(Könyvismertetés) Koi Gyula[1]: Thomas Perroud [et al.] (szerk.) - Mélanges en l'honneur du Professeur Gérard Marcou (ÁJT, 2018/4., 133-138. o.)

(Paris - Millaud: Institut De Recherche Juridique De La Sorbonne - Université Paris I Panthéon 2017) 1185.

A kézirat az MTA TK Jogtudományi Intézete Közigazgatási Jogi Kutatócsoport "Az állami szerepkörök változásának hatása a közigazgatás helyére és szerepére az állami szervek és funkciók rendszerében" elnevezésű kutatási főirány keretében készült.

Egy fontos életmű és az az előtt tisztelgő kötet vonatkozásában az egyik legnagyobb kihívást talán a terjedelmesebb munkák bemutatása jelenti. Különösen nem könnyű a helyzet, ha a választott könyv több idegen nyelven íródott.[1] A vizsgálandó munka, mely 2017-ben jelent meg, szomorú aktualitást hordoz. Ugyanis a néhai, helyi igazgatással foglalkozó nemzetközileg is elismert francia jogtudós, Gérard Marcou professzor 70. születésnapjára szánták ünnepi kötetként (amint ezt a mélanges szó - hasonlóan a liber amicorum, illetve a Festschrift kifejezéshez - világosan mutatja). Azonban a sajnálatos események úgy hozták, hogy emlékkötetként funkcionálhat, mivel Marcou professzor még 70. életéve előtt elhunyt. Szükséges tehát a jelentős jogtudós - immár lezárt - életútját áttekinteni (III. o., XIII-XIV. o.).[2]

Gérard Marcou 1947. november 15-én született Párizsban. Ezt követően jogi és politikatudományi tanulmányokat folytatott. 1965 és 1968 között az Institut d'Etudes politiques de Paris (IEP), vagyis közismertebb nevén a Science Po hallgatója volt. Első, források által említett közfunkciója 1987-től a Francia Közigazgatás-tudományi Intézet (Institut français des Sciences administratives) Nord-Pas-De-Calais-ban található filiáléjának főtitkári széke. A Lille II. Egyetemen (Université de Lille II) kezdte oktatói karrierjét, itt lett a közigazgatási jog professzorává 1994-ben. Ugyanezen évtől a CNRS Kutatóközpont (Centre de recherche CNRS) igazgatója. Mindkét pozícióját 1998-ig töltötte be. A Párizsi Panthéon-Sorbonne I. Egyetem professzora volt 1998-tól 2016-ban bekövetkezett haláláig. Mindezek mellett Gérard Marcou számos vezetői pozíciót töltött be, különösen felsőoktatással és kutatással összefüggő szervezetekben. Ilyen volt a híres közigazgatási továbbképző egyetem, az École nationale d'Administration (ENA) előkészítő képzése (Prép'ENA) és az Ulmi Egyetem (Universität Ulm) közös képzésének igazgatói pozíciója. Hasonlóan jelentős a Sorbonne Gazdasági Jogi Tanszékének (Département de Droit public de l'Economie), illetve ugyanott a gazdasági jogi mesterképzésnek (Master de Droit public des Affaires) a vezetése.

Pályájának csúcsa mégis legkedvesebb kutatási területéhez, a helyi önkormányzati joghoz kötődik. A témakör legfontosabb nemzetközi kutatási szervezetének, az Európai Helyi Igazgatás Kutatócsoport (Groupement de Recherche sur l'Administration Locale en Europe) igazgatója volt 1998 és 2016 között. Ez a kutatási konzorcium igyekezett koordinálni a helyi igazgatással (helyi önkormányzatokkal) foglalkozó európai kutatásokat. A közigazgatási jog mellett az alkotmányjogot, illetve az európai uniós közjogot is kutatta. Ismeretei és tudása mélységét növelte, hogy a poliglott professzor francia anyanyelvén túl magas szintű olasz, spanyol, német, továbbá orosz nyelvtudás birtokában volt. E tudása alkalmassá tette, hogy különféle

