a Modernkori népvándorlás, avagy a migráció komplex megközelítése című, a Belügyi Tudományos Tanács által szervezett nemzetközi konferencián 2016. november 9-én. Trócsányi László köszöntőjében szükségesnek nevezte a migráns, a bevándorló és a menekült fogalmának tisztázását. A világ összes országának alapvető érdeke tisztázni a migráció okait és hozzájárulni ahhoz, hogy mindenki a saját hazájában élhessen. Hozzátette: a problémákat helyben kell kezelni, és nem az a jó módszer, hogy egy vagy két kontinens megpróbálja megoldani a világ összes gondját. A miniszter a migráció okai közé sorolta a háborút, az üldöztetést, a klímaváltozást, de fő oknak a szegénységet mondta, mivel nagyon sokan emiatt, a jobb megélhetés reményében indulnak útnak. Trócsányi László szavai szerint a migrációra politikai és jogi válasz adható. Előbbiek közé sorolta a menekültpolitikát, a bevándorláspolitikát és a migrációs politikát. Míg a menekültügyben nemzetközi szabályok vannak, a bevándorlásnak elsősorban nemzeti hatáskörben kell lennie - emelte ki.
A magyar álláspontot ismertetve azt hangsúlyozta: a nemzetközi kötelezettségeket és a nemzetközi jogot be kell tartani. Külön kiemelte a schengeni határok védelmét, félőnek nevezve, hogy ha nem sikerül a határt biztosítani, az azt eredményezheti, hogy az európai uniós tagállamok között olyan korlátok jönnek létre, amelyek a szabad mozgást nem tudják biztosítani.
(2016. november 9.)
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2016. november 10-i országgyűlési felszólalásában úgy vélte, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat elfogadása szükséges ahhoz, hogy Magyarország eleget tegyen a versenyjogi kártérítési uniós irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettségének. Hozzátette: emellett az előterjesztés a vállalkozások terheit csökkentő, így bürokráciacsökkentést elősegítő fúziós szabályokat is tartalmaz.
(2016. november 10.)
Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosításáról szóló expozéjában az eljárások egyszerűsítését, a bürokrácia csökkentését nevezte a négy területen változtató javaslat céljának az Országgyűlés 2016. november 10-i ülésnapján.
(2016. november 10.)
A civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló javaslatot az Országgyűlés 2016. november 10-i ülésnapján ismertető Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és azokhoz csatlakozni, az elmúlt évek jogalkalmazói visszajelzései viszont azt mutatták, hogy a civil nyilvántartási törvényben szabályozott eljárás nehézkes és hosszadalmas, ami veszélyezteti az Alaptörvényben is garantált egyesülési jog gyakorlását. A javaslat egyik célja azt biztosítani, hogy a civil szervezetek egyesületek, alapítványok bejegyzésében és változáskérelmeinek elbírálásában csökkenjen az ügyész szerepe. Emellett az eljárás menetét és időigényét is kiszámíthatóvá kell tenni, miközben garantálni akarják, hogy a szervezet döntéseinek nyilvántartási bejegyzése ne szenvedjen indokolatlan késedelmet - ismertette az indítványt.
(2016. november 10.)
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára megnyitóbeszédet mondott a 28. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon 2016. november 11-én. A szakmai rendezvény központi témája az új polgári perrendtartás volt. Az Igazságügyi Minisztérium nem egy igazgatási-szervezési központ, hanem - ahogyan azt Trócsányi László igazságügyi miniszter már 2014-ben meg is fogalmazta elvárásként - valódi és megkerülhetetlen kodifikációs műhely, és ez a tulajdonsága az új polgári perrendtartás kidolgozása során is megmutatkozott, mondta beszédében Völner Pál. Ugyanakkor, tette hozzá az államtitkár, a tárca a Kódex megalkotásakor mindvégig támaszkodott a szakma, a jogászi hivatásrendek, az egyetemi-tudományos közeg javaslataira. "A legjobb törvény, pláne egy perrend, mely oly sokat kénytelen a bíróság és a felek dispositiójára bízni, elfajul, ha nincs meg a kellő környezete" - idézte Völner Pál Plósz Sándor egykori akadémikust, igazságügy-minisztert. Mint mondta, "ennek
- 47/48 -
a megfelelő környezetnek a kialakítása vár az Igazságügyi Minisztériumra a törvényjavaslat elfogadása után". Hozzátette, legalább egyéves felkészülési időt kell biztosítani a jogalkalmazók számára is, míg megtörténik a jogrendszer hozzáigazítása az új szabályokhoz.
(2016. november 11.)
ugyanakkor nagyon sok lehetőség van a fejlődésre, különösen a gazdaság területén - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) rendezett 2016. november 17-i kerekasztal-beszélgetésen" A résztvevők egyetértettek abban: a visegrádi együttműködés fontos az egész Európai Unió számára. Az SZTE professzoraként is dolgozó politikus hozzátette, vannak, akik egyfajta, az EU-n belüli szeparatizmusnak tartják a V4-es összefogást, pedig hasonló nagyon szoros együttműködés működik a balti országok vagy a Benelux-államok között is. A visegrádi országok nem mindig ugyanazt mondják, de - elsősorban a közös történelem miatt - hasonló a véleményük.
Michal Sewerynski lengyel szenátor, a felsőház emberi jogi bizottságának elnöke kifejtette, a V4 az erős, jól megalapozott együttműködésnek köszönhetően fontos szerepet tölt be Közép-Európában. A politikus rámutatott arra, az EU számára a visegrádi együttműködés nem jelent fenyegetést, segíthet abban, hogy megerősödjön a közösség.
