmazhatók. 2022-ben fogadták el az új, módosított audiovizuális kommunikációs törvényt,[56] amely már reagált a digitalizáció jelentette újabb kihívásokra, és az online szereplőkkel, így az influenszerekkel is foglalkozott. A jogszabály célja a gyermekek online tartalmakkal szembeni védelme, a kulturális sokszínűség és a digitális platformokhoz való hozzáférés biztosítása. A 2024-ben hozott 44/2024. rendelet bevezette a "különleges jelentőségű felhasználók" kifejezést,[57] amely alkalmazható az influenszerekre is, amennyiben bizonyos követelményeknek megfelelnek.[58] A jogszabály nem nevesíti külön a véleményvezért, és nem tér ki a gyermekinfluenszerek kategóriájára sem, ám úgy véljük, hogy ha az érintett kiskorú megfelel e kritériumoknak, akkor a jogszabály hatálya alá esik. Az ilyen személyeknek nemcsak az adott platform szabályainak kell megfelelniük, hanem eleget kell tenniük a fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek is, például fel kell tüntetniük a tartalom reklám jellegét, amit egyébként a hazai jogalkotó is elvár a tartalomgyártóktól,[59] továbbá biztosítaniuk kell a gyermekek védelmét, például ügyelniük kell a reklámozott termék jellegére, különösen, ha az veszélyes lehet a kiskorúak egészséges fejlődésére.[60]
Olaszországban hasonló a jogi helyzet. A kommunikációs hatóság (Agcom) által 2024-ben kiadott iránymutatás és a 2025-ben elfogadott kötelező magatartási kódex megteremti az
- 128/129 -
influenszerekre, ellenkező rendelkezés hiányában pedig a kidfluencerekre is irányadó szabályokat.[61] Hasonlóan a már bemutatott spanyol és a hivatkozott magyar szabályokhoz, az olasz hatóság is elvárja a transzparens működést, a fogyasztók és a gyermekek megfelelő védelmét.[62]
Az amerikai vagy a francia szabályozással ellentétben hazánkban egyetlen jogszabály sem rendelkezik expressis verbis a kidfluencerek tevékenységéről, a digitális tartalomgyártás nem határozható meg mint munkavégzés vagy arra irányuló jogviszony. Az Mt. - tekintettel a 94/33/EK irányelvben biztosított kivételekre[63] - kimondja, hogy munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte, vagy az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat [34. § (1)-(2) bekezdés]. A gyámhatósághoz a foglalkoztatást megelőző legalább 15 nappal történő előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport- és hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható [34. § (3) bekezdés].
A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) alapján az, aki megszegi a 18. életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvényi előírásokat, vagy munkavégzési célból kiadott engedéllyel nem rendelkező 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (209. §). A büntetőjogi kapcsolat azonban nem kizárólag a foglalkoztatási szabályok megsértésekor kerül előtérbe. Ahogyan arra az ENSZ 25. számú általános kommentárja is felhívja a figyelmet, a gyermekek a digitális térben potenciális áldozatai lehetnek a (szexuális) kizsákmányolásnak, a groomingnak vagy egyéb, például a személyes adattal való visszaélésnek.[64] Arra is érdemes rámutatni, hogy egy-egy együttműködés megkövetelheti - különösen egy tinédzserkorú influenszertől -, hogy a digitális tartalmat esetleg meghatározott ruhaneműben, sminkben, hajviselettel készítse el, ami akár burkoltan szexuális jellegű is lehet, a tartalom másodlagos vagy későbbi felhasználása pedig kérdéses. Az is előfordulhat, hogy a tartalomgyártó kéretlen, szexualizált vagy pedofil jellegű hozzászólást kap egy-egy bejegyzés alatt, amelynek feldolgozása még egy idősebb felhasználó számára sem könnyű, egy gyermekkorúnál pedig hosszú távon akár mentális problémákat is eredményezhet.
A kidfluencereket azonban jellemzően nem munkaszerződés alapján foglalkoztatják, hanem valamilyen más, munkavégzésre irányuló jogviszony, például megbízási szerződés vagy eseti együttműködés keretében. Az Mt. 4. §-a alapján amennyiben 18. életévét be nem töltött személy foglalkoztatása valósul meg, a fiatal munkavállalókra vonatkozó speciális szabályok alkalmazása indokolt, fokozottan ügyelve például a munka- és a pihenőidőre vonatkozó előírásokra. Ettől eltérő az Mt. 34. §-ában rögzített esetkör, amelyre kizárólag e törvény rendelkezési
- 129/130 -
az irányadók, szemben a 4. §-ban foglaltakkal, ahol az adott jogviszonyra irányadó polgári jogi normákat is megfelelően alkalmazni szükséges.
A Ptk. alapján a 14. életévét be nem töltött kiskorú cselekvőképtelen, főszabály szerint önállóan nem tehet jognyilatkozatot, helyette a törvényes képviselő jogosult eljárni (2:13-2:14. §), így de facto és de iure a megbízó céggel szerződő partner a szülő, akinek minden esetben úgy kell eljárnia - figyelemmel a gyermekjogi egyezményre -, hogy a gyermek legfőbb érdekét, egészséges testi, lelki, erkölcsi és szellemi fejlődését a lehető legmagasabb szinten biztosítsa. A 14. életévét betöltött, de 18 évesnél fiatalabb kiskorú korlátozottan cselekvőképes, munkával szerzett keresményével önállóan rendelkezhet (2:11-2:12. §).
