2017. december 7-én került megrendezésre a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete jubileumi konferenciája és közgyűlése az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria támogatásával, amelynek a Kúria Díszterme adott otthont dr. Tallián Blanka kúriai tanácselnök elnöklésével. Az Egyesület fennállásának huszadik évfordulója alkalmából összehívott konferencia résztvevőit elsőként - a moderátori szerepet is magára vállalva - az egyesület titkára, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese, kúriai tanácselnök, dr. Tálné dr. Molnár Erika köszöntötte. Kiemelte, hogy az ünnepi megemlékezés a szakmai összetartozás jegyében zajlik, tekintettel arra, hogy az Egyesület alapítóinak szándéka a munkaügyi bírák fejlődését elősegítő, a munkajog művelőiből álló szakmai közösség létrehozása volt, amely két évtized alatt egy szorosan együttműködő professzionális társasággá nőtte ki magát, s magában foglalja a munkajoggal foglalkozó gyakorlati szakembereket, illetve az akadémiai szféra szaktekintélyeit is.
A konferenciát - az annak szánt kitüntető figyelemhez mérten - a Kúria elnöke, dr. Darák Péter nyitotta meg, aki köszöntőbeszédében tiszteletét fejezte ki az egyesület történelmének valamennyi elnöke, dr. Radnay József, dr. Ádám Lóránt, dr. Breznay Tibor és dr. Tallián Blanka, valamint mindenkori titkára, dr. Tálné dr. Molnár Erika iránt. Dr. Darák Péter ezt követően méltatta a Kúrián 2012. október 1-je óta elkülönülten működő Munkaügyi Szakág aktív joggyakorlat-egységesítő tevékenységét, tekintettel arra a mintegy 140 elvi döntésre, valamint arra a hét különböző tárgykörben végzett joggyakorlat-elemzésre, amellyel az elmúlt öt évben jelentősen hozzájárult a magyar munkaügyi kultúra emelkedéséhez.
Dr. Major Zsolt az Országos Bírói Tanács soros elnökeként köszöntötte a meghívottakat, kiemelve az egyesület szakmai összetartó erejét. Hangsúlyozta, hogy az egyesület fennállásának húsz éve már önmagában jelzésértékű minden bíró számára, hiszen mutatja azt, hogy a munkaügyi bírák nincsenek egyedül, lehetőségük van a szakmai tapasztalatcserére, az új kihívások együttes leküzdésére, amely végső soron hozzájárul a jogág fejlődéséhez.
A megnyitóbeszédek után a konferencia szakmai programja következett, amelynek keretében valamennyi magyar egyetem jogi fakultásának munkajogi tanszéke képviseltette magát egy-egy elméleti vagy gyakorlati kérdést feszegető nívós előadásával.
Elsőként dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese, az Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Társadalombiztosítási Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense lépett a pulpitusra, aki egy intellektuális kalandra invitálta a közönséget. Az "Egy munkajogi jogharmonizációs történet" című előadásának kiindulópontját az európai jogalkotási folyamatban heves viták kereszttüzében megszületett 77/187/EGK irányelv képezte, amelynek alkalmazása és értelmezése rendkívül intenzív európai bírósági gyakorlatot váltott ki. A jogértelmezési tevékenység középpontjában a magyar munkajogban is az irányelv tárgyi hatályával kapcsolatos problémák álltak, a magyar jogalkotó e tárgykörben való hallgatása miatt kiemelkedő szerep jutott a Legfelsőbb Bíróság jogalkalmazói tevékenységének. Az előadó a Munkaügyi Kollégium 154. számú állásfoglalását - rámutatva ugyan annak dogmatikai ellentmondásaira - méltatta, hiszen egyedülálló volt a tekintetben, hogy rendkívül progresszív szerepet vállalt az akkoriban politikailag-gazdaságilag rendezetlen viszonyok alakításában, mely nyomán a Legfelsőbb Bíróság a kilencvenes évek második felére az Európai Unió Bíróságával konform ítélkezési gyakorlatot folytatott.
A 2016 őszétől működő Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálatot dr. Kun Attila, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense mutatta be. Az előadó hangsúlyozta, hogy a szolgálat a kollektív munkajog és a munkaügyi kapcsolatok körében felmerülő érdekviták széles spektrumában tud gyors, ingyenes, szakértő, érdemleges és független segítséget nyújtani, ugyanis az ország hét régiójában az egyetemek munkajogi tanszékeinek bázisán működik, tagjai független munkajogászok köréből kerültek kiválasztásra. Rávilágított arra is, hogy a szolgálat tevékenysége semmilyen módon nem konkurál a jogászi szakmai hagyományos terepeivel: a bíróságokkal azért nem, mert olyan kollektív munkajogi érdekvitákban jár el, amelyeknek egyébként sem fóruma a bíróság; az ügyvédekkel pedig azért nem, mert konkrét jogi tanácsot nem ad, célja csupán a joghelyzet tisztázása.
A konferencia harmadik előadója dr. Horváth István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense volt, aki előadásában a sokszínűség jegyében nem egy konkrét területre fókuszált, hanem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) és a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény egy-egy vitatható mondatát elemezte. E körben
- 69/70 -
olyan érdekes és aktuális témákkal foglalkozott, mint például a méltányos mérlegelés követelménye, az e-mailben történő felmondás problémaköre, vagy a fizetési felszólítás indokolása, de rámutatott néhány kodifikációs problémára is, így kitért a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése vonatkozásában a fegyelmi büntetéssel történő hivatalvesztés, valamint a bizalomvesztés problematikájára.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
