Összeállították: Dr. Balogh Zsigmond, Dr. Rák Viktor
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) érdemi rendelkezéseinek 2010. június 1-jei hatálybalépéséhez igazodóan a 142/2010. (IV. 28.) Korm. rendelettel módosításra került a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet). A módosítás az Fmhtv. 16. §-ának (3) bekezdéséhez kapcsolódóan a végrehajtói kézbesítés szabályait állapítja meg a fizetési meghagyásos eljárásban.
Az Fmhtv. 16. §-ának (3) bekezdése alapján a jogosultnak lehetősége van arra, hogy a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítését kérje. Az erre vonatkozó kérelmet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelembe kell foglalni. A kérelemben - a bírósági határozatok végrehajtói kézbesítésére vonatkozó kérelemtől eltérően - csak annak tényét kell feltüntetni, ha a címzett 14 év alatti személy (ez esetben a törvényes képviselő nevét és címét is meg kell jelölni), gondnokság alá helyezett személy (ez esetben a gondnok nevét és címét is meg kell jelölni), írástudatlan, vak vagy súlyosan látássérült, illetve a latin betűket nem ismeri, a magyar nyelvet nem beszéli (ebben az esetben azt is meg kell jelölni, hogy milyen nyelven ért), vagy külföldi állampolgár. A kérelemhez iratokat nem kell mellékelni. A kézbesítési cím a kötelezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben megjelölt idézési címe, amelyre a kézbesítés egyszerű kézbesítéssel történik. Itt kell megjegyezni, hogy fizetési meghagyás esetén a jogosult nem választhat az egyszerű és a különleges kézbesítés között, hanem a kézbesítés mindig egyszerű kézbesítéssel történik.
A kézbesítés díját (mely kötelezettenként 7500 Ft) a fizetési meghagyásos eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére járó díj megfizetésével azonos módon kell megfizetni. A kézbesítési ügy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarának a végrehajtható okiratok és a kézbesítendő iratok elosztására szolgáló informatikai alkalmazása útján, a címzett címe szerint illetékes és a külön jogszabály szerinti ügyelosztási szabályok alapján eljárásra köteles végrehajtó részére kerül kiosztásra. A kézbesítendő irat a fizetési meghagyásról a végrehajtó által a kézbesítés céljára kiállított papír alapú másolat.
Fontos eltérés az általános szabályokhoz képest, hogy a fizetési meghagyás a címzett vele együtt lakó 14. éven felüli közeli hozzátartozóin kívüli egyéb hozzátartozójának, a címzett természetes személy bérbeadójának vagy szállásadójának, mint helyettes átvevőnek nem adható át.
Ha a végrehajtó a helyszíni eljárás során azt állapítja meg, hogy a címzett a kézbesítési helyen ismeretlen, onnan elköltözött vagy ott-tartózkodására utaló jel nem található, megkeresi a postai szolgáltatót a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése érdekében bejelentett új címének közlése érdekében. Az ennek eredményeként beszerzett új címet úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is ezt jelölték volna meg kézbesítési címként. A kézbesítés foganatosítására a helyszíni eljárást a kézbesítendő irat végrehajtóhoz érkezésétől -utánküldés szolgáltatás igénylése esetén bejelentett új címről való tudomásszerzéstől -számított 8 napon belül, a második helyszíni eljárást pedig az irat átvételére adott határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül meg kell tartani.
Ha a kézbesítési cím a végrehajtó székhelye szerinti megyén (fővároson) kívül található, a Vht. 33. § szerinti megkeresésnek van helye. Erről a végrehajtónak tájékoztatni kell a kézbesítést kérőt, és fel kell hívnia a megkeresett végrehajtót megillető munkadíj megfizetésére. A díj megfizetését követően a megkeresést haladéktalanul foganatosítani kell.
