A nyilvánkönyvi törvényesség1 elve mint a nyilvánkönyvi jog2 egyik legsajátosabban érvényesülő eljárásjogi alapelve nem a nyilvánkönyvi jogszabályból következik, hanem a jogállamiság elvéből.3 A nyilvántartó hatóságnak a nyilvánkönyvet jogszerű eljárások keretében eszközölt változás bejegyzésekkel, az anyagi jog szerinti törvényes tartalommal kell fenntartania, illetőleg megakadályoznia azt, hogy az törvénysértővé, helytelenné váljon.4 A tanúsító erőből nem, de a nyilvánkönyvi helyesség fikciójából eredeztethető a nyil-vánkönyvi legalitás, így viszont részben maga is joglátszat. A legalitás a közhitelesség viszonylatában kiemelten fontos, hiszen a telekkönyvi joglátszat hamisságát kívánja kiküszöbölni.
A jogosság eljárási jogi értelemben a nyilvánkönyvi hivatalnak egyrészt azt a kötelezettségét jelenti, hogy meg kell akadályoznia jogsértő okiratok szerinti jogváltozás nyilvánkönyvbe kerülését, meggátolni a nyilvánkönyv helytelenné, jogszabálysértővé válását, másrészt a hivatalnak azt a kötelezettségét, hogy saját eljárásában betartsa a nyilvánkönyvi eljárási szabályokat, így pl. megfelelő időn belül hozzon határozatot a felek által előterjesztett kérelmek ügyében.
A nyilvánkönyvi állapot jogszerűségének fenntartása mindenekelőtt a bejegyzés alapjául szolgáló kérelmek, okiratok, továbbá a nyilvánkönyvi tartalom jogszerűségi szempontból való felülvizsgálati kötelezettségét jelenti. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok, az okiratokba foglalt féli megállapodások, a bejegyzési engedély, továbbá a bejegyzési kérelem rendelkezéseinek felülvizsgálata részben a bejegyzési kérelemben foglalt féli rendelkezésnek alávetett. A felülvizsgálat korlátait a féli rendelkezési elv, mint a nyilvánkönyvi eljárás elsődleges alapelve adja meg. A féli rendelkezési elv a nyilvánkönyvekben a bejegyzési kérelemhez kötöttséget jelenti.
A bejegyzési kérelem jogvédelmi igény, mint alanyi jog realizálása, jelenti a jogügylettel megszerzett, megszerezni vélt jog védelmét, illetőleg a jog kinyilvánítását, az állam általi elismertetését. A bejegyzési kérelem nem irányul törvényességi szempontból történő felülvizsgálatra, hanem csak a jelképi traditio eszközlésére. Az állam - magánjogi szempontból - a traditio teljesülésére hivatott teljesítési segédként áll előttünk a féli kérelem alapján.5 Az állam azonban hivatalból kényszeríti ki e jelképi traditio-t, és azt felhasználja a jogügyletek jogszerűségének felülvizsgálatára is. Ennek alapján alakul ki az elsődleges feszültségviszony a féli bejegyzési kérelem és a nyilvánkönyv jogszerűségének biztosítása között.6 A felülvizsgálati hatáskör kötött a kérelem előterjesztéséhez, továbbá annak határaihoz, e kötöttség azonban tartalmilag nem érvényesül annyiban, hogy az állam ne vizsgálná hivatalból e keretek között a jogügyletek jogszerűségét, amit a kérelem - céljában és irányában - nem tartalmaz.
