A hatékony stratégiai tervezés mindenkor olyan szükségletfeltáráson és elemzésen alapul, amellyel a célok megfogalmazhatók, teljesítésük megalapozható és megvalósításuk értékelhető. Egy szaknyelv fejlesztésére irányuló szükségletek felmérése különféle módszerekkel nyert felfogásokat tükröz a szaknyelvről, a nyelvhasználatról, valamint a fejlesztésre vonatkozó stratégiáról és annak megvalósíthatóságáról. A Károli Gáspár Református Egyetem Lőrincz Lajos Közjogi Műhely szervezésében 2023. március 9-én megrendezett konferencia a címében is megjelölt két kérdésre nyelvészek, terminológusok és jogászok körében kereste a választ. A szaknyelvek közül a jogi-igazgatási nyelvhasználat, a stratégiafejlesztéshez pedig egy sajátos részterület, a terminológia fejlesztésének stratégiája került a középpontba. A három tematikus blokkban (terminológiastratégia, közérthetőség, jogterületi és jogi kutatással összefüggő kihívások) megrendezett konferencia előadói a kérdésekre kifejtett válaszukban egyértelműen hangoztatták a fejlesztés szükségességét és feltárták a jövőbe mutató eddigi eredményeket. A nagy érdeklődés, a tartalmi komplexitás, továbbá a kérdések és hozzászólások azonban azt is felszínre hozták, hogy szükség van még további szakmai eszmecserékre a közös célok összehangolt megvalósításához.
*
A szaknyelvek kialakulásával a megnevezések, a terminusok kialakíthatóságának és fejlesztésének szükségleteiből kiinduló terminológiafejlesztés a kezdetektől fokozatosan alakult közösségi tevékenységgé. Rixer Ádám, a KRE LLKM vezetője a konferencia megnyitójában felidézte, hogy a jogi-igazgatásinak nevezett terület szakemberei 2010-ben hozták létre a Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhelyt a Károli Gáspár Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán azzal a céllal, hogy keretet nyújtsanak a meg-megújuló kari, egyetemi és hazai közjogi kutatásokhoz. A Műhely által szervezett konferenciák közül kiemelkedik a KRE Bölcsészettudományi Karral 2013-ban közösen megvalósított interdiszciplináris rendezvény A magyar nyelv és a magyar jogi műnyelv megújulása címmel.[1] Közel 10 év után ismét visszatértek a téma áttekintésére. 2022 decemberében A határon túli magyar jogi-igazgatási nyelv állapota címet adták annak a konferenciájuknak, amely a terminológiai munkálatok összehangolásának útján a magyarországi mellett szlovákiai (felvidéki), szerbiai (vajdasági) és romániai (erdélyi) nyelvészek, valamint jogászok kutatási eredményeit mutatta be.[2] A közeljövőben pedig egy olyan nemzetközi konferenciát terveznek, amely tapasztalatcserére nyújt lehetőséget annak megismeréséhez, milyen intézményesített formában zajlik az egyes, nem angol nyelvű európai országokban a jogi-igazgatási nyelv fenntartása és megújítása. Rixer Ádám felvillantotta, hogy a magyar nyelv általános helyzete, továbbá az angol nyelv nyomása mellett a harmadik jelentős kihívás a digitalizáció, illetve a mesterséges intelligencia. Mindez jelentősen befolyásolhatja a jogi-igazgatási terület jellemzőit és változási irányait.