A törvényes képviseletet ellátó "mamidzser"[65] nemcsak tanácsadóként segítheti gyermekét az influenszertevékenység révén szerzett jövedelem megőrzésében és befektetésében, hanem - hasonlóan Coogan esetéhez - el is herdálhatja azt, ezért érdemes röviden áttekintenünk a szülői felügyelet vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályait. A Ptk. és a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) is rögzíti, hogy a kiskorú gyermek vagyonának kezelését a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy indokolt esetben a gyámhatóság által kirendelt vagyonkezelő gyám jogosult ellátni [Ptk. 4:155. §; Gyvt. 12. § (3) bekezdés]. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) pedig részletes szabályokat tartalmaz a szülő vagyonkezelői jogának gyakorlása, korlátozása és esetleges megvonása tárgyában (26/A. §). A Ptk. és a Gyvt. is rögzíti azt, hogy a gyermeknek - mind az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen, mind pedig a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak - joga van ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, a döntéshozatalba bevonják, és véleményét korának, egészségi állapotának és fejlettségi szintjének megfelelően figyelembe vegyék [Ptk. 4:148. §; Gyvt. 8. § (1) bekezdés], de szigorú szabályokat is megfogalmaz a szülő vagyonkezelői jogával összefüggésben. Az önálló vagyonkezelői jog nem jelentheti azt, hogy a szülő mint törvényes képviselő szabadon elkölthesse a gyermeke alkotótevékenységéből, munkájából eredő jövedelmét, még akkor sem, ha az influenszerként digitálisan jelen lévő kiskorú közösségimédia-profilját a szülő kezeli, a tartalmakat ő szerkeszti, teszi közzé stb.
A Ptk. kimondja, hogy a "szülők a gyermek vagyonából eredő jövedelmének azt a részét, amely a vagyon terheinek kifizetése után fennmarad, a gyermek indokolt szükségleteire kötelesek fordítani" [4:157. § (1) bekezdés]. Ha a 14. életévét betöltött kiskorú munkából eredő jöve-
- 130/131 -
delmet szerez, azzal teljesen szabadon rendelkezik, a szülők legfeljebb azt igényelhetik, hogy a gyermek a háztartás költségeihez megfelelő mértékben járuljon hozzá [4:157. § (3) bekezdés]. Itt jegyezzük meg, hogy a nem személyes munkavégzésből eredő jövedelem nem kerül a gyermek rendelkezése alá, továbbá a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetében a szülő jogosult a gyermek bármilyen vagyonát, jövedelmét kezelni.[66]
A vagyonkezelő szülőnek főszabály szerint nincs biztosítékadási, nyilvántartási vagy számadási kötelezettsége, és a vagyonkezelés során a rendes vagyonkezelés szabályai szerint köteles eljárni, amilyen gondossággal a saját ügyeiben is eljárna (4:158. §). Ez a gondossági mérték azonban nem mentesíti a szülőt a gyermekének szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott kárért való felelősség alól. Ez esetben a deliktuális kárfelelősség szabályai alapján felel a vagyonkezelő szülő (6:519. §). Amennyiben szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi a kötelezettségét, például a cselekvőképtelen kidfluencer keresményét feléli, azt eltékozolja vagy saját szükségleteire fordítja, és ezzel a gyermek érdekeit súlyosan megsérti, akkor a gyámhatóság különböző szankciókat alkalmazhat: hivatalból vagy kérelemre vagyonkezelő gyámot rendelhet ki, a szülőket a gyermek pénzének és értéktárgyainak a gyámhatóság részére történő átadására kötelezheti, ha azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint nem kell készen tartani, továbbá a szülőket biztosítékadásra kötelezheti, vagy elrendelheti, hogy a szülők a gyermek vagyonáról úgy adjanak számot, mint a gyám [4:159. § a)-b) és d) pont].
Ha a gyámhatóság a gyermek vagyonának átadását rendeli el a gyámhatóság részére, akkor a gyámhivatal a szociális vetítési alap összegének ötszörösét meghaladó összeget tekinti úgy, hogy azt a rendes vagyonkezelés szabályai szerint nem kell készen tartani [Gyer. 26/A. § (6) bekezdés a) pont].[67] A gyámhatóságnak átadott vagyonról és a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezéshez szükséges a gyámhatóság jóváhagyása,[68] amiről a gyámhatóság a szülő(k) kérelmére dönt. A döntési folyamat során azt vizsgálja, hogy a gyermek vagyonáról adott jognyilatkozat a gyermek érdekében áll-e.[69] Ha pedig a gyámhatóság a szülőket számadásra kötelezi, akkor a gyámhatóság a gyámi számadásra vonatkozó szabályok figyelembevételével jár el. Összességében a jogsértő vagyonkezelő szülővel szemben szigorú jogkövetkezmények alkalmazására van lehetőség a nemzeti szabályok szerint, hiszen végső soron akár a vagyonkezelő jogának megszüntetésére is sor kerülhet, azonban ha a szülő csupán havonta, kisebb összegekben - a szociális vetítési alaphoz mért határokon belül maradva - éli fel a gyermek vagyonát, akkor az említett szabályok kijátszásáról van szó. Ilyen esetben a kiskorú vagyoni jogainak védelme csak akkor valósul meg, ha a gyámhatóság felé jelzés érkezik [Gyer. 26/A. § (5) bekezdés].