- 133/134 -

tudományos és gyakorlati kérdések megoldásában szerepet vállaljon. Így 1995-től az Európa Tanács (Conseil de l'Europe) szakértője volt, e körben említendő, hogy 2000 óta több jelentést készített Oroszország, valamint Ukrajna helyi igazgatásáról, illetve egyes jogalkotási kérdésekről. A közigazgatás, illetve a szervezési és vezetési viszonyokkal kapcsolatos fejlesztések támogatásáért felelős nemzetközi szervezet, a SIGMA (Support for Improvement in Governance and Management) szakértőjeként tevékenykedett Azerbajdzsánban, Grúziában, valamint Egyiptomban. Szintén szaktudását vette igénybe a Világbank Koszovó, illetve Chile vonatkozásában. Két, területrendezéssel, területszervezéssel foglalkozó német tudományos társaság is tagjai sorába választotta. Így lett a hannoveri Területi Tervezési és Kutatási Akadémia (Akademie für Raumforschung und Landesplannung) rendes tagja; továbbá a német Szövetségi Közlekedési Minisztérium Területi (Regionális) Tervezési Tanácsadó Testületének (Beirat für Raumordnung) két cikluson át (1994-1998; 1998-2002) tagja. A francia helyi és területi önkormányzatokra vonatkozó (az Európai Helyi Közigazgatás Kutatócsoport, a GRALE körében indított) jogi és vezetéstudományi kérdésekkel foglalkozó folyóirat (Droit et Gestion des Collectivités territoriales) főszerkesztője is volt.

Számos intézményben tartott idegen nyelven előadásokat szakértőként, illetve vendégprofesszorként. Németül adott elő a hannoveri Területi Tervezési és Kutatási Közigazgatási Akadémián (Akademie für Raumforschung und Landespalnnung), valamint a Speyeri Közigazgatási Főiskolán (Verwaltungsakademie Speyer). Olaszul tartott előadásokat a milánói Szent Szív Katolikus Egyetemen (Università Cattolica del Sacro Cuore di Milano), a Páviai Egyetemen (Università degli Studi di Pavia), a nápolyi II. Frigyes Egyetemen (Università degli Studi di Napoli Federigo II). Spanyol nyelvű kurzusokat vezetett Barcelonában (Universidad del Barcelona); a kolumbiai Bogotában (Universidad del Rosario; Universidad del Cauca); illetve az argentínai Buenos Airesben (Universidad del Salvador).

Rendkívül értékes a kötet azon része, amely egy-egy rövid visszaemlékezés körében a professzor emberi oldalát hozza közelebb. A stúdiumok, az oktatás, a jellemformálódás éveiről olvashatjuk az Institut d'Etudes politiques de Paris (IEP), (azaz a Science Po) falai közötti időszak krónikáját. Erről évfolyamtársa, a Panthéon Sorbonne I. emeritus professzora, Daniel Gaxie emlékezett (XXV-XXVI. o.). Marcou itt történelemmel, a politikai és közigazgatási intézményekre vonatkozó tanokkal, valamint politikai gazdaságtannal ismerkedett főként. 1968-ban végzett, és mint az IEP legtöbb hallgatója, ő is baloldali volt. Pontosabban nem valamiféle baloldaliságról van szó, hanem a Kommunista Hallgatók Szövetségének (Union des Etudiants Communistes) tagjaként kifejezetten kommunista érzelmekről, amelyeket később sem rejtett véka alá.[3] Hallgatóként főképpen közgazdaságtani - politikai gazdaság-

- 134/135 -

tani kérdésekről (a gyakorlati nézőpont, illetve az előíró jelleg helyéről) vitatkozott, és ezek a viták is baloldali irányultságát erősítették. Már joggyakorlata kezdetén is a helyi igazgatás ügyeivel foglalkozott. Doktori (PhD) munkájában is közjogi kérdések körét kutatta, majd tudását német területen, egy lipcsei tanulmányúton fejlesztette tovább. Később germanofonná vált. Egyetemi karrierje mellett 1981-től a köztisztviselők jogállásával foglalkozó miniszteri tanácsos volt. Feleségétől, a lengyel eredetű Sophie asszonytól annak anyanyelvén is jól megtanult. Angol, spanyol, és olasz előadókészségét az 1990-es évek közepétől kamatoztatta aktívabban. Így vált nagy tapasztalatú, számos nyelvi kultúrában járatos professzorrá.

