A címben feltett kérdésre a rövid válasz: igen. A hosszabb válaszhoz egy törvényszéki ítélet[1] elemzését végzem el, mely a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal által kiszabott állatvédelmi bírsághatározat - mint közigazgatási cselekmény - jogszerűségének bírósági felülvizsgálata tárgyában született.
Tudomásom szerint először mondta ki törvényszék - kormányhivatali bírságoló határozatot helyben hagyva - az országban, hogy az állattartás felelősséget von maga után, melynek keretében az állattartó köteles gondoskodni a kedvtelésből tartott kutya michrochippel való ellátásáról, (kombinált és) veszettség elleni védőoltásáról, továbbá e körbe tartozik az is, hogy amennyiben a transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának személye, tartási helye megváltozna, azt bejelentse az állat-egészségügyi felügyeletet ellátó szolgáltató állatorvosnak és meggyőződjön az állattartási hely megfelelőségéről. A törvényszék ítéletében hangsúlyosan szerepet kap, hogy ha az állattartó nem tudja bizonyítani, hogy állattartói minősége nem áll már fenn, ha nem tudja azt igazolni, hogy pontosan mikor és kinek ajándékozta el a kedvtelésből tartott ebet, akkor közigazgatási jogi objektív alapú felelőssége egyértelműen fennáll.
Egy autóból kitett, sérült kutyát találtak az országúton, a kutya rendelkezett transzponder-azonosítóval (közkeletű nevén: chip). A chip szerinti gazda ellen eljárás indult és 450 000 Ft állatvédelmi bírságot szabtak ki a kutya szökésének megakadályozása és biztonságos elhelyezés hiánya szabályszegés miatt. A chipszámot tartalmazó Petvetdata-rendszerben[2] semmi nem jelezte, hogy az állat gazdát cserélt valamikor, vagy elveszett, ellopták, keresik stb. A törvényszék helyénvalónak találta a kormányhivatal azon indokolását, hogy a jó gazda gondossága jogi fogalom szakmai kitöltésébe beletartozik az, hogy az állattartó meggyőződjön arról, hogy az ajándékozás során a kutyát jó helyre adja tovább, illetve hogy az ő kötelessége az állatorvos értesítése az ajándékozás tényéről, melyet az állatorvosnak be kell regisztrálnia a Petvetdata-rendszerbe.
És akkor lássuk az ítéletet bővebben!
A per tárgya állatvédelmi bírság tárgyában hozott határozat mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének bírósági felülvizsgálata volt.
Magánszemély bejelentő elektronikus levélben értesítette a kormányhivatalt arról, hogy utazás közben egy félreállt, régi típusú személyautó kivágott elé az útra, ő vészfékezett, majd ezt követően észlelte, hogy egy kutya vánszorog ki az út közepére. A bejelentő előadta, hogy meg- győződése szerint ezen autóból rakták ki az állatot. Az állatot megvizsgálva azt tapasztalta, hogy annak hátsó felén nyílt seb van. Egy budapesti állatklinikára szállította az ebet, ahol megállapították, hogy az állat elhanyagolt állapotban van, végbél előreesést (melyet műteni szükséges), ezen kívül méh- és bélgyulladást, allergiás és egyéb betegséget is diagnosztizáltak nála, valamint élősködőket is találtak benne (a farkán kukacokat, bolhákat). Előadta a bejelentő, hogy a kórházi dolgozók ellenőrizték a kutya chipszámát, és a rendszer nem jelezte azt, hogy a tulajdonos közölte volna a kutya eltűnését, lopását; majd ezt követően többször próbálták elérni a tulajdonost, üzenetet írtak számára, azonban érdemi választ nem kaptak.
Az alperes kormányhivatal a bejelentés alapján hivatalból az Ákr. 104. § (1) bekezdés a) pontja szerinti állatvédelmi hatósági eljárás megindításáról értesítette a felperes állattartót, az értesítés "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. Az alperes felperest 450 000 Ft állatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, mely határozatot az ál-
- 43/44 -
lattartó átvett. A bejelentés alapján a döntés rögzítette, hogy a megtalált francia bulldog jellegű szuka kutya microchippel meg volt jelölve, az ebregiszter és a Petvetdata-rendszer szerint az állat tulajdonosa és tartója a felperes, arra vonatkozó bejegyzés nem volt található, hogy a kutya gazdát cserélt, elveszett, vagy keresték volna. Megállapította a döntés, hogy a felperes nem a jó gazda gondosságával járt el, a kutya szökésbiztos elhelyezéséről, megfelelő orvosi ellátásáról nem gondoskodott, és felmerült annak gyanúja is, hogy a kutyát szándékosan tették ki és hagyták magára, ezért hatósági eljárás megindítására került sor. A hatósági eljárás megindításáról szóló értesítés "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza, a felperes a hivatalból megindított eljárás során nyilatkozatot nem tett.