A címzett részére a kézbesítés megkísérléséről és a fizetési meghagyás átvételének lehetőségéről szóló értesítést a kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni, és a fizetési meghagyás átvételére az értesítés kiállításának napjától számítva 5 munkanapot kell biztosítani. A kézbesítés céljára tartott második helyszíni eljárás eredménytelensége esetén a címzettnek az előzőek szerint kell értesítést hagyni, és az értesítésen fel kell tüntetni azt is, hogy az a fizetési meghagyás kézbesítésének második megkísérléséről készült.
A fizetési meghagyás kézbesítését eredményesnek kell tekinteni, ha a címzett vagy helyettes átvevő a fizetési meghagyást átvette, illetve ha a címzett a fizetési meghagyás átvételét a helyszíni eljárás során megtagadta, kivéve, ha a helyettes átvevő maga a kézbesítést kérő. A kézbesítést emellett eredményesnek kell tekinteni a második helyszíni eljárás napjától számított 5. munkanapon, ha a végrehajtó megállapította, hogy a címzett a kézbesítési helyen tartózkodik, de részére vagy helyettes átvevő részére a fizetési meghagyást sem a helyszíni eljárás során, sem pedig végrehajtói irodában nem sikerült átadni, kivéve, ha a címzett a fizetési meghagyás átvételét megtagadta. Ha a végrehajtó megállapította, hogy a címzett nem tartózkodik a kézbesítési helyen (ismeretlen, elköltözött, ott-tartózkodására utaló jel nem található stb.), a kézbesítés csak akkor eredménytelen, ha a címzett utánküldés szolgáltatás igénylése érdekében bejelentett címének felkutatása nem járt eredménnyel.
A kézbesítés eredménytelen, ha a végrehajtó megállapította, hogy a kézbesítési hely nem létezik (nincs ilyen megjelölésű ingatlan), a címzett meghalt vagy szervezet esetében megszűnt, illetve ha a végrehajtó a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül azért nem tudott helyszíni eljárást lefolytatni, mert a kézbesítés helye időjárási, földrajzi, biztonsági stb. okból megközelíthetetlen. A kézbesítés eredményéről a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőt értesíteni kell. A kézbesítés eredményéről szóló jegyzőkönyvhöz az átvételi igazolás másolatát csatolni kell. A 142/2010. (IV. 28.) Korm. rendelet rendelkezései 2010. június 1-jén léptek hatályba.
R. V.
1. Hány példányban kell benyújtani a VH záradék nyomtatványt (végrehajtható okiratot), illetve hány eredeti és hány másolati példány szükséges a végrehajtandó okiratból?
A MOKK álláspontja szerint:
• 1 záradék + 1 hiteles okirati kiadmány marad a közjegyzőnél
• 2 záradék + 2 hiteles okirati kiadmány + kísérőjegyzék megy a végrehajtónak, ebből ő tovább kézbesít az adósnak 1 záradékot és 1 okiratot
• 1 záradék + 1 hiteles okirati kiadmány + kísérőjegyzék a végrehajtói kamaránál
Megjegyzendő, hogy a KÜSZ 42 § (6) bekezdése alapján alkalmazandó a bírósági végrehajtási ügyvitelről szóló 1/2002. (I.17.) IM rendelet 14. § (3) bekezdése a Végrehajtói Kamara részére kizárólag végrehajtható okiratot (ami a záradékkal ellátott közjegyzői okirat) és kísérőjegyzéket köteles küldeni a közjegyző.
A kiadmányok az eljárás megindításához kellenek, tehát nincsenek benne az 1%-os díjban, így azt a VH kérőnek külön előre kell beszereznie a közjegyzőtől.
2. Ha kell, működik-e az, hogy a VH záradék nyomtatvány mellé még egy kérelmet ír a végrehajtást kérő, hogy "nincs már meg az eredeti kiadmányom, de mivel úgy is Ön készítette eredetileg az okiratot, legyen kedves egy kiadmányt a végrehajtási iratok közé tenni, a kiadmány költségét az eljárási díjjal együtt utalom/utaltam"?
Működhet úgy, mint a Ktv. 150 § alapján előterjesztett önálló, a VH-záradékolástól független kérelem. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a közjegyző postai úton előterjesztett kérelemre adjon ki hiteles kiadmányokat, annak azonban tudatában kell lennie, hogy ha a kiadmányok díját azok elkészítése után részére nem fizetik meg, az önmagában még nem szolgálhat a VH-kérelem elutasítására. Vht. 31/E § (5) bek. alapján a Vht. szerinti 1%-os eljárási díjon felül a közjegyző a vh elrendelésére irányuló eljárásban egyéb díjat nem számíthat fel.
3. Ha feltételhez kötött a kötelezettségvállalás, akkor a feltétel bekövetkeztét tanúsító közokirat kiadmányát hány példányban kell csatolni?
1 eredeti hiteles kiadmányt, amely az iratoknál marad.
4. Magára az eredeti, a közjegyző őrizetében lévő okiratra rá kell-e vezetni a végrehajtás elrendelésének tényét, vagy mellé kell tenni a végrehajtási záradék egy kiadmányát?
A VH záradék külön nemperes ügy, tehát az eredeti okiratra a végrehajtás elrendelésének tényét nem kell felvezetni, záradékot sem kell mellé helyezni.
5. Az 1/2002 IM r. 12. § (1) iratborítóval történő megküldést ír, ez mit jelent: hogy az egész aktát megküldjük és nálunk az eredeti VH záradék nyomtatvány és az átvételi elismervény marad? Vagy a saját iratborítón felül kell valami plusz iratborítót nyitni a végrehajtó részére?
A vh iratokat az iratborítóval és kísérőjegyzékkel kell megküldeni a végrehajtónak a 1/2002. (I.17.) IM rendelet 12. (1) bek. alapján, nálunk pótboríték marad (benne 1 pld. vh záradékkal/lappal és 1 pld. végrehajtandó okirattal, az eljárás során keletkezett egyéb iratokkal, pl: hiánypótló végzés stb...).
6. A jogutódlás megállapítása:
a. ) A vh kérőnek kell-e kérnie a jogutódlás megállapítását, vagy arra a közjegyző a jogszabály szerint köteles?
Elvileg a polgári eljárásban mindent kérni kell, amire a törvény nem mondja kifejezetten, hogy hivatalból, de egy kitöltött VH záradék formanyomtatvány és a hozzá mellékletben csatolt engedményezési szerződés, hagyatékátadó végzés, örökléis bizonyítvány, az átalakulás tényét igazoló cégkivonat, stb... Már ilyen értelemben - ha a VH kérőként a jogutód van feltüntetve - alakszerű kérelemnek tekinthető.
A jogutódlás megállapításáról a közjegyző végzéssel dönt.
b. ) Fellebbezhető-e a jogutódlás tárgyában hozott végzés?
Igen, azt az adósnak és a VH-kérőnek egyaránt ki kell adni, a végzés jogerőre emelkedése után van helye a VH elrendelésének.
c. ) Kell-e igazolnia a VH kérőnek a közjegyző felé az adós engedményezésről való tájékoztatásának megtörténtét, lehet-e erre hiánypótoltatni?
Az engedményezés alapján a jogutódlás a Vht. 39. § (1) bek. alapján megállapítható. Más kérdés, hogy a Ptk. 328. § (4) bek. alapján a kötelezettől nem várható el, hogy úgy teljesítsen a jogutód VH kérőnek, hogy az engedményezés tényéről értesítést nem kapott, hiszen a 328. § (3) bek. is kimondja, hogy az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell. Ezen intézmény jogi természetéből adódik, hogy ezen értesítés elmaradása esetén az engedményezés a kötelezettel szemben hatálytalan.
