Balatonföldvár - az ország egyik legkisebb városa (télen), de az ország egyik legnagyobb körjegyzősége (egész évben). Eddig kistérségi, és intézményfenntartó központ, de januártól nem járási székhely. Vajon jól vagy rosszul jártunk? Vesztesek vagy nyertesek vagyunk? Mikor - hogy...
A jogszabályváltozások következtében januártól az eddigi Körjegyzőség-Polgármesteri hivatal helyett közös önkormányzati hivatalok alakulnak. Balatonföldvár nincs kényszerhelyzetben, mert kétezer lakos feletti, de az eddigi hagyományok tovább élnek, az egyik legnagyobb körjegyzőségből még nagyobb közös hivatal lesz. Decemberig hét település körjegyzősége, januártól várhatóan nyolc település közös hivatalaként él tovább.
Januártól, hangoztatom, nem márciustól, mert az alapító szerződés készen. Már a nyáron elkezdtük az átalakítást a BM anyag javaslatának megfelelően, több fordulóban egyeztetve az önkormányzatokkal, de volt ahol lakossági fórum keretében is. Volt olyan település is, ahol versengtek egymással a székhely-jelöltek. Végül közmeghallgatáson a lakosság "döntött", sőt, ezt nem hivatalos aláírásgyűjtéssel is megfűszerezték.
Az izgalmakban is bővelkedő események nyertese a lakosság lesz, mert a lényeg, hogy minél jobb igazgatási szolgáltatást kapjon. A sokat emlegetett Mötv. egyik jelentős, előremutató passzusa az igazgatás, az ügyfélszolgálat településenkénti differenciált megszervezése lehetőségének helybeni biztosítása.
Az eddigi körjegyzőségi hagyományok tovább élnek majd a közös hivatalban. A GVOP 4.4.2-n nyert 320 milliós korszerű fénykábeles kistérségi összeköttetés alapján mi is működtetünk kormányablak analógiára "hivatali ablakokat," mert elég leadni az ügyet a társközségi hivatalban, az egyetlen gombnyomással egy pillanat alatt Földvárra kerül, és már intézhető is.
Természetesen nem repdesett az örömtől Balatonföldvár, amikor kiderült, hogy nem lesz járási székhely. Kereshető e döntés indoka az utolsó időszak helyi kistérségi széthúzásában is, de leegyszerűsítve: valahol meg kellett húzni a határt. Nos, ez a határ Földvár körül ingadozott, s végül felette húzták meg, mindössze néhány száz lakossal maradt le egy közeli járástól.
Vajon hány járás lenne ideális Magyarországon?
Sokat fognak még vitatkozni azon, hogy a jogalkotó így döntött-e jól, középúton, ragaszkodva a 175-ös számhoz, vagy nyitotta volna ki a szelepeket. 220-nál mindenki elégedetten dőlhetett volna hátra, teljesült a kívánsága. A másik megoldás a 90 körüli szám, ahol csak a jelentősebb városok jutottak volna székhelyszerephez, a többiek pedig a kirendeltségihez. Ez sem kidobandó szempont, hamarosan szembesülhetünk (?) ezzel az építésügyi "nagyjárások" vonatkozásában...
Mivel minden mozog, mindkét tendencia tartósan jelen lesz a közigazgatásban. A járások felaprózására és összevonására egyaránt lesz igény, mert egész Magyarországra nem lehet egységes szempontokat alkalmazni. Lássuk csak az aprófalvas (Dél-)Dunántúlt és a Hegyvidéket, vagy a nagytelepülésekből álló Alföldet. Láttam az Alföldön kétezer lakosú külterületi lakott helyet testület és polgármester nélkül, míg ugyanennyi lakosú a Dunántúlon már város.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
