A cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartás, mely nyilvános, bárki által elérhető és adatai bárki számára megismerhetők. A nyilvántartás közhitelessége a piaci forgalom biztonságának érdekében azt hivatott biztosítani, hogy aki a cégjegyzék adataiban bízva, jóhiszeműen, ellenérték fejében szerzett, biztonsággal számíthasson arra, hogy a cégjegyzéki adatokra alapozott jogügylete és az így szerzett jogai utóbb sem kérdőjelezhetők meg.
A cégjegyzék közhitelességének biztosítására a törvényi vélelmek[1] megfogalmazásán kívül más jogi eszközöket is biztosít a jogalkotó, egyebek mellett ezt a célt szolgálja a bejegyeztetési és a változásbejegyeztetési kötelezettség is.
A cégekre vonatkozó anyagi jogszabályok is tartalmaznak olyan előírásokat, amelyek a cégek megalapítását a konstitutív hatályú cégbejegyzéshez kötik, és a cégeljárási szabályok is megfogalmaznak erre vonatkozó
- 26/27 -
rendelkezéseket. Ez a körülmény biztosítja azt is, hogy a piaci szereplők számára igen rövid időn belül megismerhetővé váljon esetleges üzleti partnereik valamennyi fontos cégjegyzéki adata, hogy eldönthessék, kívánnak-e a kérdéses jogalannyal jogügyleteket kötni vagy sem. Ez különösen azon cégek esetében rendkívül fontos, amelyek előtársasági működésre jogosultak. Hasonlóan nagy jelentőséggel bír a cégek cégjegyzékbe bejegyzett adatai vonatkozásában az adatváltozás bejegyeztetési kötelezettsége. Ez biztosítja azt, hogy a cégek cégjegyzéki adataik változását a lehető legrövidebb időn belül jelentsék be a nyilvántartó bírósághoz bejegyzés és közzététel végett, így az érdekeltek mindig a legfrissebb cégadatokat ismerhetik meg a cégjegyzékből.
A Ctv. 33. § (2) bekezdése előírja, hogy a cégbejegyzésre, változásbejegyzésre irányuló kérelmet a cég képviselője jogi képviselő útján köteles előterjeszteni.
A Ctv. 34. § (1) bekezdése szerint kötelező cégbejegyzés esetén - és a ma hatályos szabályok szerint valamennyi cégjegyzékben feltüntethető cégre nézve igaz ez a bejegyeztetési kötelezettség - a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje főszabály szerint a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, akkor ez a határidő az engedély kézhezvételétől számított tizenöt nap.
A Ctv. 34. § (2) bekezdése szankcionálja a bejegyeztetési kötelezettség késedelmes teljesítését, deklarálja ugyanis, hogy a cégbíróság ötvenezer forinttól kilencszázezer forintig terjedő bírsággal sújtja azt, aki e bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti.
Ugyanez vonatkozik a változásbejegyeztetési kötelezettségre is. A Ctv. 50. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Ctv.-ben meghatározott kivételekkel a cégbejegyzési eljárás szabályai a változásbejegyzési eljárásra megfelelően irányadóak, leszögezi továbbá a Ctv. 50. § (5) bekezdése azt is, hogy a változásbejegyzési kérelem benyújtásának határideje - néhány törvényi eltéréssel - a változás bekövetkezésétől számított harminc nap. Még arra is ügyel a jogalkotó, hogy szabályt adjon arra az esetre is, ha a változásbejegyzési kérelmet a cégbíróság visszautasítaná vagy elutasítaná. A Ctv. 50. § (4) bekezdése értelmében ugyanis az adat kötelező bejegyeztetése alól nem mentesít a bírósági elutasító vagy visszautasító végzés ténye, a jogszabályi előírásoknak megfelelő újabb változásbejegyzési kérelmet a Ctv. 50. § (5) bekezdésében írt határidő alatt ismét elő kell terjeszteni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