Felvetődik az a kérdés, hogy amikor a közjegyző a jogutódlás beálltát végzésével megállapítja, és azt az adósnak megküldi, úgy ezáltal beállnak-e a Ptk. 328. § (4) bek.-ben foglalt jogkövetkezmények, jelesül, hogy az adós innentől már csak az engedményesnek teljesíthet. Tény, hogy a Ptk. nem mondja ki, hogy az értesítés csak az engedményestől, vagy az engedményezőtől származhat. Álláspontom szerint azonban a közjegyzőnek egyfelől nem feladata az engedményezésnek a kötelezett felé történő joghatályossá tétele, másfelől ezzel feleslegesen teheti ki magát előre nem látható anyagi és eljárás jogi konzekvenciáknak. (pl. a közjegyzőnek a jogutódlást megállapító végzése, valamint az azzal együtt megküldött engedményezési szerződés az adós címéről elköltözött, nem kereste, ismeretlen stb... jelzéssel érkezik vissza. A felek ugyan szerződéseikben kiköthetnek különböző kézbesítési vélelmeket éppen e probléma kiküszöbölésére, joggal vethető fel azonban a kérdés, hogy ez a közjegyző eljárására mennyiben vonatkozik, illetve, hogy oldható fel az az ellentmondás, ha a felek Pp. szerinti kézbesítési vélelemtől eltérő szabályokban állapodtak meg.)
d.) az engedményezési szerződést közokirati formában kell-e csatolnia VH kérőnek?
A Vht. 23/C. § (1) bek. b.) pontja a végrehajtandó okiratra és nem pedig az engedményezési szerződésre vonatkozik, ezért a közokirati forma az engedményezési szerződés tekintetében felesleges. (A közjegyző jogutódlást megállapító végzése egyébként is közokirat.)
7. Ha a vh kérő kéri a záradékot az adós ellen minden vagyonára, és egy másik záradékot a dologi kötelezett ellen a záloggal terhelt ingatlanára, az okirat így záradékolható?
Igen, ez két külön ügy, két záradék készeres díjfizetéssel, ahány adós, annyi VH ügy.
8. VH ügyek, VH díjak:
a. ) egy adósnak több hitele van
Hitelenként külön, külön végrehajtás (záradékolás) keretében kerül elrendelésre, a díjakat is külön, eljárásonként kell megfizetni.
b. ) Adósként kell fizetni a díjat - nem jogalaponként?
Igen, ugyanis egy végrehajtási ügyben csak egy adós lehet. És ahány adós, annyi záradék. Annyi ügy, Annyi díj. Az adós itt eljárásjogi értelemben adós. Így ha a zálogjogot hajtom végre, akkor a zálogkötelezett az adós.
Már csak azért is így van, mert ha különböző helyen laknak az adósok, akkor különböző végrehajtó az illetékes a foganatosításra, így nyilván nem lehet egy ügy.
Az, hogy több egyetemleges adós van, egy előny a félnek, bármelyiktől az egészet behajthatja (ezért figyelnek a külön-külön ügynek minősülő ügyekben a végrehajtók egymásra, nehogy 2-szer hajtsanak végre). Nem köteles a VH kérő mindenkivel szemben VH-t kérni. De megteheti, ennek pedig ára van. A végrehajtó is több díjat számít fel két adóssal szembeni vh-nál, mint egynél.
A Vht. 18. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében annyi végrehajtási lapot (illetve végrehajtási záradékot) kell kiállítani, amennyi eljárásjog értelemben vett adóssal (mindegy, hogy egyetemleges, vagy együttes, vagy osztott, az is mindegy, hogy mindkettő személyes kötelezett, vagy valamelyik csak készfizető kezes, értve ez alatt a zálogkötelezettet is) szemben kéri a végrehajtást a fél. Nem kötelező minden adóssal szemben végrehajtást kérni.
Mivel a Vht. 31/E. § (2) bekezdése szerint a végrehajtás "elrendeléséért" kell díjat fizetni a közjegyzőnek, a Vht. 10. §-ának (1) bekezdése szerint pedig az elrendelés végrehajtható okirat kiállításával történik, ezért amennyi végrehajtható okiratot állít ki a közjegyző, annyiszor illeti meg a díj. Végrehajtást kizárólag adósonként lehet elrendelni, a magyar jog a csoportos végrehajtást nem ismeri. Megjegyzendő, hogy mind a VÜSZ, mind a KÜSZ külön ügynek tekinti az ugyanazon követelés alapján különböző adósok ellen indított végrehajtási eljárásokat, és a végrehatónak is külön-külön kell díjat fizetni.