A hatósági döntéssel szemben a felperes keresetlevelet terjesztett elő, melyben annak tartalma szerint a döntés megváltoztatását, a kiszabott büntetés eltörlését kérte. Előadta, hogy felháborítónak tartja a határozatban kiszabott büntetést, mivel 2022 áprilisa óta chippel rendelkezik a perben érintett állat. Előadta, hogy az ebet elajándékozta, már nincs a tulajdonában, ennek ellenére az alperes a maximális bírságot szabta ki. Sérelmezte, hogy az alperestől nem kapott felszólító levelet, a határozatból értesült a büntetés kiszabásáról, illetve arról, hogy az állatot egy személyautóból tették ki. Elismerte azt, hogy ezen időszakban az állatorvos megpróbálta felvenni vele a kapcsolatot, azonban személyes okok miatt arra az eseményhez képest csak később került sor. Ekkor közölték vele azt, hogy a kutyát hüvelygyulladással kezelték. Előadta, hogy a kutyát elajándékozta, ez a személy azonban nem intézkedett az "átíratásról". Hivatkozott arra, hogy korábban a perben érintett állatot - mert valóban volt hüvelygyulladása - állatorvos kezelte, melyet iratokkal igazol, valamint előadta, a jó gazdához méltóan gondozta a kutyát, éppen ezért rendkívül sérelmezőnek és megalázónak érzi a határozatban szereplő minősítést. Előadta a felperes, hogy a perben érintett francia bulldog típusú kutya családtagja "hobby állata" volt, azonban egyéb okok miatt, többek között egy másik idős családi kutya betegsége miatt nem tudta gondozni, hordozni, illetve utalt családtagja egészségi állapotára is. Ekkor döntöttek közösen úgy, hogy egy közeli ismerősük segítségével hirdetést tesznek közzé a kutya ajándékozása érdekében, melyet azonban bizonyítékként nem tud csatolni, mivel a feladást az archívumból törölték, azonban álláspontja szerint a válasz e-mail bizonyítja az ajándékozás tényét. A hirdetésre egy fiatal pár jelentkezett, akikkel szóbeli egyezséget kötöttek az ajándékozásról, átadták a kutya oltási könyvét is, emlékei szerint az oltási könyvbe az új gazda neve is beírásra került saját kezűleg, és megbeszélték, hogy átírhatják a chipet a saját nevükre. Ezt követően értesültek arról, hogy erre 17 hónap alatt nem került sor. Utalt arra, hogy a megtalálást követően az orvosi rendelőből több alkalommal keresték meg, és ekkor lemondott a kutyáról, ennek érdekében az adatait telefonon bediktálta, és sms-ben is megerősítette ezt a tényt. Ekkor közölték azt vele, hogy ez elegendő a kutya átírásához, az új tulajdonos feladata ugyanis a név átírása és az új chip elhelyezése is, neki ezt követően nincs teendője. Előadta a felperes, hogy nagyon bántja a megtörtént esemény, gonosznak, gondatlannak minősíti a határozat. Ez különösen azért is sérelmes számára, mivel a korábban említett idős beteg családi kutyát kb. 1-2 éves korától gondozták egészen haláláig, húszéves koráig. Felperes szerint az emberek 99%-a nem tudja azt, hogy ha elajándékoz egy kutyát, akkor az ő feladata a chip és a név átíratása. Elismerte, hogy hibát követett el az ajándékozás során, mert az autó rendszámát legalább felírhatta volna, azonban megítélése szerint nem lehet bizonyossággal azt állítani, hogy ezen "szerencsétlen kutya" hányadik gazdinál lehetett, azonban meg se fordult a fejében, hogy rossz helyre kerülne, továbbiakban - megítélése szerint - igazolványt nincs joga elkérni. Hivatkozott arra a felperes, hogy az állatvédelmi bírság összegét jelenleg nem tudja megfizetni, mivel táppénzen van bizonyos okok miatt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