Karel Klíma, a Metropolitan Egyetem Prága professzora közölte, tiszteletben kell tartanunk az Európai Unió iránti kötelezettségeinket, ugyanakkor kommunikálnunk kell érdekeinket a közösségben.
(2016. november 17.)
Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős államtitkára beszédet mondott a 2016. november 17-én, Budapesten rendezett "Az UNCITRAL és a választottbíráskodás ötven éve, magyar javaslatra jött létre az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága" című konferencián. Előadásában kiemelte a jogharmonizáció fontosságát a nemzetközi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének területén és a hagyományos bírósági útnál gyorsabb alternatív vitarendezési módok egyre növekvő térhódítását a gazdasági kapcsolatokban. Hangsúlyozta a jogi versenyképesség szükségességét, a gyors és magas színvonalú választottbíráskodás jelentőségét, amely vonzóbb jogi környezetet teremt a gazdasági szereplők számára.
(2016. november 17.)
- mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. november 22-én Budapesten, egy más témában tartott sajtótájékoztatón a bíróságon folyó kvótaperrel kapcsolatos kérdésre. A miniszter úgy fogalmazott: "nem kis jelentőségű ügyről van szó", precedensértékű a per, és mindkét fél oldalán sok a beavatkozó, Magyarország oldalán például Szlovákia és Lengyelország avatkozott be. Mint mondta, az írásbeli előkészítési szakasz lezárult, jövő év januárjában-februárjában várható tárgyalás. Ezt követően a főtanácsnok kialakítja véleményét, amelyet a bíróság elé terjeszt. A miniszter megerősítette: valóban a jövő év második-harmadik negyedévében születhet döntés az ügyben.
(2016. november 22.)
- jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. november 22-i budapesti sajtótájékoztatóján, miután az Országgyűlés elfogadta az új polgári perrendtartásról szóló törvényt. A miniszter a versenyképesség jogi vetületének nevezte, hogy az eljárási szabályok lehetővé tegyék: a vállalatok, intézmények, magánszemélyek bizalommal fordulhassanak az igazságszolgáltatáshoz, és rövid időn belül, tisztességes eljárásban, gyors döntés szülessen az ügyükben. A miniszter emlékeztetett, az anyagi jogi szabályokat az új Polgári törvénykönyvben 2013-ban megalkották. Így a polgári viszonyok mind anyagi jogi, mind eljárásjogi értelemben teljes mértékben szabályozottak. Hozzátette: a kormány november 23-án tárgyalja a büntető eljárási kódexet, és várhatóan decemberben a közigazgatási perrendet is elfogadják, így az év végére valamennyi új eljárási kódexet megalkotják.
(2016. november 22.)
A magyar Igazságügyi Minisztérium európai uniós feladatairól tartott előadást és kriminalisztikai laboratóriumot avatott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán Trócsányi László igazságügy-miniszter. Trócsányi László a magyar közmédiának elmondta: a minisztérium feladatának érzi a magyarországi és a határon kívüli magyar nyelvű jogászképzés támogatását.
(2016. november 24.)
- 48/49 -
de különösen az, hogy a most felnövekvő nemzedék tisztában legyen azzal, ami 600-800 ezer magyarral és családtagjaikkal történt" - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen, 2016. november 25-én, Budapesten. A Gulág áldozatainak emlékkövénél tartott ünnepségen Völner Pál úgy fogalmazott: ezen a napon azokra az áldozatokra emlékezünk, akiket elfelejtett a 20. század, akiknek a sorsát nemhogy nem kutathatták történészek, de akik évtizedeken keresztül maguk sem beszélhettek az átélt szörnyűségekről. Völner Pál közölte: ahogy a Szovjetunióba elhurcoltak, úgy az egész ország némán tűrt fél évszázadon át, de "Magyarország úgy döntött, hogy véget vet a némaságnak és a hazugságnak és a valóságról fog szólni, legyen az múltja vagy jelene". Az Országgyűlés 2012. május 21-én döntött arról, hogy november 25-e legyen a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja.
(2016. november 25.)
Az alkotmánybíróságok mint a nemzeti alkotmányok őrei már több tagállamban kijelentették, jogosultak megállapítani, hogy a nemzeti alkotmányok mely elemeit nem sérthetik még az uniós aktusok sem - reagált az MTI-nek Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2016. december 1-én a magyar testület előző napi, hatáskört megállapító döntésére. A magyar Alkotmánybíróság (Ab) kimondta: megfelelő indítvány esetén vizsgálhatja, hogy az uniós kvótarendszer sérti-e az emberi méltóságot, sért-e más alapvető jogot vagy az ország szuverenitását, illetve a történeti alkotmányon alapuló önazonosságát. Völner Pál szerint a magyar testület ezzel a határozattal csatlakozott a többi uniós alkotmánybíróság hasonló döntéseihez, példaként említve a német, a francia, az olasz, a spanyol, a cseh, az észt és a lett testület hasonló határozatait.
(2016. december 1.)
Trócsányi László igazságügyi miniszter Horváth Barna jogtudóst méltatta szegedi lakóházánál, ahol emléktáblát avattak százhuszadik születésnapja alkalmából. A miniszter úgy fogalmazott, ő maga nem jogfilozófus, és történelemszemlélete sem egyezik talán mindenben Horváth Barnáéval, de az a szenvedély, az a szív, amely az emberi mozzanatot keresi a jogban és a jog mögött, követendő példa kell, hogy legyen minden jogász számára, különösen egy olyan technokrata korban, mint amilyenben élünk.
(2016. december 1.) ■
Visszaugrás
