2024. áprilisában-májusában egyszerre került sor a két legfontosabb választásra Észak-Macedóniában. Egyszerre került sor ugyanis a köztársasági elnök, valamint az egykamarás törvényhozás képviselőinek megválasztására. A kettős választás egyértelmű eredményt hozott: az eddig kormányzó Szociáldemokrata Unió (SzDSzM) súlyos, történelmi vereségét, a 2017 óta ellenzékben levő jobboldali VMRO-DPMNE földcsuszamlásszerű győzelmét. A jobboldali párt egymaga közel került a parlamenti abszolút többséghez, mindemellett köztársasági elnökjelöltje, Gordana Sziljanovszka-Davkova is a szavazatok több mint 60 százalékával foglalhatja el hivatalát.
Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az általános választások kontextusát, a választások körülményeit, a jelölteket, valamint az eredmények várható következményeit. Ennek keretei között röviden bemutatja az ország alkotmányos rendszerének releváns vonásait, a választási rendszert, majd a kettős választás kampányát és eredményeit, illetve a formálódó kormányt meghatározó legfontosabb körülményeket.
Észak-Macedónia politikai életében a leginkább meghatározó tényezők az ország etnikai összetétele, valamint a szomszédokhoz való viszonya. Előbbi tekintetében az ország lakosságának több mint egynegyedét kitevő albán kisebbség szerepe a meghatározó, a 2001-es polgárháború-közeli helyzet óta az érzékeny belpolitikai egyensúly a meghatározó albán és macedón erők közötti együttműködésen múlik. Mindazonáltal, az albán kisebbség körében a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) domináns szerepre tudott szert tenni, befolyásolva a nemzeti kormányok összetételét. Vele szemben rendre megfogalmazódik az ellenzéki albán erők összefogása, amely ugyan ezen a választáson legyőzni nem tudta a DUI-t, kormányra kerülve mégis visszaszoríthatja befolyását.
Észak-Macedónia két szomszédjával is komoly konfliktusokkal bír, amelyek az ország elnevezését, továbbá a macedón nemzeti identitást is érintik. A 2017 óta hivatalban levő szociáldemokrata kormányzat igyekezett minden engedményt megtenni Görögországnak és Bulgáriának, előbbi a Preszpa-egyezményben és az ország nevének megváltoztatásában, utóbbi az alkotmány tervezett módosításában manifesztálódott. Az engedmények politikája mindazonáltal nem tűnt kifizetődőnek, az ország nem tudott előrehaladni az EU-csatlakozási folyamatban, ami a társadalmi elégedetlenségek mellett közrejátszott a történelmi választási vereségben.
In April-May 2024, the two most important elections took place simultaneously in North Macedonia. The election of the president of the republic and the members of the legislature took place at the same time. The double election brought a clear result: the serious, historic defeat of the ruling Social Democratic Union (SDSM), and the landslide victory of the right-wing VMRO-DPMNE, which has been in opposition since 2017. The right-wing party came close to an absolute majority in the parliament, and its presidential candidate, Gordana Siljanovska-Davkova, can take office with more than 60 percent of the votes.
The purpose of this study is to present the context of the general elections, the circumstances of the elections, the candidates, and the expected consequences of the results. Within the framework of this, it briefly presents the relevant features of the country's constitutional system, the electoral system, then results of the dual election, as well as the most important circumstances that determine the government being formed.
The most determining factors in the political life of North Macedonia are the country's ethnic composition and its relations with its neighbors. Regarding the former, the role of the Albanian minority, which accounts for more than a quarter of the country's population, is decisive, and since the situation close to the civil war in 2001, the sensitive domestic political balance depends on the cooperation between the dominant Albanian and Macedonian forces. Nevertheless, among the Albanian minority, the Democratic Union for Integration (DUI) was able to gain a dominant role, influencing the composition of national governments. Against the DUI, the coalition of opposition Albanian forces is regularly formulated, which, although it could not defeat the DUI in this election, can still reduce its influence.
North Macedonia also has serious conflicts with its two neighbors, which affect the name of the country, as well as the Macedonian national identity. The social democratic government that has been in office since 2017 tried to make every concession to Greece and Bulgaria, the former manifesting itself in the Prespa Agreement and changing the name of the country, the latter in the planned amendment of the constitution. Nevertheless, the policy of concessions did not seem to pay off, the country was unable to advance in the EU accession process, which, in addition to social discontent, contributed to the historic election defeat.
Keywords: codification, state liability, Court of Justice of the European Union, EU law, tort law
Észak-Macedónia az egyetlen olyan tagköztársaság, mely háború nélkül tudott a kilencvenes évek elején kiválni Jugoszláviából, történelme mégis arra predesztinálta, hogy különböző külső és belső tényezők jelentkezzenek stabilitását veszé-
- 91/92 -
lyeztető kihívásként. Külső tényezőként az ország elnevezésével és nemzetközi elismerésével kapcsolatos vitákat említhetjük, amelyek a függetlenné válás óta végigkísérik az ország történelmét,[1] és napjainkban is az európai integrációs folyamatot lassító hatásként értékelhetők.[2]
A belső tényezők közül a legjelentősebb az ország etnikai összetétele. A macedón nemzetiség (amelynek önálló nemzeti létét ráadásul a bolgárok vitatják) mindössze a lakosság háromötöde és kétharmada közti arányát teszi ki,[3] a legnagyobb nemzeti kisebbség, az albán a lakosság legalább egynegyedét képezi. Utóbbi 2001-ben polgárháború-közeli helyzethez vezetett és a mai napig meghatározza az ország belpolitikai erőviszonyait a macedón és albán erők közötti együttműködés minősége.[4] A Koszovó függetlenségéért harcoló testvérszervezethez hasonlóan az UÇK rövidítést használó Nemzeti Felszabadító Hadsereg eleinte Nagy-Albánia létrejöttéért hívott föl nemzeti felkelésre, majd a későbbiekben tevékenységüket az albán kisebbség egyenlő jogaiért való küzdelemként fogalmazták meg.[5] Az 500 halottat és 17 ezer menekültet eredményező küzdelemnek végül is a nemzetközi közösség segítségével létrehozott Ohridi Keretegyezmény elfogadása vetett véget, amely azóta szabályozza a nemzetiségek együttélésének kényes egyensúlyát az országban.[6]
Észak-Macedónia azon nyugat-balkáni államok sorát gyarapítja, amelyek alapvetően parlamentáris berendezkedésűek, azonban a köztársasági elnök erőteljesebb személyes befolyása és közvetlen választása miatt előfordul, hogy tévesen a félelnöki rendszerek közé sorolják. A közvetlen elnökválasztás 1994-re lett bevezetve az országban[7] (az összes többi ex-jugoszláv tagköztársasághoz hasonlóan), az alkotmány elfogadása utáni első elnökválasztást a soron következő, 1994. őszi parlamenti választással összekötve tartották.[8]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