Fontos utalni Marcou professzor és a GRALE kapcsolatára is. Erről Nicolas Kada emlékezett meg (XXVII-XXVIII. o.). 1998 és 1999 fordulóján vette át a szervezet irányítását, melyet haláláig folytatott. Ennek során lelkiismeretesen alkalmazta a multidiszciplinaritás és az összehasonlítás követelményeit programmá formulázva, mint a különféle közigazgatási és jogrendszerek jó ismerője. Különösen a helyi társadalompolitikai folyamatok, a helyi gazdasági kérdések, a helyi-területi köz- és magán-együttműködés, azaz PPP-k (l'action publique territorialisé) jogi kérdéseit tették vizsgálat tárgyává. Számos kétoldalú együttműködés is született a GRALE-on belül. Francia-orosz a közigazgatási eljárásról és a helyi önkormányzatok helyi közszolgáltatásokhoz történő hozzáféréséről; francia-koreai a helyi önkormányzatiságról; kiemelendő a helyi közszektor reformjára létrehozott európai program.[4] Erős volt az együttműködés az Európa Tanáccsal, továbbá az OECD-vel is.

Külföldi kapcsolatait illetően joggal teszi fel a kérdést Laurent Vidal (XXIX-XXX. o.), professzortársa a Sorbonne-on, hogy van-e olyan nagy nemzetközi szervezet, ahol Marcou ne dolgozott volna? Külföldi érdeklődése nyilván a francia jogi kutatásokra is frissítően hatott. Alappal veti fel a szerző, hogy legfeljebb Óceánia az egyetlen kontinens, ahol a néhai professzor nem járt. Ezzel együtt számos nemzetközi szervezetben tevékenykedett: az OECD-ben, az Európa Tanácsban, és számos két- és többoldalú nemzetközi együttműködésben is részt vett. Tagja volt az Összehasonlító Jogalkotási Társaságnak (Société de Législation Comparée), Vidal e körben Marcou keleti kapcsolatait (ez leegyszerűsítően a kelet-európai és a közép-európai államokat[5] takarja) emeli ki. Itt az elemzés során különös súlyt kap az orosz joggal kapcsolatos tevékenysége, például az orosz Szövetségi Versenyhatóság (Федералная антимонолная служба/Federalnaja antimonopolnaja služba). Tudományos reflexiói hatottak "Ukrajnában, Magyarországon, Lengyelországban, valamint Grúziában" (XXIX-XXX. o.). A tanulmány Marcou spanyol nyelvtudása nyomán említi spanyolországi, és egyéb "volt [spanyol - K. Gy.] gyarmatokon(!)" (XXIX. o.) tett kutatóútjait (Barcelona, Madrid, Kolumbia), különös tekintettel e területek jogi szabályozásának, területszervezési, illetve közigazgatási bíráskodási témájú összehasonlító vizsgálatát. Ugyanígy figyelmet érdemelnek a professzor Brazíliába, Olaszországba, Dél-Koreába, továbbá a Kínai Népköztársaságba tett kutatóútjai (XXX. o.).

Marcou professzort 2016. október 24-én Kolumbiában, Bogotában, a Del Rosario Egyetemen egy nemzetközi konferencián tartott előadása közben érte a halál.

