Annak oka, hogy Gelséről írok, nem más, minthogy az elmúlt évtizedben a települési önkormányzat megjárta a mennyet és a poklot is, hiszen egyik napról a másikra mintafaluból az ország legeladósodottabb önkormányzatává vált. Gelsén ugyanis minden egyes lakosra jelen pillanatban több mint 1,8 millió forint önkormányzati adósság jut.
Gelse az Árpád-korban már létező falvacska volt, ma 1100 lakosú község Zala megyében, a Zalai-dombság keleti szélén, Nagykanizsa és Zalaegerszeg között félúton. A környező települések lakosságszámát tekintve központi szerepet tölt be a térségben. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az év elején létrejött Gelsei Közös Önkormányzati Hivatal, a székhelytelepülés mellett Garabonc (734 lakos), Gelsesziget (274), Kilimán (248), Nagyrada (483) és Kacorlak (228) önkormányzati és közigazgatási ügyeit is ellátja a továbbiakban.
2013. szeptember 19-én, a Keszthelyen megrendezett XXI. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia egyik "hosszabb" szünetét arra használtam fel, hogy felkeressem az adósságrendezési eljárással érintett két Zala megyei települést: Gelsét és Salomvárt.
Az őszbe hajló időt megszakító napsütéses délelőttön kerekedtem útnak. Gelsére Pacsán, Felsőrajkon, Alsórajkon és Kilimánon keresztül vezet az út. Alsórajk tiszta, rendezett faluképét látva, biztos voltam benne, hogy Gelse - a maga kétmilliárdos fejlesztése következtében - még szebb és pompázatosabb település, mint a szomszédos falvacskák. Amikor azonban begurultam a főútra, csalódottan konstatáltam, hogy a zalai kisközség semmiben sem tér el más, hasonló lélekszámú magyarországi településtől. Egyszerű, pórias küllemű házak, s csupán egyetlen nagyobb vállalkozás, ahol mezőgazdasági gépek ácsorogtak az udvaron. S aztán megpillantottam a főút keleti oldalán a polgármesteri hivatalt, az általános iskolát, mögötte a termálfürdővel és az amerikai sárga School Bus-szal.
A termálfürdő, mint valami elhagyatott kísértetház húzódik meg a zalai lankák tövében. Az ajtón tábla tájékoztatja az arra vetődő érdeklődőt, hogy technikai okok miatt átmenetileg zárva tart. (A Gelse Termálvölgy honlapján jelenleg is a következő tájékoztatást olvashatják az érdeklődők: "Kedves látogatók és szeretett vendégek! Értesítjük Önöket, hogy a Termálfürdő technikai okok miatt 2012. november 21-től zárva tart. Nyitásról a honlapon tájékoztatjuk Önöket. Megértésüket és eddigi hűségüket köszönjük."). A csukott ajtó mögött leengedett úszómedence, letakart fotelek, kiszáradt dísznövények és pulton felejtett üdítős palackok árválkodnak. A mélységes csöndet a szünetre engedett gyerekek zsivaja szakította meg csupán kis időre. Letörten szálltam vissza az autóba, s a tények valódi okait feltárandó a polgármesteri hivatal felé vettem az irányt.
László Piroska, a Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője - miután elmondtam, miért is zavarom bokros napi teendői közepette - készséggel kísért be az irodájába, s felelt kérdéseimre. A hivatal gyönyörűen felújított épületben található, s mind a köztisztviselők, mind pedig a hivatal vezetője nyugalmat árasztottak a messziről jött idegen számára.
A mintafalu kitüntető címet a tíz évvel ezelőtt megindított fejlesztési folyamattal érdemelte ki a település. A tervszerű fejlesztés eredményeként ugyanis 2003-ban megújult a Petőfi Sándor Emlékkönyvtár, 2004-ben felújították a faluközpontot, 2005-ben a sportöltözőt és a jelenleg ötvenegy gyermeket ellátó Szivárvány Óvodát, 2008-ban a polgármesteri hivatalt, negyven férőhelyes turistaszállót és világítással felszerelt műfüves futballpályát építettek, 2008-ban egyfajta megaprojektként - tanuszodaként is működő, Bernard Bea építész által megálmodott - termálfürdő nőtt ki a földből 850 millió forintért, végül pedig 2010-re a Weöres Sándor Általános Iskolát a térség legkorszerűbb intézményévé varázsolták.