- 131/132 -
Érdemes felhívni a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (reklámtörvény) egyes rendelkezéseit is, hiszen a kidfluencerek végső soron ugyanolyan reklámtevékenységet végeznek, mint felnőtt társaik, így mind az általános, mind a speciális (ágazati) szabályok irányadók rájuk. A reklámtörvény különbséget tesz fiatal- és gyermekkorú személyek között [3. § c) és e) pont]: az előbbi alatt azokat a személyeket értjük, akik betöltették a 14. életévüket, de a 18-at még nem, a jogalkotó pedig gyermekkorúnak minősíti a 14. életévét be nem töltött kiskorúakat. A jogszabály fontos fogódzó a kidfluencerként tevékenykedő kiskorúak és szüleik számára is, hiszen nemcsak általános reklámszabályokat határoz meg,[70] hanem rögzíti az egyes speciális termékek reklámozására vonatkozó szabályokat is (14-22. §), továbbá előír a gyermekek számára és a gyermekek általi reklámozás szabályaira egyaránt vonatkozó normákat.[71]
A nemzeti szabályokkal kapcsolatban érdemes lenne olyan szakmai és gyakorlati útmutatókat alkotni, amelyek bár nem bírnak kötelező kötőerővel, alkalmazásuk biztosíthatja a gyermekek erőteljesebb védelmét a reklám- és a munkaerőpiacon. Ilyen soft law dokumentum például az Önszabályozó Reklám Testület ajánlása, a Magyar Reklámetikai Kódex gyermekekre vonatkozó speciális szakasza, a Gazdasági Versenyhivatal influenszerajánlása és a Magyar Public Relations Szövetség útmutatója az etikus és jogszerű kommunikációhoz.[72]
Értékelve a bemutatott mintákat, megállapítható, hogy noha a francia jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a gyermekek influenszertevékenysége munkavégzésnek minősül, és rendelkezik a munkavégzés szintjét el nem érő magatartásokról is, nem ad választ - szemben az amerikai államok szabályaival - az influenszergyermekek jogi helyzetére, sem vagyoni, sem személyiségi jogi aspektusból. Németország, bár rendelkezik a kidfluencerekre alkalmazható szabályokkal, a jogszabályi környezet fragmentált, áttekinthetősége pedig, véleményünk szerint, problémás.
- 132/133 -
Spanyolország és Olaszország törvényei még nóvumok, a gyakorlatban való érvényesülésük pedig jelenleg kérdéses - örvendetes, hogy egyáltalán már rendelkeznek influenszertörvényekkel.
Nemzetközi, de mindenképp szupranacionális szabályozás lenne indokolt, amely egyrészt gazdasági szempontból védené a kidfluencereket és az influenszergyermekeket, másrészt kiemelt jelentőséget tulajdonítana a magánélethez és a képmáshoz való jog védelmének, továbbá figyelemmel lenne az érintett gyermekek digitális önrendelkezési jogára, valamint a gyermekmunka és a gyermekek kizsákmányolása tilalmára vonatkozó nemzetközi és nemzeti előírásokra. Megjegyezzük, hogy vannak egységes szabályozási törekvések az EU-n belül. A 2024-es Digital Fitness Check rögzíti, hogy szabályozási szürkezónák figyelhetők meg különösen az influenszerek felelőssége kapcsán. A Bizottság ígérte szerint 2026 negyedik negyedévében jogalkotási kezdeményezést indít - többek között - a megtévesztő influenszermarketing ellen, amelynek a gyermekek tartalomfogyasztása kapcsán kiemelt jelentősége van. Az Európai Parlament egy 2025-ben közzétett állásfoglalásában felhívja a Bizottságot,[73] hogy védje meg a kiskorúakat a gazdasági kizsákmányolástól, egyebek mellett azzal, hogy megtilthatja a platformok számára a pénzszerzést, vagy hogy más módon pénzügyi vagy anyagi ösztönzőket biztosítanak a gyermek influenszeri tevékenységéhez.
A digitális méltányosságról szóló rendelettervezetben[74] szintén megjelenik az influenszerek szabályozásának egységesítésére irányuló törekvés, például az influenszermarketing kiskorúakra gyakorolt hatásának vizsgálatával. A jogalkotási tevékenység eredményei még váratnak magukra, azonban üdvözlendő, hogy az európai jogalkotó is felismerte a problémát - és annak a gyerekekre gyakorolt hatását -, és igyekszik fellépni a hatékony és egységes szabályozás érdekében.
A következőkben szeretnénk néhány javaslatot tenni a kidfluencerek és az influenszergyermekek hatékonyabb védelmére, amely javaslatok nemcsak a jogalkotás, hanem a gyermekvédelmi szakemberek, a pedagógusok, a szülők, valamint a digitális térben aktívan részt vevő fiatal tartalomgyártók számára is hasznosak lehetnek.
A védelemnek már a közösségimédia-platformokon meg kell valósulnia, így célszerű lenne, ha a platformszolgáltatók szűrőrendszer beépítésével és alkalmazásával automatikusan törölnék az olyan tartalmakat, amelyek szereplői 13 év alatti kiskorúak - tekintettel egyrészt a regisztráció alsó életkori határára, másrészt az általános adatvédelmi rendeletben foglaltakra [8. cikk (1) bekezdés] -, és amelyekről egyértelműen megállapítható a reklámjelleg (a hashtagek révén), vagy a tartalom bújtatott reklámot tartalmaz.
Francia mintára érdemes volna a magyar jogban is kimondani, hogy a gyermekinfluenszer tevékenysége munkavégzésnek minősül, így valamennyi munkajogi előírás alkalmazandó, azzal a megkötéssel, hogy a gyermek a 13. életévének betöltéséig nem végezhet digitális tartalomgyártó tevékenységet, ugyanis ezen életkor alatt jogszerűen nem is lehetne a platformok felhasználója.
A 13. életévüket be nem töltött kiskorúak esetében - legyenek akár aktív tartalomgyártók, akár szereplők, "eszközök" influenszer szüleik digitális tartalmaiban - általános tilalom-
- 133/134 -
nak kellene fennállnia, hasonlóan az ausztrál, a francia vagy a dán elképzelésekhez,[75] ahol az életkor alapján indultak el jogalkotási folyamatok. Számukra törvényileg tiltani kellene a digitális óriásplatformokon való jelenlétet, mert - véleményünk szerint - nem igazolható olyan érdek, amely alátámaszthatná az ottani jelenlétük szükségességét.
Végül tudatosítani kellene mind a gyermekekben, mind a szülőkben, hogy a közösségimédia-platformok által megfogalmazott közösségi irányelvek a gyermekek védelmét hivatottak szolgálni, és ez igaz a regisztrációs életkor meghatározására is. Nem igazolható annak szükségessége, hogy egy 13. életévét be nem töltött gyermek a szabályokat maga kijátszva, vagy a szülei segítségével, vagy akár a szülők általi profilalkotással regisztráljon egy platformon, arra tartalmakat gyártson, miközben jogszerűen nem is lehetne felhasználója az adott felületnek. Még kevésbé igazolható az influenszerként tevékenykedő szülők olyan tartalomgyártása, amelyben a 13. életévét be nem töltött gyermekük részvételével készítenek és tesznek közzé tartalmakat a platformokon.
A médiatudatosság, a szülők, gyámok felelőssége és a nevelés fontosságát hangsúlyozza az Európai Unió Tanácsa is,[76] kimondva, hogy a gyermekkorú influenszerek koruknál és érettségüknél fogva kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, szükséges számukra az iránymutatás, és a szüleik, gyámjaik, valamint egyéb felnőtt gondviselőik felelősséggel tartoznak a jóllétükért és azért, hogy tisztában legyenek a felelős online magatartással. Ugyanakkor a szülőknek, gyámoknak és gondviselőknek is tájékozódniuk kell a vonatkozó jogi kötelezettségekről és jogosultságokról, valamint tájékoztatniuk kell ezekről a kidfluencereket is. A gyermekkorú influenszerek védelme napjainkban már nem kizárólag családügyi kérdés - az állami beavatkozás is szükséges a hatékony jogvédelem és kizsákmányolással szembeni küzdelem érdekében. Éppen ezért szólította fel a Tanács a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ne csak ösztönözzék az influenszerek felelősségteljes magatartását, de a gyermekinfluenszerek helyzetének és jólétének alaposabb tanulmányozását és globális védelmét is vegyék napirendre.
A kidfluencermarketing esetében egyértelműen szükség van az egységes, transzparens, mindenki számára világos és követhető szabályozási keretrendszer kialakítására. Noha próbálkozások már vannak, a szabályok következetes alkalmazásának a gyakorlati életbe való átültetése nehézkes. Az eddig megalkotott törvények jellemzően a kiskorú gazdasági helyzetét helyezik előtérbe, nem törődve a gyermek személyiségi jogaival és egyes családjogi kérdésekkel.
A speciális jogi háttér megalkotására hazánkban még várnunk kell, azonban bízunk abban, hogy a jelen tanulmányban szereplő megállapítások és javaslatok segítségül szolgálnak mind a jogalkotó, mind a gyakorló szakemberek számára a kidfluencerek hatékony védelmének kialakításához.
