A döntés: az Alkotmánybíróság 30/2017. (XI. 14.) AB határozata a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdésének b) pontja, illetve az 1. § (4b), (4f) és (4g) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
Az alapvető jogok biztosa 2013-ban az Alkotmánybírósághoz fordult a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) több rendelkezése miatt. Az ombudsman alaptörvény-ellenesnek találta - egyebek mellett -, hogy a közfoglalkoztatottat három hónap időtartamra ki kellett zárni a közfoglalkoztatásból, ha az önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet (kert, udvar stb.) rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti. Az Alkotmánybíróság a 2017 novemberében hozott határozatával megsemmisítette a Kftv. több rendelkezését, mert azok diszkriminatív jelleggel, szükségtelenül korlátozták a közfoglalkoztatottak magánszférához való jogát. A közfoglalkoztatási jogviszonynak rendszeridegen - a lakókörnyezet rendezettségével összefüggő - feltételekkel való megterhelése önkényes jogalkotói döntés.
1. Az ügy alapjául szolgáló tényállás
2. Az alapvető jogok biztosának indítványa
3. Az Alkotmánybíróság határozata
4. Következtetések
1. Az Országgyűlés 2011 nyarán fogadta el a Kftv.-t. A törvény, ahogy címéből is kiderül, egy összetett jellegű jogszabály, mely egyrészt létrehozza közfoglalkoztatást mint egy újfajta foglakoztatási formát, másrészt meghatározza a közfoglalkoztatásra vonatkozó általános szabályokat. Másrészt több, összesen 14 szaktörvényt, illetve ágazati jellegű törvényt [például a foglalkoztatási törvényt, az akkor hatályos Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt (a továbbiakban: 1992. évi Mt.), a szociális törvényt stb.] módosít a közfoglalkoztatással összefüggésben.
A közfoglalkoztatási intézményrendszer bevezetésének célja a törvényjavaslat indokolása szerint az aktív korú, munkaképes, azonban a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatási lehetőségének megteremtése volt.
A közfoglalkoztatás az államilag támogatott közmunkaprogramok keretében a regisztrált munkanélküliek - az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítését, a munkavállalási hátrányok leküzdését szolgáló - határozott idejű, átmeneti foglalkoztatását jelenti. A közfoglalkoztatási jogviszony célját a Kftv. 1. § (2) bekezdés a)-e) pontja tartalmazza, amely szerint az az ott meghatározott - jellemzően törvényben előírt vagy közösségi szükségletek kielégítését szolgáló - feladat ellátására, illetőleg a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányuló munkára létesíthető, kivéve az olyan munkát, amely kizárólag közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonyban látható el.
Közfoglalkoztatott az a természetes személy lehet, aki az Mt. szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve a 16 év alatti személyt, továbbá aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti álláskereső vagy rehabilitációs ellátásban részesül; valamint kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével; illetve olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.
2. A Kftv. 1. § (4) bekezdésének a törvény hatálybalépésekor hatályos szövege szerint közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki az 1992. évi Mt. rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki tizenhatodik életévét nem töltötte be, valamint az Flt. szerinti álláskereső. E rendelkezés szövege később csak az 1992. évi Mt. helyébe lépő új törvény címére és számára [a munka
- 37/38 -
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)], valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépésére tekintettel módosult, de tartalmilag változatlanul hatályban maradt 2013. augusztus 31-ig. 2013. szeptember 1-jei hatállyal azonban a Kftv. 1. §-a kiegészült a (4a) bekezdéssel, mely sajátos foglalkoztatási feltételeket állapított meg.
Eszerint az álláskeresőt három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, amennyiben tanköteles gyermeke mulasztott, és ennek kapcsán vele szemben szabálysértési eljárás van folyamatban[1], vagy a szabálysértés elkövetéséért[2] (az álláskeresőt) három hónapon belül jogerősen elmarasztalták[3]; továbbá amennyiben az önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet (így a kert, udvar, jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó közterület) rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti.[4]
Néhány héttel e rendelkezések hatálybalépését követően azonban ismét változott a jogi környezet: a 2013. évi CXCII. törvény hatályon kívül helyezte a Kftv. 1. § (4a) bekezdés a) pont ab) alpontját. Tehát az az új foglalkoztatási feltétel, mely szerint pusztán a szabálysértési eljárás megindítása elegendő volt, hogy az érintett személyt kizárják a közfoglalkoztatásból, a hatálybalépést követően nem sokkal (2013. november 29-től) megszűnt.
A kizárás eljárási szabályait a Kftv. 1. § (4b)-(4i) bekezdésének rendelkezései tartalmazzák. Eszerint a lakókörnyezet rendezetlenségére alapított kizárási eljárás hivatalból folytatott közigazgatási eljárás, amely során az álláskereső lakóhelye szerinti jegyzőnek három napon belüli adatszolgáltatási kötelezettsége van az állami foglalkoztatási szerv járási (fővárosi kerületi) hivatala részére.[5] Az Kftv. 1. § (4f) bekezdése alapján megkeresésre nincs szükség, amennyiben az önkormányzatnak nincs a Kftv. 1. § (4a) bekezdés b) pontja szerinti hatályos rendelete, illetve ha a közfoglalkoztatást a közfoglalkoztatott lakóhelye szerinti helyi önkormányzat, annak intézménye vagy a helyi önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezet valósítja meg. Ez utóbbi esetben azonban a közfoglalkoztatási jogviszony létrehozását az önkormányzati közfoglalkoztató megtagadhatja, amennyiben a közfoglalkoztatottal szemben a (4a) bekezdés b) pontja szerinti kizárási ok fennállásáról van tudomása.[6] A kizárás kérdésében első fokon a járási hivatal, másodfokon az állami foglalkoztatási szervként eljáró megyei és fővárosi kormányhivatal hatósági határozatot hoz.[7]
Amennyiben a kizárási okról a járási hivatal a közfoglalkoztatási jogviszony létrehozását követően értesül, úgy hatósági döntését közli a közfoglalkoztatóval, aki a közfoglalkoztatási jogviszonyt - a jogerős döntés alapján - azonnali hatállyal köteles megszüntetni.[8]
A közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetésére vonatkozóan az Mt. munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit[9] azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatottnak a közfoglalkoztatásból való jogerős hatósági határozattal történő kizárása esetén a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatási jogviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetni.[10]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