- 135/136 -

Tudományos munkásságának csupán részleges bibliográfiája ismert (III-XI.), mintegy 100 feletti, nem túl szakszerűen leírt tétellel. Közel húsz (alapvetően szerzői-szerkesztői) monográfiája ismerhető meg ezek alapján. Marcou fő művének a Verebélyi Imrével[6] közösen írt és szerkesztett alkotás, az angol nyelvű New Trends of Local Governments in Western and Eastern Europe tekintendő.[7] E kötet jelentősége, hogy először vetette egybe tudományosan a rendszerváltó közép- és kelet-európai országok helyi igazgatási rendszerét a nyugat-európai országok hasonló rendszereivel.[8] Az egyéb monografikus munkák közül, melyeket szintén az összehasonlító törekvések jellemeztek többnyire, itt csupán a három legjelentékenyebbre utalunk.[9] Szükséges említeni, hogy a francia és angol nyelvű kollektív monográfiákon túl számos könyvfejezet és folyóiratcikk is fűződik a nevéhez. A könyvfejezetek száma 25, ebből francia nyelvű 20, német 3, olasz 1, spanyol 1; míg a folyóiratcikkek mennyisége 55, ebből francia nyelvű 50, továbbá 1-1 olasz, spanyol, orosz, ukrán, és magyar anyag szélesíti a kínálatot.[10]

- 136/137 -

A megemlékező kötet előtanulmányai, életrajzi és bibliográfiai részei a római számokkal jelzett első harminc oldalra terjednek ki. A kötetnek számos szerkesztője van,[11] ez is jelzi Marcou iskolateremtő voltát. Közülük a tanítványok körében professzorrá kinevelt Thomas Perroud emelendő ki. A tanulmányok (melyeknek száma 87) 1175 oldalra terjednek (3-1179. o.). A mű többi része a kötet előfizetőinek (zömmel professzorok, doktori iskolai hallgatók, néhány gyakorlati szakember, egyetemek, egyetemi könyvtárak) névsorát tartalmazza, a személyek esetén affiliációkkal (1180-1185. o.).

A kötet szimbolikus építőköveit jelenti a nyelviség sokágú mozaikja, azaz a különféle idiómák változatossága, melyek nagyjában-egészében tükrözik Marcou idegen nyelvek tudására vonatkozó sokszínűségét, illetve az összehasonlító közigazgatás, valamint általában a jog, de különösképpen a helyi önkormányzati és területszervezési jog iránti elköteleződését. A kötet 78 francia, 5 angol, 1 német, illetve 3 spanyol tanulmányt tartalmaz.

A kötet tematikai felosztása önmagában is sokat elmond a közigazgatás, a közigazgatási jog, illetve az összehasonlító közigazgatás hangsúlyairól. (Az egyes nagy részeken belül a szerzők tanulmányai a szerzői családnevek ábécérendjében követik egymást.) Kifejezetten összehasonlító jogi (droit comparé) címszóval csupán néhány tanulmány került együvé (3-54. o.), egyébiránt az összehasonlítás ennél jóval tágabb körben jelenik meg a kötet horizontján. Itt a dél-koreai nukleáris jog és a jogállam (État de droit), illetve a dél-koreai nemzetgyűlés tárgysorozatba vételi rendjéről szóló tanulmány mellett a brazil jogintézményeket és a tudomány intézményeit ért frankofon hatásokról, illetve az egyén jogi szerepét a latin-amerikai, illetve az EUB bírósági gyakorlata tükrében vizsgáló tanulmány említendő.

A következő nagy rész a helyi önkormányzást, helyi önkormányzatokat (collectivités locales) vizsgálja (55-480. o.), úgy is, mint Marcou tudományos vizsgálódásainak egyik centrális problémáját. E körben a fogalmiság; a helyi autonómia; a reformok; a decentralizáció; a regionalizmus; az EU-jog hatása az önkormányzati jogban; a vonatkozó francia alkotmánybírósági döntések elemzése; a holland helyi önkormányzatok által kiszabható közigazgatási büntetőjogi szankciók; az északafrikai nagyvárosok problémái; a latin-amerikai decentralizáció politikai fejlődése kérdéseinek vizsgálatára kerül sor.

