Az utóbbi időben született néhány bírósági határozat rámutatott arra, hogy a közjegyzői okiratok záradékolásával kapcsolatos végrehajtási szabályok (Vht. 21. § és 22. §) az eddigitől eltérő bírói értelmezésnek is alapjául szolgálhatnak, amelynek elterjedése esetén az eddigi gyakorlat szerint a törvényi előírásokat kielégítő szerződések záradékoláson alapuló végrehajthatósága megkérdőjeleződik. Más esetekben pedig a végrehajtást kérők fűznek a közjegyzői okirathoz olyan misztikus erőt, melynek birtokában az igényérvényesítésüknek, sőt a követelésük megtérülésének nem lehet akadálya.
Közjegyzői okirat elkészülte után jogosult, vagy a kötelezett személyében bekövetkezett jogutódlás esetén az okirat vh. záradékkal történő ellátása a gyakorlatban problémákhoz vezethet.
Bizonyos körben elterjedt az a vélemény, ha a hitelező a követelését engedményezi, az engedményes által kért közvetlen végrehajtásnak csak akkor van helye, ha az engedményezési szerződést, vagy az alapján a kötelezettnek címzett engedményezés megtörténtéről szóló értesítést közjegyzői okiratba foglalták. Úgy gondoljuk ezt a jogi álláspontot el lehet fogadni. A Vht. 21. § b) pontja szerinti feltétel akkor teljesül, ha a kötelezett és jogosult nevét tartalmazza az okirat. Ahhoz, hogy a bíróság a végrehajtási záradékkal ellássa a kérelmet, jogszerűen követelheti meg, hogy engedményes közjegyzői okirattal bizonyítsa, hogy a korábbi közjegyzői okiratba foglalt szerződés jogosultjának jogutódja. Ebben az esetben csak az pótolhatja a közjegyzői okiratot, ha az engedményes nemperes eljárásban a bíróságtól kéri a jogutódi minőségének megállapítását, és erről a bíróság határozatot (közokiratot) hozott. [Vht. 39. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott eljárás.]
A közjegyzői okirat kiállítása és a vh. záradék iránti kérelem bírósághoz történő benyújtása közötti időben akár a jogosult, akár a kötelezett oldalon bekövetkezhet számos más okból is jogutódlás. Pl. Gt. szerinti átalakulás, egyesülés, beolvadás. Ezekben az esetekben véleményünk szerint nélkülözhetetlen, de egyben elégséges a közjegyzői okirat mellé csatolni a változást bizonyító cégmásolatot, mint közokiratot.
A gyakorlatban többször előfordul, hogy a hitelező él a Ptk. 525. §-ában, vagy a szerződésben meghatározott, valamely azonnali hatályú felmondási jogával, s ezzel a szerződést lejárttá és esedékessé teszi. Fogalmazhatunk úgy, hogy a felmondással az okiratban rögzített teljesítési határidő módosul. Van olyan nézet, mely szerint ezt a jogalakító nyilatkozatot szintén közjegyzői okiratba kell foglalni, mert ilyenkor "a Vht. 21. § (2) bekezdésében írt szabály alkalmazása segíthet a probléma megoldásában, s erre figyelemmel a vh. záradék iránti kérelemnek akkor nincsen akadálya, ha "a felmondást (egyéb jognyilatkozatot) a jogosult szintén közjegyzői okiratba foglalva közli a kötelezettel."2
Ezt a követelményt indokolatlanul szigorúnak tartjuk az alábbi okok miatt:
A hitelező és az adósa kölcsönszerződésben megállapodik a szerződésszerű teljesítés esetére irányadó teljesítési határidőben, azaz a kölcsön visszafizetésének végső határidejében. Ugyanebben az okiratban rögzítik a felek azt is, hogy a hitelezőt, megilleti az azonnali hatályú felmondás joga, ha az adós szerződésszegést követ el. Ergo megállapodnak a felek a Ptk. rendelkezésével összhangban abban, hogy a teljesítési idő az adós részéről elkövetett szerződésszegés esetén és a hitelező által gyakorolt felmondás mellett az okiratban meghatározottnál korábbi időpontra is eshet. A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránti nemperes eljárásban elegendőnek tarjuk tehát annak vizsgálatát, hogy a közjegyzői okiratban vagy a jogszabályban foglaltakra hivatkozva tette-e meg a hitelező jognyilatkozatát akár magánokiratba foglaltan, és hogy annak közlése megtörtént-e.
