A Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (MTVSZ) immár mintegy három éve része a munkaügyi viták rendezésére szolgáló infrastruktúrának, illetve segíti szakmai tanácsaival a munkaügyi kapcsolatok szereplőit, a szociális partnereket. Az alábbi összefoglaló egyrészt röviden bemutatja és értékeli a működés ezen első szakaszának eredményeit, másrészt vázolja a 2019. júliusával induló második működési szakasz főbb paramétereit.
1. Bevezetés, "emlékeztető": Mi is az az MTVSZ?
2. A Szolgálat első három éve (2016-2019)
3. A Szolgálat új működési fázisa (2019-2021)
Amint az e lap olvasói előtt minden bizonnyal már ismeretes, a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (a továbbiakban: MTVSZ, illetve Szolgálat) célja a kollektív munkaügyi érdekvitában álló felek - így egyfelől munkáltatók (és érdekképviseleteik), másfelől szakszervezetek, üzemi, illetve közalkalmazotti tanácsok - között a bizalom helyreállítása, a konfliktushelyzet megszüntetése, a munkahelyi béke megőrzése, illetve helyreállítása, valamint, távlatibb igénnyel, a hazai munkaügyi kapcsolatok kultúrájának, rendezettségének generális javítása. Az MTVSZ tehát nem más, mint egy európai uniós pályázat keretében (2016-2019: GINOP-5.3.3-15; 2019-2021: GINOP-5.3.3-18) a szociális partnerek konzorciuma által - a szakminisztériummal együttműködésben - működtetett, a kollektív munkaügyi érdekviták feloldásának országos, alternatív vitarendezési (a továbbiakban: AVR) - megoldásokat nyújtó, egységes elvek mentén működő, szakmailag független, ingyenes támogató rendszer.
A Szolgálat a kollektív munkaügyi érdekviták békés, konszenzuális feloldására, illetve azok kialakulásának - illetőleg a már kialakult viták eszkalálódásának - megelőzésére jött létre.[1] "Ügyfelei" lehetnek a munkaügyi kapcsolatok szereplői, különösen a szakszervezetek, üzemi tanácsok és munkáltatók (munkáltatói érdekképviseletek). A nagyvállalatok mellett a kkv-szektor, a versenyszféra mellett a tág értelemben vett közszféra munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletei számára is elérhető a Szolgálat. Az egyéni vitás kérdések rendezése éppen úgy nem tartozik a Szolgálat hatáskörébe, mint a tisztán jogvitás helyzetek rendezése (hiszen a Szolgálat nem az igazságszolgáltatás része, hanem egy támogató jellegű szakértői szolgálat kollektív munkaügyi érdekviták esetére).
A Szolgálat eljárása gyors, ingyenes, szakértői igényű és független. Az eljárás főbb alapelvei a következők: önkéntes alávetés - eljárási szabályok elfogadása, a vitarendezési eljárás választhatósága, önkéntesség, díjmentesség, együttműködés, függetlenség és semlegesség, felek megegyezésének elsődlegessége, az eljárás nyilvánosságáról való rendelkezés, a szolgáltatások átjárhatósága. A Szolgálat a felek közös kérelmére az alábbi eljárásokat folytatja le: békéltetés, közvetítés, egyeztetés, döntőbíráskodás. A Szolgálat legfontosabb szolgáltatását és küldetését - a tanácsadást - a felek egyoldalúan is igénybe tudják venni a munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos problémáik, kérdéseik tekintetében.[2]
Az MTVSZ szervezetileg független, ám része a jogszerű foglalkoztatást célzó szolgáltatásnyújtásra irányuló támogatási rendszernek (Jogpontok[3]). Projekt oldalról az MTVSZ - mint "rendszer" - hét önálló, ám egymással koordináltan funkcionáló Szolgálatként épül fel. A Szolgálat az Észak-Magyarország régió, az Észak-Alföld régió, a Dél-Alföld régió, a Dél-Dunántúl régió, a Közép-Dunántúl régió és a Nyugat-Dunántúl régió területén - együtt: ún. "kevésbé fejlett régiókban" - a
- 65/66 -
pályázati (GINOP) konstrukció keretében működik. A Közép-Magyarország régió területére vonatkozóan hazai forrásból a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatáspolitikáért és Vállalati Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága (Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztály, Társadalmi Párbeszéd Osztály) működteti a Szolgálat hetedik alrendszerét (a továbbiakban: KMR).[4]
A Szolgálat jogi hátterét az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet biztosítja. A Szolgálatok lényegében a "régiós" egyetemek jogi karainak munkajogi tanszékei "köré" épültek (régiós szervezeti koordinátorok vezetésével), biztosítandó a maximális szakmaiságot, hitelességet és helyi beágyazottságot. A Szolgálat tagjaiból álló régiós névjegyzék személyi összetétele a szakmai - munkajogászi - hozzáértésre, függetlenségre, a konfliktusok kezelésében való jártasságra és érdemekre kíván garancia lenni (régiónként minimum öt elismert munkajogász részvételével). A munkajogászi fő névjegyzéket ("vitarendezők") egészíti ki a szakértők (például munkavédelmi, közgazdasági stb.) és a tanácsadók (mediátorok, kommunikációs szakemberek, pszichológusok) két listája, akik bevonásával a jogász vitarendező komplex, célzott szolgáltatást tud nyújtani egy-egy - akár összetettebb - ügyben.
A Szolgálat - konferenciáival, fórumaival, kiadványaival[5], képzéseivel, széles körű szakmai hálózatával, a munkaügyi kapcsolatok terén aktív egyéb szervezetekkel való konstruktív partnerségeivel stb. - önmagán túlmutató, tevékeny, dinamizáló szerepet kíván játszani a hazai munkaügyi kapcsolatok világában, abban egyfajta progresszív "think-tank" funkciót hivatott betölteni.[6]
A GINOP-5.3.3-15 Projekt keretében az MTVSZ 2016 novemberében kezdte meg működését és 2019 június végéig tartott működésének ez az első - bő két és fél éves - szakasza. Ezen időszak alatt (2019. június 30-ig) a Szolgálat hat régiós egysége (tehát a minisztérium által működtetett külön KMR-t ide nem értve) összesen 150 ügyet vitt, mely ügyek többsége tanácsadás (131) volt, de előfordult néhány közvetítési (13) és egyeztetési eljárás (5) is (döntőbíráskodásban mindösszesen egy alkalommal vett részt a Szolgálat). Az ügyek kezdeményezésében a munkáltatók oldala (81 eset) és a munkavállalói oldal megközelítőleg kiegyenlített mértékben játszott szerepet (szakszervezeti kezdeményezés 66, üzemi tanács: 3). Optimizmusra ad okot, hogy a Szolgálat szakértelme iránti igény tehát megmutatkozni látszott mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalról. Említésre érdemes, hogy e számok azt is jelentik, hogy minden régióban teljesülni látszottak a minimális projektelőírások.
A számok tükrében az alábbi főbb további következtetések vonhatók le. Ez az ügyszámmennyiség kifejezetten impresszívnek tekinthető. Összehasonlításul: a korábbi MKDSZ (Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat)[7] például 1996 és 2007 között (tizenegy év alatt) 90 esetben járt el és 59 esetben történt tanácsadás.[8]
Az MTVSZ elé kerülő ügyek túlnyomó része kollektív munkajogi kérdésekkel kapcsolatos tanácsadás, ám nem ritka, hogy - az eljárások átjárhatósága jegyében, illetve a kiépülő bizalom nyomán - a tanácsadás után a Szolgálat eljáró tagja a feleknek további eljárás(ok)ban (egyeztetés, közvetítés) is tudott segítséget nyújtani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