A terminológia és a fordítás nyelvújítási vonatkozása már tíz évvel ezelőtt is az egyik fontos téma volt a "Van-e szükség magyar nyelvújításra napjainkban?" kérdés kapcsán. Az akkori előadó, Fóris Ágota (KRE BTK, MaTT) a jelenlegi konferencián A terminológiastratégia szempontjai a jogi-közigazgatási területen című előadásában ismertette a terminológiastratégia fogalmának meghatározását a kezdeti UNESCO irányelvtől (2005) napjainkig (ISO 29383:2020), továbbá összegezte hasznát és jelentőségét az információáramlás, a tudásmenedzsment, a közigazgatás és e-kormányzás területén. Bemutatta a terminológiastratégia hiányából adódó kihívásokat a magyar nyelvterületen és azokat a lépéseket, amelyeket konferenciák és egyéb szakmai fórumok egyeztetései során tettek a terminológiastratégia létrehozásához. Összegezte a KRE Terminológiai és Kommunikációs Kutatócsoportban megfogalmazott ajánlásokat (2019) és az elért eredményeket (2019-2022), amelyek szakmai kötetekbe foglalva az OFFI Zrt. kiadványaiban online elérhetők (Fóris-Bölcskei [szerk.] 2019). A Magyarságkutató Intézet (korábban Nyelvstratégiai Intézet) kere-
- 21/22 -
tében 2021-ben szervezett nyelvstratégiai műhelybeszélgetés végeredménye nem nyilvános, amit a hozzászólások is sajnálatosnak minősítettek. Várat még magára a Magyar Nemzeti Terminológia Portál elindítása, valamint a Magyar Nemzeti Terminológiai Adatbázis megtervezése, költségigényeinek, személyi és eszközrendszerének kidolgozása. Az átfogó terminológiastratégia kialakítása felé vezető eredmények közé sorolható, hogy a Nyelvtudományi Kutatóközpontban 2022-ben létrejött a Terminológiai Kutatócsoport és a Terminológiastratégia Tanácsadó Testületet. Az előadó hangsúlyozta a terminológiai adatok összegyűjtésének szükségességét a terminológiai (nyelvészeti és szakmai) szempontú feldolgozásra, nyilvános közzétételére. "Nyelvújításra" csak akkor van szükség, ha a meglévő rendszerben hiányosságot, ambiguitást tapasztalunk. Zárszóként hangsúlyozta, hogy amire szükség van tehát, az a terminológiai harmonizáció: prioritások meghatározása, a terminológiastratégia elveiben való megállapodás, a jogi-igazgatási terminológia online, nyilvános közzétételének lehetőségei, a csatlakozási lehetőségek és az érintett nyelvek meghatározása.
A további előadások ebben a blokkban a jogi szakfordítás felől közelítették meg a terminológiastratégia kihívásait, köztük az igazságügyi fordítás szempontjait. Tamás Dóra (OFFI Zrt.) A jogi és közigazgatási terminológia kihívásairól a fordításban címmel a témát az ISO szabvány oldaláról és az OFFI Zrt. tevékenysége felől nézve indította. Az ISO 20771:2020 két alaptípust tárgyal, ezek a jogi szakszövegek (például jogszabály), a másik pedig a hitelesítést igénylő jogi szakszövegek (például közigazgatási hivatalok eljárásaiban használt iratok). A szabvány alapján szükséges speciális kompetenciák közt a szövegértésben és a jogi ismeretekben van a terminológiának kiemelkedő szerepe. Az OFFI Zrt. sokrétű tevékenysége során jelentős arányban szembesül hiteles fordítási feladatokkal, amelyek 65%-a okiratfordítás formai és tartalmi kötöttségekkel. A jellemző irattípusok elsősorban jogi és közigazgatási terminológiát tartalmaznak. A terminológiai munka rávilágít a jogi terminológia sajátosságaira, és az ekvivalencia vizsgálatában a fogalmi összehasonlítás eredménye tipikus fordítói stratégiákat mutat. A közfeladat ellátásához fontosnak tartják az érthető fogalmazást, azonban az egyszerűsítés nem mehet a pontosság kárára. Figyelembe kell venni, hogy léteznek országspecifikus fogalmak, és a fogalmi összehasonlítás eredményeképpen többféle ekvivalens is lehetséges (pl. bíróságok, hivatalok megnevezése idegen nyelven). Lényegesnek tartják az adatok rendszerezését, közzétételét és egységesítését. Ezért van nagy fontossága annak, hogy a jelentős fordítói tapasztalat hátteréből az OFFI terminológiai adatbázist épít. Ennek munkálatairól, a IUSTerm jogi és közigazgatási adatbázisról, a szerkesztési alapelvekről átfogó képet nyújtott az előadó. Végül a fordításorientált terminológia és a gyakorlati terminológiai munka (adatbázis-építés) szemszögéből összegezve hangsúlyozta, hogy a szaknyelv és a szakfordítások minősége hatással van a magyar nyelvű terminológiára és a nyelv versenyképességére. A fogalmak leírásában és a fordítások esetében is fontos a közérthetőség. Terminológiai adatbázis a megfelelő eszköz a terminológiai egységesítéshez, ideális esetben intézményközi közös fórum létrehozása. Az OFFI fordításokon és kiadványokon keresztül hozzájárul az egységes terminushasználathoz, a nyelv állandó megújulásához (Tamás-Szoták 2021).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
