Néhány éve folyik az egész országban, s így Budapesten is a korábbi analóg, papír alapú térképeket felváltó, számítógéppel kezelt digitális alaptérképek készítése, majd forgalomba adása. Ebben a munkában természetesen több helyen is előfordul, hogy az időközi változásokra tekintettel, nem egyszerű digitális átalakítás történik, hanem tényleges új felmérés, a határok pontosítása, a tényleges helyszíni állapot figyelembevételével, s ennek logikus és jogszabályi következményeként a nyilvántartott területek pontosítása is. (Ezzel is a térkép alapfogalmát erősítve, mely szerint " a térkép attól térkép, hogy a valóságot tartalmazza!")
Ugyanakkor, mint gyakorló földmérő, s évtizedek óta az államigazgatásban dolgozó érzem, tapasztalom, hogy mennyire téves és leegyszerűsítése révén hibás az a hazai gondolkodásmódunk az ingatlanokkal kapcsolatban, mely szerint az ingatlant, nem mint egészet, használható, lakható életteret látjuk, tartjuk számon, hanem mindenekfelett görcsösen ragaszkodunk annak nyilvántartott négyzetméter (négyszögöl) nagyságú területéhez.
Persze, mondjuk egy értékbecslésnél egyszerűsítő lépés a m2-enkénti árkalkulálás (vagy legalábbis annak látszik), de mindannyian tudjuk, hogy nincs olyan ingatlan (akár telek, akár lakás vagy egyéb), melynek minden egyes pontja egyforma értékű.
Példának okáért az "1 szoba összkomfortos lakás"-ba is ugyanúgy kell l-l konyha, fürdőszoba, mellékhelyiség, esetleg előszoba, mint a "3 szoba összkomfortosba", hisz ezek nélkül a szobák sem érnek semmit, vagyis akkor itt most mi szerint egyenértékű minden egyes négyzetméter?
De a telkeknél sincs ez másképp, nem beszélve arról, ha művelésben lévőkről beszélünk. Hát még, ha hozzávesszük az egyéb elhelyezkedési (földrajzi helyzetéből fakadó, szubjektív) értéknövelő tényezőket, mint panoráma, jó levegő, közlekedés, közellátási lehetőségek, egyebek. Ezek mind olyan velejárói az ingatlannak, melyek lényegében nem csökkennek attól, hogy a telek az ingatlan-nyilvántartás szerint 1020 m2, de a helyszínen csak 1005 m2-t használnak bekerítetten. Ennek ellenére minden egyes terület közszemlével történő forgalomba adása után sorozatban jelentkeznek olyan felszólamlások, melyek tárgya az X százezer, esetleg millió forint kár, mely a hiányzó - fenti példa szerint - 15 m2 "hiány" ára, értéke(?). De valóban ennyit érne egy ekkorka, önmagában nem létező és nem használható "telekrész"?
Vizsgáljuk a kérdést indirekt módon, a jelenleg hatályos jogszabályok szemszögéből.
Nézzük először a földmérési előírások tükrében a helyzetet:
Az új digitális alaptérképet készítők előírásai eltértek/eltérnek az általános követelményektől. A térkép készítőinek bizonyos tűrésértékek figyelmen kívül hagyásával, a tényleges helyszíni használatot kellett bemérniük, majd ez alapján megszerkeszteni az új térképet, s ezekből az adatokból kellett meghatározni a földrészletek területeit!
Ugyanakkor a forgalomba adás után, a térkép felhasználóit, illetve a földhivatalokat már kötik az általános földmérési előírások, s ha ezeket vesszük górcső alá, akkor azt mondhatjuk, hogy általánosságban a felmérési munka pontossági előírásánál a helyszíni állapot és a nyilvántartott állapot közötti megengedett eltérés egy birtokhatárpont (kerítéspont) helyzetében +/-20 cm. Vagyis a fenti példánkat folytatva, ha ez a telek úgy 25,0 x 40,5 méteres, s a két hosszanti kerítésvonalát mintegy 20 cm-rel "hibás" nyomvonalon építették meg, akkor már matematikailag jelentkezik 16 m2 eltérés, ugyanakkor ezt az ellenőrző felmérést végző földmérő ki sem mutathatja, hanem azt kell mondania, hogy a helyszíni állapot a megengedett tűrésértéken belül megegyezik a nyilvántartási állapottal, az ingatlan térkép/terep azonosnak tekintendő! (Ugyanakkor az új felmérés mégis ezen kerítés nyomvonalat kellett, hogy bemérje, s ekképp határozta meg az új határvonalat és területet.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