- 134/135 -
Archer, Cathrine J. - Delmo, Kate M.: Children's 'Playbour' as Influencers on Social Media: An Investigation into the Legal and Ethical Issues Surrounding Kidfluencers. 11(3) Communication Research and Practice (2025) 401-416.
https://doi.org/10.1080/22041451.2025.2523654
Ayuningtyas, Winda E. P. - Achmad, Munjid: Understanding The American Dream From Kardashian Family Through Keeping Up With The Kardashian Reality Show. 1(2) CrossOver (2021) 28-43.
https://doi.org/10.22515/crossover.v1i2.3973
Barta Judit: Kiskorú fogyasztók uniós védelme a feléjük irányuló online reklámokkal, online hirdetéstechnikákkal szemben. Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás, 2023/4., 69-82.
https://doi.org/10.32575/ppb.2023.4.4
Barzó Tímea - Fráter-Bihari Petra: Gyermekjogok az online térben. In Medias Res, 2025/1., 117-143.
https://doi.org/10.59851/imr.14.1.7
Berki-Süle Margit - Hlédik Erika: #Reklám megfelelés és felelősség - az influenszermarketing sötét oldala. Vezetéstudomány, 2024/10., 33-47.
https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.10.03
Clark, Daniel R. - Jno-Charles, Alisa B.: The Child Labor in Social Media: Kidfluencers, Ethics of Care, and Exploitation. 201 Journal of Business Ethics (2025) 35-62.
https://doi.org/10.1007/s10551-025-05953-7
Fráter-Bihari, Petra: Child-Influencer - Influencer-Child: Work or Fun? Digitalization and Society: Interdisciplinary Conference on the Challenges of the Digital Society. Conference Volume. Miskolc, Miskolci Egyetem, 2026.
Guld Ádám: Hétköznapi témák, hétköznapi hírességek - influencerkommunikációs trendek a turizmusmarketing területén 2019-ben. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 2019/3., 68-76.
Guld Ádám: A Z generáció médiahasználata. Budapest, Libri, 2022.
Hajok, Daniel - Melber, Annette - Otto, Annalena: Kidfluencer innen - zwischen Kinderzimmer, Kamera und Kooperationen. Mediendiskurs, 2022. szeptember 20.,
Harvey, Alison: The Fame Game: Working Your Way Up the Celebrity Ladder in Kim Kardashian: Hollywood. 13(7) Games and Culture (2018) 652-670.
https://doi.org/10.1177/1555412018757872
Hulkó Gábror - Pék Erzsébet: Gyermekek képmáshoz való joga az online térben. Esettanulmányok Franciaország, Németország és Olaszország szabályozási rendszereiben. Fontes Iuris, 2023/2-4., 37-41.
https://doi.org/10.51784/FI.2023.2-4.6
Jármi Éva et al.: Gyermekinfluenszerek és mentális egészség kapcsolata az online platformokon, 2024, https://bit.ly/4wvxn15.
Klenovitsné Zóka Tünde: Digitális nemzedék, megváltozott pedagóguskompetenciák (digitális tananyag). Pécs, PTE, 2011, https://bit.ly/4uPBaVg.
- 135/136 -
Miller, Allison J.: The Business of Childhood: Ensuring Ethical Practices Within the Influencer Playground Through a Federal "Kidfluencer" Labor Law. 61(2) California Western Law Review (2025) 286-330.
Nurhayati, Sri - Azhar, Anang A.: The Fear of Missing Out (FoMO) Phenomenon in the Use of Instagram in Communication Science Students of UIN North Sumatra. 7(1) Jurnal lensa mutiara komunikasi (2023) 100-109.
https://doi.org/10.51544/jlmk.v7i1.3817
Pylaikina, Vera P.: Marital Terms and Linguacultural Gender. 1(4) A New Word in Science: Development Perspectives (2016) 261-264.
https://doi.org/10.21661/r-117043
Szabó Dóra: Influenszerpedagógusok, tanárinfluenszerek. In Lendvai Gergely Ferenc - Koltay András (szerk.): Digitális szülőség. Budapest, Gondolat, 2025, 96-116.
Szalai Anita: Az influenszermarketing-szerződés. In Tóth András - Koltay András (szerk.): Influenszerek jogi kézikönyve. Budapest, MTMI, 2025, 24-31. ■
JEGYZETEK
[1] Global Influencer Marketing Value 2015-2025. Statista, 2025. november 19., https://bit.ly/4uRAmPP.
[2] Magyar tinik a neten 2023. BeSocial, 2023, https://bit.ly/3PhiEGp, 23.
[3] Magyar tinik a neten 2025. BeSocial, 2025, https://bit.ly/4fncwXx, 15.
[4] What Do You Want to be When You Grow Up? Statista, 2022. november 22., https://bit.ly/492kJg0.
[5] Magyar tinik a neten 2023 (2. lj.) 24.
[6] Magyar tinik a neten 2025 (3. lj.) 17.
[7] Introducing Generation Joy Definied by Beauty Enthusiasts of all Ages, United by Joy. Ulta Beauty (2024): https://bit.ly/4dm6Jiw.
[8] Lásd hozzá részletesen például Sri Nurhayati - Anang A. Azhar: The Fear of Missing Out (FoMO) Phenomenon in the Use of Instagram in Communication Science Students of UIN North Sumatra. 7(1) Jurnal lensa mutiara komunikasi (2023), https://doi.org/10.51544/jlmk.v7i1.3817, 100-109.
