Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Pribula László: A közigazgatási bírói út mint a kártérítés eljárásjogi előfeltétele (JK, 2025/5., 205-215. o.)

https://doi.org/10.59851/jk.80.05.1

A 2018. január 1-jén hatályba lépett perrendtartás egyik különleges újítása volt a közigazgatási jogkörben okozott kár érvényesíthetőségét érintően egy olyan perelőfeltétel megteremtése, amely a korábbi magyarországi polgári eljárásjogban ismeretlen volt. Önmagában már az is kihívást jelent a bírói gyakorlat számára, ha olyan szabályozási megoldást kell alkalmaznia, amelynek nem volt előzménye. Az értelmezési nehézségeket fokozta, hogy az anyagi jog korábban már támasztott hasonló akadályt az igényérvényesítés elé - az eljárásjogi és az anyagi jogi előfeltétel azonban részben azonos, részben eltérő rendelkezéseket tartalmazott. Az egyik különös jelentőségű kérdés e körben a közigazgatási bírói út biztosítottságának megítélése, amelynek egyedi vizsgálhatóságával kapcsolatban ugyan ellentétes megközelítések születtek, a jogszabályi rendelkezések értelmezésével azonban a jogegységet megteremtő egyértelmű megoldás adható. Az a hipotézis is megfogalmazható ugyanakkor, hogy mindez az igényérvényesítés szükségtelen elnehezítéséhez vezethet, ami felvetheti az eljárásjogi előfeltétel kivezetésének szükségességét.

Tárgyszavak: közigazgatási perrendtartás, közigazgatási jogkörben okozott kár, állami kártérítés előfeltétele

Summary - The Administrative Judicial Procedure as a Prerequisite for the Compensation

One of the special innovations of the Civil Procedure Code, which entered into force on 1 January 2018, was the creation of a condition for suing for the enforceability of damages caused by public administration, which was unknown in the previous Hungarian Civil Procedure Code. In itself, it is a challenge for judicial practice to apply a regulatory solution that has no precedent. In addition, the difficulties of interpretation were exacerbated by the fact that, at the same time, substantive law had previously created a similar obstacle to the enforcement of claims - but the procedural and substantive requirements contained partly the same and partly different provisions. A particularly important issue in this context is the assessment of the guarantee of access to administrative justice, which has given rise to conflicting approaches to its individual reviewability. However, a clear solution ensuring legal uniformity can be found by interpreting the relevant legal provisions. At the same time, the hypothesis can be formulated that all this could lead to unnecessary complications in the enforcement of claims, which could raise the question of whether the procedural prerequisite should be abolished.

Keywords: administrative judicial procedure, damage caused by public administration

I.

Alapvetés

A 2018. január 1-jén hatályba lépett, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) elsődlegesen a koncentrált polgári per feltételeinek a biztosítása érdekében, a felek felelős pervitelének és a bíróság aktív pervezetésének előtérbe helyezésével olyan új szabályokat vezetett be, amelyek szándéka szerint még inkább elősegítik az anyagi jogok bíróság előtti hatékony érvényesítését. Nem hagyhatta azonban figyelmen kívül azt sem, hogy egyidejűleg más eljárási kódexek megalkotása is zajlott, köztük a később ugyancsak 2018. január 1-jén hatályba lépett, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.). A korábban különleges polgári perként rendezett közigazgatási perek határozott elkülönítését a jogalkotó a polgári pertől való lényeges eltérésükkel indokolta: a közigazgatás feletti bírói kontroll a peres felek szubjektív jogvédelmén túl a tárgyi jog érvényesülésén alapuló objektív jogvédelmet is magában foglalja. Ebből következően a rendelkezési elv korlátozottan érvényesül, a hivatalbóli bizonyításnak nagyobb a szerepe, a közjogi jogviszony alá-fölérendeltségéből következően a felek perbeli pozícióját eltérően kell értékelni. Az új szabályozási rendszer azonban nemcsak azt eredményezte, hogy a polgári perrendtartásból kikerültek a közigazgatási perekre vonatkozó előírások, hanem azt is, hogy a közigazgatási bíráskodás fejlesztése a polgári bíráskodásra is kihatott. Ez elsődlegesen a hatáskör módosulásában jelentkezett: míg korábban a jogalkotó lényegében csak a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát - az aktus-felülvizsgálatot - sorolta a közigazgatási perek közé, az új közigazgatási perrendtartás, a jogirodalomban hosszú ideje megfogalmazott követelmény elfogadásával,[1] célul tűzte ki a közigazgatással szembeni teljes és hatékony jogvédelem biztosítását. Ebből következően nem csupán a közigazgatási szervek egyedi döntéseinek bírósági kontrollját, hanem a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező tevékenységei jogszerűségének a vizsgálatát is közigazgatási bírói útra utalta. Ennek lett a következménye egyes, korábban a polgári - és munkaügyi - bíráskodás részeként értelmezett jogviták közigazgatási bírói útra terelése. Ekként terjesztette ki a jogalkotó a közigazgatási jogvita fogalmát a korábban a polgári anya-

