A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2007. szeptember 1. napját megelőző szabályozása a cég székhelyének a központi ügyintézés helyét tekintette. Ebből szükségszerűen következett az az elvárás, hogy a vállalkozás a székhelyén ténylegesen fellelhető legyen, ott aktív tevékenységet folytasson, röviden a székhely egyezzen meg az üzleti tevékenység gyakorlásának a színhelyével. A jelenlegi előírás azonban már a nemzetközi trendhez közelít: a legtöbb európai jogrendszerben ugyanis régóta nem követelmény, hogy a székhely és az üzleti tevékenység gyakorlásának a helye ugyanott legyen. Cikkemben a cég székhelyére vonatkozó hatályos szabályozást szeretném dióhéjban áttekinteni.
A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is [Ctv. 7. § (1) bekezdése].
A hatályos szabályozás tehát szétválasztja 1. a cég bejegyzett irodájának helyét (ahol az adminisztráció folyik) és 2. a központi ügyintézés helyét (ahol a tényleges működés történik). Elvárható azonban, hogy egy vállalkozás a hétköznapi működése során elérhető legyen (hatóságok és potenciális ügyfeleik számára is), többek között gondoskodjon a székhelyre érkező küldemények átvételére jogosult személy jelenlétéről. A székhelyet irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtó vagy ezek hiányában helyrajzi szám útján kell megjelölni (Ctv. 31. §), hogy az ügyfelek és a postai kézbesítés számára is megtalálható, egyértelműen azonosítható legyen. Ezen követelményt sem a létesítő okiratban, sem a bejegyzési kérelemben nem pótolja a levelezési címként szolgáló postafiók megadása. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a bejegyzett székhely csak akkor felel meg a székhelyre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ha ott a hivatalos leveleket átveszik; ennek hiányában a cég okot ad a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására, s neki kell viselnie az eljárás költségeit (Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 40. 373/2003.).
Az adózás rendszerében a székhely több definíciójával is találkozhatunk. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 25. pontja szerint székhely: eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye. Ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy esetén az Art. alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye székhelynek minősül.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. törvény) 259. § 19. pontja értelmében székhely: a gazdasági tevékenység folytatásának az a helye, ahol a központi ügyvezetés helye van. Ezen definíció az Áfa. törvény 169. §-ának ismeretében válik érdekessé. Ennek e) pontja szerint a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének címe a számla kötelező tartalmi eleme. Egyes álláspontok szerint az Art. 16. § (3) bekezdésének b) pontjából az vezethető le, hogy a "cím" mint fogalom a "székhellyel", illetve "telephellyel" nem rendelkező adózók esetében alkalmazandó, a cégek esetében pedig a székhely, illetve a telephely a címfogalom megfelelőjeként használatos. Az Art. szóhasználata tehát elviekben nem zárja ki, hogy a cím fogalma alatt mind a cégek székhelyét, mind telephelyét érteni lehessen. A cím, mint a számlán kötelezően feltüntetendő adat tehát elsősorban az adózó adóhatóság általi azonosítását szolgálja.
A székhely áfa rendszerbeli fogalma - mely elsősorban a szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye miatt fontos - kapcsán mindenképpen beszélni kell az Európai Unió Tanácsának 282/2011/EU rendeletéről (a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK Irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról, a továbbiakban: Rendelet), mely 2011. július 1. napján lépett hatályba. A Rendelet 10. cikke értelmében az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a vállalkozás központi ügyvezetésének a helye. A meghatározása során figyelemmel kell lenni arra, hogy 1. a társaság irányítására vonatkozó döntéseket hol hozzák meg 2. hol van a vállalkozás székhelye a létesítő okirat szerint 3. hol található az ügyvezetés üléseinek (az üzletvezetésnek) a helye. Amennyiben a fenti szempontok alapján nem lehet egyértelműen meghatározni a vállalkozás székhelyét, akkor annak lesz relevanciája, hogy a cég irányítására vonatkozó alapvető intézkedéseket hol hozzák meg. A Rendelet azonban rögzíti, hogy egyszerű postai cím nem fogadható el az adóalany gazdasági tevékenységének székhelyeként. Figyelemmel a fentiekre a cégjogi értelemben vett bejegyzett székhely, a gazdasági tevékenység székhelye és az üzletvezetés helye nem feltétlenül esik egybe. Ha a három tevékenység nem egy helyszínen folyik, akkor ez a szerződéses partner vonatkozásában jelent nehézségeket, hiszen neki kell ezt ellenőrizni.
A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhelyszolgáltatás) (Ctv. 7/A. §). Ebben az esetben az ügyvéd (ügyvédi iroda) székhelye kerül a cég székhelyeként a cégjegyzékben feltüntetésre. A szerződés alapján a székhelyszolgáltatási tevékenység ellátásáról a megbízott ügyvéd gondoskodik. A székhelyszolgáltatás igénybevételének lehetősége mentesíti a társaságot az ingatlan tulajdonának, használati jogának megszerzése alól. Garanciát jelent továbbá a vállalkozások elérhetőségének biztosítása szempontjából is: a szolgáltatás csökkenti az ún. "fantomizálódás" lehetőségét. Tekintettel a fogalmi meghatározásra, a székhelyszolgáltatás tehát az adminisztratív feladatok ellátását hivatott biztosítani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