Árvai András úgy látja, hogy egyéni és közösségi ambíciók is fűtötték a települést abban az elhatározásában, hogy erején felül vállalva felépítse a - ma 1,3 milliárd forintot érő - termálfürdőt; erre az álmodozásra pedig minden oka és lehetősége megvolt. A megpályázott és elnyert támogatásokon túl ugyanis a település határában lévő 45 hektáros területet hazai befektetők vásárolták meg, akik szállodát, termálfürdőt és apartmanokat szerettek volna építeni több ütemben. Aztán ránk köszöntött a 2008-as esztendő a maga pénzügyi-gazdasági válságával, s maga alá temette a terveket és álmokat. "De az álmokból hirtelen az ébredés, mikor észrevesszük, hogy a me-
- 35/36 -
dencébe lóg a kezünk." - zárta le gondolatait az építész.
A mintafalu megálmodója Rácz József volt, aki szabaddemokrata polgármesterként húsz évig irányította az önkormányzatot és valósította meg nagyra törő álmait. Tevékenységét országosan is elismerték, ennek egyik momentumaként 2006 januárjában Kuncze Gábor emlékplakettel is kitüntette azon szabaddemokrata városvezetőkkel egyetemben, akik tizenöt éve töltötték be a polgármesteri tisztséget. Rácz József polgármesteri tisztsége mellett 2008-ig tagja volt a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak is, e tagságáról azonban lemondott, mivel a Zala Megyei Bíróság egy év nyolc hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt egy általa irányított, majd később felszámolt gazdasági társaság ügyletei okán.
A település kivételezett helyzete egyébként annyira egyértelmű és szemet szúró volt, hogy 2008. szeptember 10-én Manninger Jenő és Vígh László országgyűlési képviselők interpellációt nyújtottak be Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által elbírált 5.3.1/2F Közoktatási Infrastruktúra és szolgáltatások című pályázat kapcsán. A kormányt - s az akkor még kormánypárt SZDSZ-t - azzal vádolva meg, hogy politikai alapon osztogatja a pénzt: "Kapott ellenben a gelsei Weöres Sándor Általános Iskola 426 millió forintot, melynek épületét 2 éve 130 millió forintos uniós pénzből már felújítottak, például liftet is építettek. Nem meglepő, hogy Gelse bekerült a nyertesek közé, hiszen 2006 óta folyamatosan, szinte minden pályázaton pénzt nyertek több tízmillió forint értékben, valamint termálfürdő építésére is kaptak 500 millió forintot. Természetesen örülünk, ha egy község fejlődik, különösen, ha munkahelyeket tud teremteni, kérdés persze csak az, más községek miért nem kapják meg ezek legalább egy töredékét. Meglepő azonban hogy ez a község rendszeresen kap az ÖNHIKI-s pályázatokból is, 2008-ban 11 millió forintot és különösen érdekes, hogy 2007-ben igényeltek 7 millió 590 ezret, a Kincstári Igazgatóság megállapított 16,525 milliót, majd a pénzügyminisztertől kaptak 25,260 milliót. Közismert, hogy Gelse polgármestere SZDSZ-es támogatású, és az SZDSZ delegáltja is volt a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsban..."
A sikeres pályázatok eredményeként természetesen jelentős állami és uniós támogatásokhoz jutott a település, a saját erőt, az önrészt azonban az önkormányzatnak kellett előteremtenie. Ezt támasztották alá az eljárás megindítását követően, 2011. január 31-én Kovács Károly alpolgármester szavai is: "Túl sokat nyert az önkormányzat és az önereje nem volt meg hozzá. Emiatt hitelfelvételekre kényszerült és a hiteleket törleszteni kell." Talán úgy is mondhatta volna: "Aki sokat markol, keveset fog."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