[9] A gyerek beautyinfluenszerek az egyértelmű tünetei annak, hogy mennyire félünk az öregedéstől. Telex, 2025. január 1., https://bit.ly/4dt4tG8.
[10] Lásd még Klenovitsné Zóka Tünde: Digitális nemzedék, megváltozott pedagóguskompetenciák (digitális tananyag). Pécs, PTE, 2011, https://bit.ly/4uPBaVg, Digitális bennszülött és digitális bevándorló, https://bit.ly/4dsuaa4.
[11] Az influenszerek is befolyásolják a kamaszok személyiségfejlődését. Új Köznevelés, 2023/8., 24-26.
[12] Lásd például Daniel R. Clark - Alisa B. Jno-Charles: The Child Labor in Social Media: Kidfluencers, Ethics of Care, and Exploitation. 201 Journal of Business Ethics (2025), https://doi.org/10.1007/s10551-025-05953-7, 35-62. A tanulmány abból a szempontból is említésre méltó, hogy a jogi kérdéseken kívül számos etikai aggályt tárgyal, és a szülői felelősség kérdését is górcső alá veszi.
[13] Monori Zsuzsanna Éva: Influenszerek: kik ők és honnan jöttek? MTMI, 2018. május 25., https://bit.ly/4nzRHuf.
[14] A "közéleti szereplő" meghatározását a Polgári törvénykönyv vezette be, előtte a "közszereplő" kifejezés volt elterjedt. Napjainkban mindkét definíció használatban van, tartalmuk azonos, de a jogi értelmezésük a bíróságok feladata. Lásd még Pontosította a közszereplői minőség megállapításának szempontrendszerét az Alkotmánybíróság. Alkotmánybíróság, 2018. április 25., https://bit.ly/4uQjHfE.
[15] Lásd részletesen Guld Ádám: A Z generáció médiahasználata. Budapest, Libri, 2022, 239-240.
[16] Lásd még Berki-Süle Margit - Hlédik Erika: #Reklám megfelelés és felelősség - az influenszermarketing sötét oldala. Vezetéstudomány, 2024/10., https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2024.10.03, 34-35.
[17] Lásd még Guld Ádám: Hétköznapi témák, hétköznapi hírességek - influencerkommunikációs trendek a turizmusmarketing területén 2019-ben. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 2019/3., 69.
[18] Inside Influence: Why Publishers Are Increasingly Turning to Influencer Marketing - and What That Means for Marketers. Interactive Advertising Bureau, 2018, https://bit.ly/4f7WRLZ, 5.
[19] Tájékoztató az influenszermarketingről. GVH, 2022. november 10., https://bit.ly/3RGw1R4, 2.
[20] Szalai Anita: Az influenszermarketing-szerződés. In Tóth András - Koltay András (szerk.): Influenszerek jogi kézikönyve. Budapest, MTMI, 2025, 18.
[21] Lásd a Tanács következtetései a véleményvezérek online tartalomalkotóként való támogatásáról. Az Európai Unió Tanácsa, 9301/24, Brüsszel, 2024. május 14.
[22] Legfeljebb 24 órán át elérhető, valamelyik közösségimédia-platformon - jellemzően Snapchaten, Instagramon vagy Facebookon - megosztott kép vagy rövid videó. A funkció előnye, hogy szabályozható a tartalom láthatósága, így a közzétett tartalom akár el is rejthető bizonyos személyek vagy csoportok elől. 24 óra elteltével a tartalom automatikusan törlődik, azt újból csak a szerző teheti elérhetővé, ismételt megosztására csak neki van lehetősége az archívumból. Lásd még Gyerek a neten. Szótár - Story, https://bit.ly/3PkjXo2.
[23] A gyermekmunka új formája vagy korai karrierkezdés? Szakértői vélemények a kidfluencerekről. NMHH, 2025. március 6., https://bit.ly/49NX6rK; A gyermekmunka árnyékában - a kidfluencerekkel foglalkozik az NMHH Podcast legújabb adása. NMHH, 2025. március 17., https://bit.ly/4dhPRt2.
[24] Lásd Szabó Dóra: Influenszerpedagógusok, tanárinfluenszerek. In Lendvai Gergely Ferenc - Koltay András (szerk.): Digitális szülőség. Budapest, Gondolat, 2025, 96-116.
[25] Lásd még Barzó Tímea - Fráter-Bihari Petra: Gyermekjogok az online térben. In Medias Res, 2025/1., https://doi.org/10.59851/imr.14.1.7, 122-123.
[26] Az influenszer szülők általi, gyermek bevonásával megvalósuló reklámtevékenység 49 államban teljesen jogszerű. Lásd még These States Are Trying to Require Influencer Parents to Pay Their Kids. Teen Vogue, 2024. február 1., https://bit.ly/3RnRYUX.
[27] Néhány hazai kidfluencerről ír Jármi Éva et al.: Gyermekinfluenszerek és mentális egészség kapcsolata az online platformokon, 2024, https://bit.ly/4wvxn15, 35-36.
[28] A gyermekmunka elleni küzdelem, UNICEF, https://bit.ly/3RHfAUE.