Találkoztunk a bírói gyakorlatban olyan - hiánypótlásban megfogalmazott - állásponttal is, amely a hitelezőt annak igazolására szólította fel, hogy az általa közölt felmondás alapjául szolgáló tények bekövetkeztek.
Véleményünk szerint meghaladja a nemperes eljárás kereteit annak elemzése, hogy tartalmilag a hitelező Felmondást jogszerűen gyakorolta-e. Ez már a végrehatás megszüntetése iránti perben vizsgálandó körülmény.
Az egyik, ma már jogerős bírósági döntésben kifejtett nézet szerint a Vht. 21. § (1) bekezdésének a) és c) pontjainak előírásait akként kell értelmezni, hogy a közjegyzői okirat a hitelező kérelmére csak akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha az okiratból kitűnik, az adósnak a már fennálló és összegszerűen pontosan meghatározott egyoldalú kötelezettségvállalása. Ha a felek a Ptk. 522. § szerinti bankhitelszerződést kötöttek közjegyzői okiratba foglaltan, úgy ez csak a hitelező bankkal szemben záradékolható akkor, ha a bank a hitelszerződésben leírtak ellenére a hitelkeret erejéig nem nyújt kölcsönt. A bank azonban ugyanezen okirat alapján az adóssal szemben nem indíthat közvetlenül végrehajtási eljárást, mert az okirat csak egy hitelkeretet tartalmaz, nem azt a kölcsönösszeget, mellyel az adós ténylegesen, és konkrét kölcsönszerződés alapján tartozik. A jogeset ismertetése mellett néhány pro és kontra érvvel kíséreljük bemutatni azt, hogy a jelenlegi szabályozás alapján egymásnak teljesen ellentmondó álláspontok is elfoglalhatóak a bankhitelszerződések közvetlen végrehajthatósága kérdésében.
Röviden a jogeset a következő:
A bank és az ügyfél olyan hitelszerződést kötött, amely szerint a bank meghatározott ideig egy hitelkeretet tart rendelkezésre, amelynek terhére egyedi kölcsönöket fog nyújtani akként, hogy a keret egy meghatározott részét az adós saját elhatározása és szükséglete szerint veszi igénybe, míg egy másik részének kifizetése benyújtott számlák ellenében történik.
Az okirat tartalmazza a hitelszerződés végső lejáratát, ameddig valamennyi ezen hitelszerződés keretében keletkezett tartozást vissza kell fizetni.
A hitelező késedelemre hivatkozva a jogviszonyt felmondta és a szerződés záradékolását kérte, mellékelve egy sikertelen azonnali beszedési megbízást és egy fizetési felszólítást.
A bíróság a záradékolást megtagadta.
Az elutasító döntést azzal indokolta, hogy a felek között a Ptk. 522. § (1) bekezdése szerint hitelszerződés jött létre, amelynek alapján a bank csak hitelkeret rendelkezésre tartására illetve későbbi kölcsönszerződések megkötésére vállalt kötelezettséget.
"A közjegyzői okiratban azonban az adós nem vállalt kötelezettséget a kölcsön felvételére és a szerződés azt sem tartalmazza, hogy az adós részére ténylegesen nyújtott-e kölcsönt a végrehajtást kérő. Kétségtelen, hogy a szerződésben meghatározták a hitelszerződés végső lejáratát, mindez azonban nem pótolja azt, hogy a kölcsön mértéke illetve a kölcsön nyújtásának időpontja nem szerepel a záradékoltatni kívánt okiratban."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