A globalizáció (mondialisation) közjogi és gazdasági kérdései körében (481-622. o.) a szabályozással kapcsolatos fogalomadást tekintik át a következő fejezetben Marcou munkássága kapcsán; az orosz-amerikai-európai összehasonlítás körében vizsgálja a kötet a fejleményeket; a közszolgáltatások nyújtását; a neoliberális versenypolitikát; a vasúti és közúti szektor liberalizációját; a pénzügyi tranzakciók kérdéseit; a vízügyi koncessziókat; és a szerencsejátékok jogi kérdéseit.

- 137/138 -

A jog és a gazdaság kérdéseire általánosan reflektáló fejezet (623-692. o.) a köz és a magán egymás mellé állításával; az osztó igazságossággal; a jog értelmezésével és megtestesülésével (interpretation et concrétisation); a jogrendszer következetlenségeivel (incohérence); a középszinttel (méso-institution); a jogászok és a közgazdászok közötti párbeszéd szükségességével foglalkozik.

Az utazás a közigazgatási jogban (Voyages au sein des droits administratifs) című fejezet (693-1060. o.) új utakat mutat az adminisztratív jog területén. Számos kérdéssel foglalkozik a kötet legterjedelmesebb fejezete. Ezek az alábbiak: EU-közigazgatási jog; a területszervezési jog; közigazgatási felülvizsgálat a brazil jogban; az angol és francia közigazgatási szabályozás; közszolgáltatások; közjavak; a public trust fogalma a common law-ban; a francia közigazgatási eljárásjog és a helyi önkormányzatok kapcsolata; a francia ENA szerepe; a spanyol közrend; a portugál közszerződések; a brazil állami ellenőrzés; az osztrák igazságszolgáltatási reformok; a svéd köztisztviselők felelőssége; a kínai közigazgatási hatósági eljárásjog; ombudsman (défenseur des droits); urbanisztika; közigazgatási informatika; közlekedési igazgatás; munkaügyi igazgatás; vámigazgatás.

A napjaink közjogi kihívásait vizsgáló fejezet (1061-1179. o.) az ún. jogos elvárások elemzését; az EU-pénzügyi jogot; az EU-adatvédelmet; a francia vezető köztisztviselők etikáját (déontologie) és a közszolgálatból magánvállalathoz történő kártékony átszerződést (pantouflage); a görög alkotmányjog kihívásait; a német új gránitszilárdságú (rocher de bronze) közjogot; illetve az üzbég parlamenti jogot veszi górcső alá.

Nyilván adódhat kérdésként a kötet esetében a nyelvi egységességből adódó előnyök hiánya mint kritikus pont, ám lehetséges a jó értelemben vett multikulturalizmus iránti igény felvetése, magunk ezt érezzük erősebbnek. Az igen jelentős könyv méltó emléket állít a néhai kiváló és elismert professzornak e széles közjogi panoráma bemutatásával. ■

JEGYZETEK

[1] A kötet francia, angol, német, ill. spanyol nyelvű tanulmányokat tartalmaz.

[2] A könyvben írtak mellett lásd még Hellmut Wollmann: "Obituary: Gérard Marcou" Hrvatska i komparatívna javna uprava 2017/4. 923-924.

[3] Érdekesség, hogy hasonló ideológiai meghatározottságú az orosz Nadežda Georgievna Sališčeva (1924-2017) közigazgatási eljárásjogász, akitől az Orosz Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete emlékkönyvvel búcsúzott: Надежда Георгиевна Салищева. Книга памяти. [Nadežda Georgievna Sališčeva. Kňiga pamjati.] [Nadežda Georgievna Sališčeva emlékkönyv]. (Москва: Проспект 2017) 5-304. (Megjegyzendő, hogy a cirill betűs szavak, nevek átírásakor a Kniezsa-féle nemzetközi szlavisztikai átírást alkalmazzuk).