[29] Minimum Age Convention, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, 1973, No. 138.
[30] Uo. 3. cikk.
[31] Worst Forms of Child Labour Convention, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, 1999, No. 182.
[32] Uo. 3. cikk.
[33] Lásd még az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról; 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról. Barta Judit: Kiskorú fogyasztók uniós védelme a feléjük irányuló online reklámokkal, online hirdetéstechnikákkal szemben. Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás, 2023/4., https://doi.org/10.32575/ppb.2023.4.4, 69-82.
[34] Lásd még Allison J. Miller: The Business of Childhood: Ensuring Ethical Practices Within the Influencer Playground Through a Federal "Kidfluencer" Labor Law. 61(2) California Western Law Review (2025) 286-330.
[35] Kid Influencers: Few Rules, Big Money. CBS, 2019. augusztus 23., https://bit.ly/4wvWJMb.
[36] California Child Actor's Bill, 1939, Cal. Fam. Code § 6752 .
[37] California Senate Bill No. 1162, 1999.
[38] California Senate Bill No. 2010, 2003; lásd Petra Fráter-Bihari: Child-Influencer - Influencer-Child: Work or Fun? Digitalization and Society: Interdisciplinary Conference on the Challenges of the Digital Society. Conference Volume. Miskolc, Miskolci Egyetem, 2026, 164.
[39] Illinois Child Labor Law, 820 ILCS 206/95.
[40] State of Minnesota, House of Representatives, H.F. No. 3488.
[41] Facebook-fiók létrehozása, Facebook: https://bit.ly/3RareY6; Fiatalkorúak biztonsága és jólléte, TikTok: https://bit.ly/4dt7nef; Felhasználási feltételek, Instagram: https://bit.ly/3P2pqji.
[42] A YouTube-os élő közvetítéssel kapcsolatos korlátozások elkerülése, YouTube: https://bit.ly/3Rarp5I. Többé nem közvetíthetnek élő műsort a 16 éven aluliak a YouTube-on. Mediafuture, 2025. június 27., https://bit.ly/42Wjsnr.
[43] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.
[44] Arizona House Bill No. 2565, 2024; Minors: online platforms, California Senate Bill No. 764, 2024; Georgia Child Performer Empowerment and Protection Act, Georgia House Bill No. 968, 2024; Social Media Platforms - Vloggers and Video Content Featuring Minors (Child Influencers Protection Act), Maryland House Bill No. 1453, 2025; Missouri House Bill No. 1998, 2025; Kidfluencer Protection Act, Proposal for Ohio House Bill No. 376, 2024.
[45] Loi No. 2020-1266 du 19 octobre 2020 visant à encadrer l'exploitation commerciale de l'image d'enfants de moins de seize ans sur les plateformes en ligne; lásd még Internet et les enfants - Les parents-influenceurs dans le viseur du législateur. Derrienic Associés, 2023. november 16., https://bit.ly/4dLqgdt.
[46] Lásd még Hulkó Gábror - Pék Erzsébet: Gyermekek képmáshoz való joga az online térben. Esettanulmányok Franciaország, Németország és Olaszország szabályozási rendszereiben. Fontes Iuris, 2023/2-4., https://doi.org/10.51784/FI.2023.2-4.6, 37-41.
[47] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.
[48] Lásd még Jármi et al. i. m. (27. lj.).
[49] Daniel Hajok - Annette Melber - Annalena Otto: Kidfluencer innen - zwischen Kinderzimmer, Kamera und Kooperationen. Mediendiskurs, 2022. szeptember 20., https://bit.ly/4tFvqN8.
[50] BGB § 106, vö. Ptk. 2:12. §.
[51] Lásd Szalai i. m. (20. lj.) 17-32.
[52] JArbSchG § 5.
[53] Uo. § 2,6.
[54] Uo. § 6.
[55] Uo.; vö. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 35. § (3) bekezdés.
[56] Ley 13/2022, de 7 de julio, General de Comunicación Audiovisual.
[57] 2024. április 30-i 444/2024. számú rendelet: https://bit.ly/4wvWKzZ.
[58] Többek között az érintett személy éves bevétele legalább 300 ezer euró, legalább egymillió követővel rendelkezik egy platformon (vagy összesen legalább kétmillióval több platformon), minimum 24 videó feltöltését valósította meg a tárgyévet megelőző évben.
[59] Vö. Tájékoztató az influenszermarketingről (19. lj.).
[60] Lásd még National Rules Applicable to Influencers. Strasbourg, European Audiovisuel Observatory, 2024, 118-121.
[61] Delibera n. 7/24/CONS.
[62] Lásd még National Rules i. m. (60. lj.) 156-162.
[63] A Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatal személyek munkahelyi védelméről.
[64] Mi az a grooming és hogyan ismerheted fel? Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, https://bit.ly/4uL3qbB; ENSZ Gyermekjogi Bizottság 25. számú általános kommentár 121-122. pont.
[65] Az angol mom és manager szó összekapcsolásából származó momager kifejezést azokra az édesanyákra használják, akik a gyermekük menedzsereként igyekeznek együttműködéseket szervezni, segítenek a nagyobb elérés megvalósításában, a videóvágásban stb. Lásd még Alison Harvey: The Fame Game: Working Your Way Up the Celebrity Ladder in Kim Kardashian: Hollywood. 13(7) Games and Culture (2018), https://doi.org/10.1177/1555412018757872, 652-670.; Winda E. P. Ayuningtyas - Munjid Achmad: Understanding The American Dream From Kardashian Family Through Keeping Up With The Kardashian Reality Show. 1(2) CrossOver (2021), https://doi.org/10.22515/crossover.v1i2.3973, 28-43.; Vera P. Pylaikina: Marital Terms and Linguacultural Gender. 1(4) A New Word in Science: Development Perspectives (2016), https://doi.org/10.21661/r-117043, 261-264.; Cathrine J. Archer - Kate M. Delmo: Children's 'Playbour' as Influencers on Social Media: An Investigation into the Legal and Ethical Issues Surrounding Kidfluencers. 11(3) Communication Research and Practice (2025), https://doi.org/10.1080/22041451.2025.2523654, 401-416.
[66] A cselekvőképtelen kiskorú helyett és nevében a törvényes képviselő vagy gyám jogosult jognyilatkozatot tenni, kivételt képeznek a mindennapi életben tömegesen előforduló, csekély jelentőségű jogügyletek, lásd Ptk. 2:14. §.
[67] A szociális vetítési alap összege havonta 28 500 forint, így az idézett jogkövetkezmény alkalmazása esetén a konkrét összeg 2026-ban, amelyet a rendes vagyonkezelés szabályai szerint nem kell készen tartani, 142 500 forint. Lásd 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 7. § (1) bekezdés.
[68] Gyer. 26./B. § (3) bekezdés, ha a szülői rendelkezéssel érintett vagyon értéke meghaladja a szociális vetítési alap összegének hatvanszorosát - 2026-ban ez az összeg 1 710 000 forint; Ptk. 2:15. § (1) bekezdés d)-e) pont.
[69] Gyer. 26/B. § (4) bekezdés. Érdekellentét esetén a gyermek jogainak biztosítása és képviselete érdekében a Ptk. 4:163. §, valamint a Gyer. 10. § (5) bekezdés alapján eseti gyám kirendelésére kerül sor.
[70] Ilyen például a törvény 8. § (1) bekezdésében megfogalmazott általános tilalom, amely alapján tilos az olyan reklám, amely a gyermek- és a fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja; a 8. § (2) bekezdés szerint tilos az olyan gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szóló reklám, amely alkalmas a fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésük kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, szexualitásra utal vagy azt ábrázol, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus; a 8. § (3) bekezdés alapján pedig tilos a gyermek- vagy fiatalkorút veszélyes, erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben bemutató reklám.
[71] Ehhez lásd például a reklámtörvény 14-22. §-ában foglaltakat vagy a Gyvt. 10. § (1) bekezdés c) pontját, amelynek értelmében a gyermek kötelessége különösen az, hogy tartózkodjék a saját és a többi gyermek testi, lelki egészségét veszélyeztető magatartástól vagy azt károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától. Ez utóbbi szabály kiemelten fontos egy olyan tartalomgyártó gyermek esetében, aki hatással, befolyással van társaira.
[72] Ajánlás a gyermekek reklámokban és influenszer együttműködésekben való szerepeltetésének minimumszabályairól. Önszabályozó Reklám Testület, 2020, https://bit.ly/4nzZ9pd; Magyar Reklámetikai Kódex 12. cikk., https://bit.ly/4dwEXzZ; Tájékoztató az influenszermarketingről (19. lj.); Influencergyerekek - Gyerekinfluenszerek 2020. Útmutató az etikus és jogszerű kommunikációhoz márkáknak, ügynökségeknek és szülőknek. Magyar Public Relations Szövetség, 2020, https://bit.ly/4ddDjo3.
[73] Az Európai Parlament 2025. november 26-i állásfoglalása a kiskorúak online védelméről, 2025/2060(INI), https://bit.ly/4dmcGxj.
[74] Regulating influencer marketing in the European Union. Európai Parlament, 2025, https://bit.ly/42Bh5pW.
[75] More than 4.7m Social Media Accounts Blocked after Australia's Under-16 ban Came into Force, PM Says. The Guardian, 2026. január 15., https://bit.ly/4dqwaiK; The Online Safety Amendment Act (Social Media Minimum Age Act) Act 2024; French Lawmakers Vote to Ban Social Media Use by Under-15s. The Guardian, 2026. január 27., https://bit.ly/49SRRHl; Denmark's Government Aims to Ban Access to Social Media for Children under 15. Courthouse News Service, 2025. november, 7., https://bit.ly/438uW79.
[76] A Tanács következtetései a véleményvezérek online tartalomalkotóként való támogatásáról, C/2024/3807, 2024. július 23.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző tanszékvezető egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0001-9725-8494.
[2] A szerző PhD-hallgató, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. ORCID-azonosító: https://orcid.org/0009-0002-0822-4060.
Visszaugrás