- 205/206 -

gi jogi szerződés általános szabályai szerint tárgyalt közigazgatási szerződésekre azzal az indokkal, hogy a közigazgatási szervek által a közhatalom gyakorlása körében megkötött szerződésekre nem a magánjogi kötelmek autonóm mozgástéren és mellérendeltségen alapuló viszonyai a jellemzők, hanem a közérdek érvényre juttatása és az ebből következő korlátozott rendelkezési jog. Ugyancsak a közigazgatási perek közé kerültek a korábban a magánjogi munkajogi jogviták közé tartozó közszolgálati - az állam által foglalkoztatott személyeknek a köz szolgálatára irányuló munkavégzése céljából létesített jogviszonyokból eredő - jogviták. Hosszas vitákat követően ugyanakkor a közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek - hasonlóan a németországi megoldáshoz - a kodifikáció eredményeképpen polgári bírósági hatáskörben maradtak, azok továbbra is a polgári perrendtartás szabályai szerint bírálandók el. Ugyanakkor az új szabályozás egy sajátos hatásköri megosztást hozott létre: hogy a Pp. 24. § (3) bekezdése értelmében a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érvényesíthetőségének eljárásjogi feltétele, hogy a közigazgatási ügyben eljáró bíróság - ha a közigazgatási bírói út biztosított - a jogsértést jogerősen megállapítsa; és ettől nem elválasztható a Pp. 264. § (2) bekezdése, amely szerint a közigazgatási ügyben eljáró bíróság közigazgatási tevékenység jogszerűségének kérdésében hozott jogerős döntése a polgári bíróságot köti.

II.

Az igényérvényesítés anyagi jogi és eljárásjogi előfeltételének szabályozása

A speciális felelősségi alakzatként szabályozott, közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítésének valamennyi törvényi feltételét - egyetlen kivétellel - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) általános anyagi jogszabályi rendelkezései határozzák meg: 1. kár bekövetkezése (Ptk. 6:522. §), 2. jogellenes károkozó magatartás (Ptk. 6:518. § és 6:520. §), 3. felróható károkozó magatartás (Ptk. 6:519. § és 1:4. §), 4. okozati összefüggés a károkozó magatartás és a kár bekövetkezése között, valamint az annak részét képező előreláthatóság (Ptk. 6:521. §). A felelősség értékelésénél figyelembe vehető egyéb szempontokat, így a károsulti közrehatást (Ptk. 6:525. §), a többes károkozást (Ptk. 6:524. §), a kár megtérítésének módját (Ptk. 6:527. §), a kártérítési követelés esedékességét (Ptk. 6:532. §) ugyancsak a polgári anyagi jogszabályok határozzák meg. Az egyetlen speciális szabály annak a feltételnek az előírása, hogy a kár rendes jogorvoslattal és a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható [Ptk. 6:548. § (1) bekezdése]. Ez a rendelkezés jelöli ki a polgári jogvitában a közigazgatási per szerepét: a károsult törvényes kárelhárítási kötelezettsége, hogy - amennyiben erre van jogszabályi lehetőség - először vegye igénybe a közigazgatási rendes jogorvoslatot, majd a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának eszközét. A közigazgatási per lefolytatása - kizárólag a Ptk. hatálya alatt, mert a korábbi, Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: 1959. évi Ptk.) a közigazgatási rendes jogorvoslaton felül még nem ismerte a közigazgatási bírói út igénybevételének törvényes kárelhárítási kötelezettségét, ebből következően annak elmaradása az anyagi jogi szabályok szerint nem eredményezhette a kártérítési felelősség kizárását - tehát anyagi jogi előfeltétele a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére