A jelen vizsgálat tárgya az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) előtt ugyanazon kifogásolt jogszabályok vagy bírói döntések (a továbbiakban kifogásolt közhatalmi aktusok) ellen benyújtott panaszok alapján egymást követően vagy egymással párhuzamosan indult jogvédelmi eljárásokban (a továbbiakban: "közös ügyek") meghozott döntések összehasonlító értékelése. Az összehasonlító értékelést az teszi lehetővé, hogy az AB bizonyos - alapjogvédelmi - hatáskörei átfedésben vannak az EJEB hatásköreivel. Az összehasonlító értékelés időszerűségét igazolja a két bírói fórum előtt zajló "közös ügyek" számának növekedése, valamint az ennek eredményeként megkerülhetetlenné váló bíróságok közötti párbeszéd.
Az összehasonlító vizsgálat elején szükséges előrebocsátani, hogy az AB szerepe, funkciója és hatáskörei jóval összetettebbek, mint az EJEB feladatai. Míg ugyanis az EJEB kizárólag - az európai alapjogvédelem közös minimumának garanciáját ígérő - nemzetközi emberi jogi egyezmény (az Emberi Jogok Európai Egyezménye; a továbbiakban: EJEE) kontrollmechanizmusa, addig az AB előtt zajló eljárásokban a felülvizsgálati mércét a nemzeti alkotmány, az Alaptörvény jelenti. Az AB az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, így alapjogvédelmi hatásköre csak egy a többi közjogi feladata között, amelyek során - az összetett hatáskörein keresztül - biztosítja az alkotmány egészének, így többek között a hatalmi ágak elválasztásának, az államszervezet demokratikus működésének, valamint az ország - történeti alkotmányon alapuló - alkotmányos identitásának az Alaptörvény szellemisége szerinti érvényesülését. A vizsgálat eredményeit tehát kizárólag annak fényében lehetséges értelmezni, hogy az AB funkciója és feladatrendszere jóval összetettebb és hatáskörei gyakorlása során - a felülvizsgálati mérce különbözőségéből fakadóan - értelemszerűen több szempontra és követelményre van figyelemmel, mint az EJEB.
A vizsgálat meghatározott szempontok, így a jogvédelmi eljárásokban felhívott alapjogok, a bírói döntések tartalma, a döntéseket közvetlenül megalapozó alapjogi érvelés lényege (ideértve a döntésből kiolvasható alapjog-korlátozási mércét is), valamint a két bírói fórum között, a határozatok indokolásaiból kiolvasható párbeszéd mentén hasonlította össze a több mint ötven érintett döntést. Az összehasonlító értékelés mellékletét képezik az ügyek összehasonlító vizsgálatát tartalmazó táblázatok. A vizsgálat célja, hogy egyfelől az összesített adatok alapján átfogó jelleggel, másfelől pedig a részletes adatok alapján az egyes alapjogok tekintetében külön-külön értékelje az összehasonlítás eredményeit. Emellett a vizsgálat további célja, hogy rögzítse az összehasonlító értékelés tapasztalataiból körvonalazható elsődleges tanulságokat. A vizsgálat az egyes bírói fórumok honlapjain elérhető döntéseket veszi alapul. Függetlenül a döntések meghozatalának időpontjától, a könnyebb követhetőség és az összehasonlíthatóság megkönnyítése érdekében az összehasonlító értékelés, illetve annak mellékletei minden esetben az EJEB döntéseihez viszonyítanak.
Az összehasonlító vizsgálat elsőként az összesített adatok különböző szempontok szerinti rendezéséből fakadó eredményeket, illetve ezekből az eredményekből fakadó következtetéseket veszi szemügyre. Ennek során értékeli azt is, hogy milyen kapcsolat azonosítható a két bírói fórum között, illetve milyen összefüggések lelhetők fel a két intézmény döntései között (I.). Ezek után az összehasonlító értékelés az egyes alapjogok korlátozási szempontjainak összehasonlítása tekintetében fogalmazza meg következtetéseit (II.). Az összehasonlító értékelés eredményeit és tapasztalatait szemléltető valamennyi ábra és diagram saját készítésű.
A vizsgálat során összesen 25 "közös ügyet" lehetett azonosítani. Időbeli eloszlásukat tekintve az eljáró bírói fórumok a "közös ügyekben" 1999 (EJEB, Rekvényi kontra Magyarország)[1] és 2019 (EJEB, Herbai kontra Magyarország)[2] között hozták meg a döntéseiket. Ugyanakkor egyetlen ügy kivételével (EJEB, Rekvényi kontra Magyarország) az elmúlt tíz évre, vagyis 2008 és 2018 közötti időszakra korlátozódnak
- 31/32 -
azok a jogvédelmi eljárások, amelyekben a két bírói fórum előtt ugyanaz volt a kifogásolt közhatalmi aktus. Ezt a figyelemre méltó időbeli megoszlást több lehetséges ok is előidézhette. Ezek közé sorolhatók az indítványozói magatartások megváltozásai, a bírói döntések elleni alkotmányjogi panasz intézményének (Abtv. 27. §) megteremtése,[3] illetve az AB hatáskörének átalakítása, vagy az Alaptörvény és az új - alapjogokat intenzívebben érintő - sarkalatos törvények megalkotása, valamint EJEB és az AB funkcióbeli eltérésének megerősödése. Az okok pontos feltárása a jelen összehasonlító vizsgálat kereteit ugyan meghaladja, de javasolt külön vizsgálat keretében történő azonosításuk, értékelésük, illetve az ezekből fakadó tanulságok megfogalmazása.
1. Az egyes vizsgált alapjogokat tekintve a "közös ügyek" nem egyenletesen, hanem eltérő arányban oszlanak meg. A legtöbb "közös ügy" a véleménynyilvánítás szabadsága alapján indult (7), amelyet a tulajdonhoz fűződő jog követ (6) és a tisztességes eljárás követelményrendszerének (4) megsértése miatt indult eljárások követnek. A két bírói fórum a magánszféra szabadságát három, míg a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalmát, valamint a személyes szabadsághoz fűződő jogot egyaránt kettő-kettő "közös ügyben" vizsgálta. A vallásszabadság megsértését pedig mindösszesen egyetlen "közös ügyben" vizsgálta a két bírói fórum, ugyanakkor e körben szükséges megjegyezni, hogy az AB végül jogorvoslatból fakadó követelményekre alapította az ügyben hozott döntését. Az alábbi kördiagram szemlélteti a "közös ügyek" eloszlását az egyes alapjogok között:
A "közös ügyek" alapjogok közötti eloszlása alapján megállapítható, hogy ezen eljárások kétharmada három alapjogra szűkíthető: a tulajdonvédelem, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a tisztességes eljáráshoz fűződő jog.
2. Az EJEB - Nagykamarája és Kamarája egyaránt - Magyarországgal összefüggésben ez ideig összesen közel 350 ügyben hozott érdemi döntést. A "közös ügyek" ennek csak a töredékét, mintegy 7%-át teszik ki. Ugyanakkor ez az arány már jóval magasabb a két bírói fórum elmúlt öt év során befejezett ügyeinek tekintetében: az EJEB előtt Magyarországgal összefüggésben befejezett összesen mintegy 70 ügyből 19 "közös ügy". Ez azt jelenti, hogy az EJEB előtt Magyarországgal összefüggésben az elmúlt öt év során befejezett ügyek körülbelül negyedében az AB is eljárt. Az úgynevezett "key case", vagyis kulcsügyekben még magasabb ez az arány: az EJEB Magyarországgal összefüggésben 18 kulcsügyben hozott döntést, amelyből 7 esetben az AB is eljárt. Az EJEB Nagykamarája előtt befejezett ügyeket vizsgálva pedig ez az arány 50%-os. Az EJEB Nagykamarája Magyarországgal összefüggésben ez ideig ugyanis 8 döntést hozott, amelyből 4 ügyben az AB is eljárt, vagyis az EJEB előtt szereplő összetettebb ügyek felében az AB is döntést hozott. Az alábbi diagram szemlélteti ezeket az arányokat:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