A bíróságok korábbi, korántsem egységes gyakorlata már csak azért is irreleváns a kérdés szempontjából, mert az eljárási illeték és a közjegyzői díj mind jogi természetét, mind gazdasági funkcióját tekintve teljesen eltérő intézmény, analógia közöttük semmilyen alapon nem teremthető.
9. Szükséges-e a kölcsön, hitel stb... szerződések felmondásáról készült ténytanúsítvány csatolása a VH elrendeléshez, illetve szükséges-e a fennálló tartozás összegének ilyen módon történő rögzítése, tanúsítása?
A Ktv. 112 § (2) bek., Vht. 23/C. § (2) bek. és a Ktv. 142. § (1)-(2) bek. alapján szükséges a fent írt tanúsítvány csatolása 1 eredeti példányban a korábban írtak szerint. A hitelező (jogosult) a felmondással teszi lejárttá a fennálló tartozást, amelyre nézve azt követően végrehajtás elrendelését kérheti. Az egységes bírói gyakorlat alapján, amennyiben a fizetési kötelezettség meghatározott időpont beálltától függ, úgy az időpont beálltának tényét külön tanúsítani nem kell. (BH 1997. 348)
10. A végrehajtani kért követelés összegét milyen keretek között vizsgálhatja a közjegyző?
Amennyiben a VH -kérő magasabb összegre kér végrehajtást, mint amennyi őt a végrehajtandó okirat alapján megilletné, illetve mint amekkora összeget felmondásával lejárttá, esedékessé tett, úgy a közjegyző a többletre a végrehajtás elrendelését megtagadja. (Vht. 19. § (1)) E végzést a VH-kérőnek kell csak kiadni, ellene fellebbezésnek van helye. (Vht. 213. § (3) bek.) E végzés jogerőre emelkedése után a közjegyző a végrehajtási záradékot végzéssel a kérelemtől eltérően állítja ki, a végzés ellen a felek fellebbezhetnek, de a végrehajtás foganatosítására a fellebbezésnek halasztó hatálya nincs. (Vht. 19. § (2), 20. § (2), 213. § (2))
Ha a VH-kérő a szerződésben vagy a felmondásban foglaltnál alacsonyabb összegben kéri a vh-t, az a vh elrendelését nem akadályozza, a közjegyző e kérelem keretein nem terjeszkedhet túl.
11. Megfizetett végrehajtási díj visszafizetésére semmi esetben sincs mód ? - elutasítás, visszavonás.
Nincs, mert nincs jogszabályi rendelkezés erre. Munka és költség egy eredménytelenül befejezett üggyel is felmerül.
12. VH ügyérték megállapításának módja?
A vh ügyérték a Vht. 31/E § (4) alapján a követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított mértéke. Azonban ha a VH-kérő a szerződés felmondása esetén a teljes hátralékos tartozást (tőke + járulékok) lejárttá teszi, ily módon a felmondás időpontjáig fennálló járulék-tartozásokat is tőkésíti. A felmondás időpontjától számítottan egészen a kifizetésig a késedelmi kamat megilleti a VH-kérőt, az azonban már nem képezi a VH-ügyérték alapját, míg a felmondás időpontjával lejárttá tett járulékok még igen.
13. Végrehajtható okirat eredeti példány és kiadmány kérdése?
Amennyiben a benyújtott vh lap/ vh záradék alapján a vh elrendelhető, úgy a közjegyző 1 példányt aláírásával és bélyegző-lenyomattal lát el, a többi példányon irodája a közjegyző nevét s.k. jelzéssel tünteti fel és ily módon megfelelő számban kiadmányokat készít ("kiadmány hiteléül")
14. Pénzintézeti kölcsön esetében, ahol a szerződéskötéskori állapothoz képest változhatott egy csomó járulék mértéke, a végrehajtó honnan fogja tudni, hogy mettől meddig milyen mértékű kamat, kezelési költség és késedelmi kamat ketyeg(ett) a tőketartozásra, illetve mi van azokkal a járulékokkal, amire a közjegyzői okirat az üzletszabályzatra/ászf-re hivatkozva csak utal?