A felülvizsgálati hatáskör részben hivatalbóli eljárást is jelent, amely végigvonul a bejegyzési eljáráson magán, és fennmarad a már bejegyzett nyilvánkönyvi állapot hivatalbóli jogszerűségének biztosításában. A jogszerűségi felülvizsgálati jogot a hivatalbóli telek-könyvezés teremti meg, az csak kiindulási pontjában kötődik a féli privátautonómiához, ezt követően attól függetlenné válik, és a féli rendelkezést meghatározó tényállási elemmé növi ki magát. Részben ez is oka annak, hogy a telekkönyvek, majd a telekkönyvi rendszerű ingatlan-nyilvántartások alkalmazzák a hivatalbóli kiigazítási, kijavítási eljárásokat, amelyeket sokan - tévesen - a telekkönyvtől idegen államigazgatási csökevénynek tartanak.7
A legalitas elve, mint a telekkönyv jogszerűsége Tímár-nál8 szubjektív9 és objektív10 követelményként merül fel.11 A legalitas objektív értelemben a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló okiratok és kérvények felülvizsgálata szabályozottságában, továbbá a telekkönyvi bejegyzések, általában a telekkönyv vezetése szabályszerűségében nyilvánul meg.12 A felülvizsgálat tárgya a bejegyzés előtt egyfelől anyagi, másfelől alaki. Szla-ditsnál,13 Kolosvárynál14 és Sárffynál15 a legalitas elve a szűk anyagi jogi felülvizsgálati kör miatt tárgyalandó önálló sajátos elvként.16 Sárffytól és Tímártól eltérően Szladits és Kolosváry adós marad annak kifejtésével, hogy mit értenek a magánjogi előfeltételek pozitív, tehát a bejegyzést megalapozó és negatív, így a bejegyzést gátló mozzanatának vizsgálata alatt.
A szocialista telekkönyv hatálya alatt a legalitas elvét, mint törvényességi felülvizsgálati hatáskört alap-, illetőleg kiegészítő elvként is meghatározzák.17 A telekkönyvi hatóságnak a bejegyzési eljárásban egyfelől az okiratokat, másfelől a telekkönyvi tartalmat összevetve kell megállapítania a bejegyzés anyagi, illetőleg eljárási jogi feltételei fennállását. Kampis a legalitás elvét a felülvizsgálandó elvek körében vizsgálja.18 Kampis a törvényességi felülvizsgálati hatáskört a bejegyzés előtti eljárásra szűkíti le, nem elemzi részletesen a felülvizsgálati hatáskört. A legalitas elve magyarázatából kimarad a telekkönyvi hatóság ex officio felülvizsgálati kötelezettsége a jogsértő telekkönyvi állapottal kapcso-latban.19 A telekkönyvi állapot törvényességi biztosítékaként a szocialista telekkönyvi rendeletben a telekkönyvi jogorvoslatok körében megjelenik az ügyészi fellebbezési óvás,20 mint közérdekű jogorvoslat.
Az ügyészséghez kapcsolt közérdekű jogorvoslati jog, a telekkönyvi felek és a telekkönyvi bíróság eljárásjogi jogviszonyába beemeli az ügyészséget harmadikfélként. Ezzel a telekkönyvi ügyekben megjelenik a kettős törvényességi kontroll, amelynek elsődleges szereplője a telekkönyvi hatóság, de másodlagosan az ügyészi hatóság. Amennyire oldja a féli rendelkezési elvet21 az ügyészséghez rendelt közérdekű jogorvoslati hatáskör, ugyannyira biztosítja a legalitás követelménye érvényesülését. A telekkönyvi bíróság hivatalbóli eljárása és határozathozatala helyett az ügyészi hatósági törvényességi felülvizsgálati kérelemhez köti a jogsértő és helytelen bejegyzések felülvizsgálatát. A lényegi különbség mégis abban fogalmazható meg, hogy az ügyészségnek ez a hatásköre nem csak a telekkönyvi jogorvoslatokra (quasi fellebbezés, kijavítás, kiegészítés) terjedt ki, hanem a telekkönyvi perorvoslatok megindítására is. Ez utóbbi pedig idegen a telekkönyvi rendszerektől.
Az 1972. évi 31. számú törvényerejű rendeleten alapuló egységes ingatlan-nyilvántartás alapelvei körében Tóth22 fogalmazza meg elkülönült elvként a nyil-vánkönyvi legalitást. Tóthnál új elem a nyilvánkönyvi hatóságnak hivatalbóli felülvizsgálati feladatköre: a valóságos állapot megállapítására való nyilvánkönyvi hatósági jogosultság. Ez a teljes körű felülvizsgálatot jelentené, ami azért ellentmondásos, mert ehhez az ellenérdekű felek bevonása is szükséges, miközben azok nem feltétlen alanyai az eljárásnak, bevonásuk nem szükségszerű, másfelől az Inytvr. 17. §-a is csak a nyilvánvaló érvénytelenség megállapítására ad hatáskört. Kisfaludi23 a különböző nyilvántartások közhitelességét vizsgálva utal a nyilvántartás törvényessége követelményére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
