Az elektronikus közigazgatás elterjedése csak részben infrastrukturális kérdés. Alkalmazásának sikere legalább ennyire függ az innovatív vezetői hozzáállástól, a támogató dolgozói attitűdtől. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett egyéni vállalkozásokat csak következetes jogalkalmazással tudjuk ösztönözni a formai követelmények betartására, ebben a folyamatban viszont partnerként kell rájuk tekintenünk, megtalálva a párbeszéd és tájékoztatás megfelelő formáját. Az egyre komolyabb létszámgondokkal küzdő közigazgatásban a papír alapú iratkezelés (postázás, címzés) még ma is komoly humánerőforrást von el az érdemi ügyintézéstől. Az elektronikus közigazgatás ezért nemcsak a dologi költségek, de a humánerőforrás terén is kiaknázandó területe a hatékonyan szolgáltató állam kibontakozásának.
Egy ország versenyképességét, gazdaságának bővülését több tényező alakítja. Ennek egyik fontos része az a környezet, amelyet az állam a piaci szereplők fejlődésének elősegítése, törvényes működésük biztosítása érdekében alakít ki. A vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése ma már nemzetközi, európai viszonylatban is az államigazgatási modellek XXI. századi fokmérőjévé vált.
A megyei (fővárosi) kormányhivatal (kerületi) járási hivatalai a korábban jegyzői államigazgatási hatáskörbe tartozó okmányirodák feladataként örökölték meg az egyéni vállalkozások törvényes működésének hatósági ellenőrzését. A járási hivatalok 2013. január 1-jei megalakulása nem csak szervezeti értelemben teremtett új perspektívát a hatósági munka ezen területén. Az államigazgatás területi és helyi (kistérségi) integrációja, áramvonalasítása mellett az ügyfelek, így az állampolgárok és vállalkozások államról alkotott képében, véleményében is alapvető változásokat kívánt elérni a jogalkotó.
"A hagyományos alkotmányjog a gazdasági alapjogok élére a XIX. századi hagyományok alapján a tulajdon védelmének és a verseny szabadságának, illetve tisztességességének elvét helyezte. (...) Az önálló vállalkozás alapjoga szintén szabadságjog - az autonóm civil társadalom, az autonóm magán - piacgazdaság elsődleges védelmi vonala az állam gazdasági beavatkozásával szemben."[1]
Alaptörvényünk mint hazánk társadalmi és gazdasági berendezkedésének normatív alapja is deklarálja a vállalkozás szabadságát, a "Szabadság és felelősség" részének XII. cikkében pedig kimondja, hogy mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.[2]
Az állam - amely alatt érthetjük magát a jogalkotót és az államszervezetet is - akkor képes a fenti cél, illetve alapjog szolgálatára, ha egyrészt nem gördít akadályt a szabályszerű gazdasági tevékenység útjába, másrészt elő is segíti azt.
1. ábra
A hivatal felkeresésének gyakorisága a magánszemélyek és vállalkozások körében 2019-ben (%)
Egy vállalkozás adminisztratív terheinek mértékét a tevékenységfolytatáshoz szükséges hatósági eljárások száma, a benyújtandó dokumentumok mennyisége mellett talán a személyes hivatali ügyintézési alkalmak száma mutatja csak igazán. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal által végzett 2019-es kérdőíves kutatás tapasztalati alapján elmondható, hogy a vállalkozások a magánügyet intéző természetes személyekhez képest jóval gyakrabban keresik fel a hivatalokat. A válaszadó vállalkozók több mint ötöde (22%) heti rendszerességgel intéz hatósági ügyet, 19,5%-uk pedig havonta keresi fel a hivatalokat szemben a magánszemélyekkel, akik között 45,9% azok aránya, akik akár egy évig sem kényszerülnek hivatalos ügyintézésre.[3]
"Minden állam célja, hogy polgárainak igényeit a leghatékonyabban, korszerű keretek között biztosítsa, valamint hogy élhető, átlátható vállalkozói és befektetői környezetet biztosítson.
- 16/17 -
(...) Ezért komoly gazdasági és társadalompolitikai haszonnal kecsegtet a befektetések és vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, az ügymentek racionalizálása."[4] A vállalkozások életét könnyítő, gördülékeny és költséghatékony ügyintézés egyik kulcsa az e-közigazgatás.
Korábbi eljárási kódexünk, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) már lehetővé tette az elektronikus ügyintézés lehetőségét, ugyanakkor korlátot is szabott neki az által, hogy törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet kizárhatta annak alkalmazását.[5] Az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedését nemcsak az általános eljárási szabályok között megbújó korlátok, de az ágazati érdekektől áthatott, az egyes szakterületek részletszabályait taglaló alacsonyabb szintű jogszabályok is akadályozták.
A magyar közigazgatás szervezete a kormányhivatalok 2011. január 1-jei megalakulását megelőzően egy szakmailag szegmentált, vertikálisan tagolt képet mutatott. Ez az e-közigazgatások területén azt jelentette, hogy az e-közszolgáltatások ellátására, kiszolgálására létrejövő szakrendszerek egymástól elkülönülten és eltérő ütemben fejlődtek. A területi államigazgatás integrációját követően az ügyfélterhek - pl. ügyintézéshez csatolandó iratok, igazolások - csökkentése érdekében a nyilvántartások eljáró hatóság számára való hozzáférhetősége, az egymással kompatibilis informatikai megoldások megteremtése jelenti az egyik legnagyobb kihívást a közigazgatással kapcsolatban zajló jogalkotási, szervezési és jogalkalmazási folyamatokban.
A belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény 2018. január 1-jével módosította az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsz. tv.) 9. §-át, amely így az ügyfélként eljáró állami, önkormányzat, költségvetési szerv, az ügyész, a jegyző, a köztestület, az ügyfél jogi képviselője, valamint az egyéb közigazgatási hatóságon túl a gazdálkodó szervezetek számára is kötelezővé tette az elektronikus ügyintézést. E szakasz (5) bekezdése pedig kimondja, hogy a kötelező elektronikus kapcsolattartás követelményeinek nem megfelelő nyilatkozat hatálytalan.
A Központi Statisztikai Hivatal részére teljesített 2018. évi adatszolgáltatás szerint a Mezőkövesdi Járási Hivatal 83 669 ügyfelet fogadott, ebből 53 943 fő a Kormányablak Osztályt kereste fel. Az Osztály ügyfelei közül 16 211 fő az immáron általános kérelem befogadó szervként[6] eljáró integrált ügyfélszolgálatnál jelent meg. 17 101-en személyi igazolvány, lakcím, jogosítvány, továbbá útlevél és diákigazolvány ügyintézés, 20 009 fő pedig gépjármű ügyintézés céljából fordult meg a Mezőkövesdi Járási Hivatal Kormányablakában. A 2018. január 1-jétől elektronikus kapcsolattartásra kötelezett egyéni vállalkozók az ügyfélkör viszonylag kis szegmensét teszik ki (622 fő). A hivatal felkeresésének célja esetükben - a hatósági ellenőrzés mellett - vállalkozói tevékenységükkel jogszabályi kereteit érintő tanácsadás, illetve a már meglévő feltételeikhez leginkább illeszkedő tevékenységi kör megtalálása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