A vh kérő eljárásjogi feladata/felelőssége, hogy határozott kérelmet terjesszen elő. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a járulékok mértékét pontosan határozza meg. Álláspontom szerint nem tekinthető határozott kérelemnek, ha a vh kérő pusztán utal a mindenkori üzletszabályzatra, és a végrehajtótól (ill. tőlünk) sem várható el, hogy ismerje a bankok, pénzintézetek, cégek általános szerződési feltételeit, üzletszabályzatát. Amit a vh-kérő végrehajtani kér, azt pontosan (pl. százalékosítva) jelölje meg, és legalább utaljon arra, vagy csatolja azt, amire a kérelmét alapítja.
15. A végrehajtást kérő "xy" bank, de a közjegyzői okiratban a hitelező még az "q" bank volt. Itt több átalakulás volt az évek alatt, amelyek alátámasztására becsatolták a szükséges okiratokat.
a. ) Itt nem engedményezés volt, hanem a hitelező alakult át többször, de ennek ellenére itt is meg kell állapítani a jogutódlást?
Igen, minden egyes ügyben meg kell állapítani a jogutódlást
b. ) A jogutódlást alátámasztó okiratokat minden egyes végrehajtási ügyben kérni kell a Vh-kérőtől eredetiben, vagy elegendő ha hivatkoznak az első végrehajtási ügyük számára, hogy ott becsatolták már a jogutódlást alátámasztó okiratokat?
Elegendő a hivatkozás.
16. A végrehajtást kérőnek kell becsatolni a kérelméhez eredeti cégkivonatot?
Az előző példánál maradva a jogutódlás megállapításánál, amennyiben az Gt. szerint történt, úgy mindenképp.
17. Van-e valamilyen konkrét vagy ajánlott határidő ameddig az első intézkedést meg kell tennem a kérelem beérkezése után?
Pp. szerinti 30 napos általános ügyintézési határidő.
18. A végrehatási törvény 31/F. §-a ezt írja: A 6. § (3) bekezdésében és a 7. § (5) bekezdésében meghatározott megkereséseket a közjegyző elektronikus úton küldi meg a megkeresett szervnek, amely azt elektronikus adatközléssel teljesíti. A 6. § (3) bekezdése nincs, a 7. § (5) bekezdése adóhatóság és pénzforgalmi szolgáltatók szükség szerinti megkereséséről ír. Ez mit takar pontosan? Kit kell megkeresnem, mikor és hogyan?
A Vht. 7. § (5) bek. szerinti megkeresés alapvetően egy lehetőség, amennyiben a vh eredményességéhez a bíróság, közjegyző azt szükségesnek tartja. Elviekben fennáll annak a lehetősége, hogy a vh-kérő e megkeresést kérelmezze.
19. Mi van akkor, ha hibásan töltötte ki a végrehajtást kérő végrehajtási záradék nyomtatványt, hogyan javítom ki, vagy hiánypótlásra kell felhívni, hogy javítsa ki és adja be újra?
A közjegyző a kisebb elírásokat külön végzés meghozatala nélkül, közvetlenül a VH-űrlapon javíthatja (hasonlóan az okiratok nem végzéssel történő kijavításához), ameny-nyiben az elírás a vh elrendelését érdemben befolyásolja (követelés összege, kamat kezdő időpontja stb...), úgy a VH-lapot/záradékot a kérelemtől eltérően állítja ki.
20. Ha a közjegyző által kézbesített felmondás az adóstól nem kereste jelzéssel jött vissza, az még nem akadálya a záradékolásnak?
Attól függ, hogy a felek milyen kézbesítési szabályokat határoztak meg a jogviszonyukban.
B. Zs. ■
Visszaugrás