[4] Action Local Public Sector Reforms (COST).

[5] A németben ugyanazt fedi az "Ostrecht" terminus technicus.

[6] Verebélyi Imre a helyi igazgatás és a központi igazgatás közigazgatási jogi és szervezéstani kérdéseinek nemzetközileg elismert kutatója, professor emeritus. 1979-ben kandidátusi (CSc), 1988-ban tudományok doktora (DSc) fokozatot szerzett. 1966 és 1977 között az ELTE ÁJK Államigazgatási Jogi Tanszékének; 1977 és 1989 között az Államigazgatási Főiskola Államigazgatási Tanszékének oktatója. 1980-tól a hágai International Union of Local Authorities oktatója. 2000-ben habilitált, 2004-től egyetemi tanár. 2007-től a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán professzor, emeritálásáig az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola vezetője. Gyakorlati pályája is jelentékeny, a Belügyminisztériumban volt közigazgatási államtitkár és miniszterhelyettes is. A Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. szabályozási koncepciójának alkotója, biztosította a szöveg Helyi önkormányzatok európai chartájával történő összhangba hozatalát. 1993-ban a kelet-közép-európai országok részéről Magyarország ratifikálta először a chartát, ennek aláírója Verebélyi Imre volt. A közigazgatás-tudomány egyetlen világszervezete, a brüsszeli IIAS kelet- és közép-európai alelnöke volt. A hazai tudósok köréből Magyary Zoltán volt először ebben a megtisztelő pozícióban. 1945 után a hazai közigazgatás-tudomány jó hírének köszönhetően Verebélyin kívül Kovács István akadémikus, Lőrincz Lajos akadémikus, Rácz Attila és Jenei György professzorok töltötték be ezt a pozíciót. A 2000-es éveket követően e pozíciót a lengyelek vették át, jelenleg (2018. március 25.) a tisztség betöltetlen. 1990 és 1994 között Gérard Marcouval együtt vezette az IIAS helyi igazgatással foglalkozó kutatócsoportját. OECD-nagykövet és meghatalmazott miniszter volt Párizsban. Az ENSZ és az OECD felkérésére - Marcou professzorhoz hasonlóan - több országban volt szakértő: Brazília, Kína, Lettország, Oroszország, valamint Szlovénia emelendő ki. Verebélyi Imre pályájára: Patyi András - Lapsánszky András: "Verebélyi Imre szakmai, oktatói és tudományos pályafutásának összefoglalása" Új Magyar Közigazgatás 2014/3. 85-88. Az IIAS magyar alelnökeire: Koi Gyula: "Lőrincz Lajos élete és munkái" Államtudományi Műhelytanulmányok 2017/4. 1-23.

[7] Gérard Marcou - Verebélyi Imre - Torsten Bjerkén - Kenneth Davies - Vladimir Lysenko: New Trends in Local Government in Western and Eastern Europe [szerk.: Gérard Marcou - Verebélyi Imre] (Brussels: International Institute of Administrative Sciences (IIAS) 1993) 5-265.

[8] A művet hasonlóan értékeli Wollmann (2. lj.) 924.

[9] Gérard Marcou - Hans Kistenmacher - Hans-Günther Clev: L'aménagement du territoire en France et en Allemagne (Paris: La Documentation française - DATAR) 290. Gérard Marcou - Heinrich Siedentopf: Institutional Conditions of an European Regional Development Policy (Hannover: ARL 1994). A monográfia megjelent spanyol nyelven is. Gérard Marcou - Hafedh Ben Salah: Décentralisation et démocratie en Tunisie (Paris - Tunis:L'Harmattan - Faculté de Droit et des Sciences Politiques en Tunis) 238.

[10] Gérard Marcou professzor 2012. június 26-án az MTA TK Jogtudományi Intézetében szervezett The transformation of the Hungarian local government system in European Context elnevezésű konferencián az egyik főelőadó volt. A konferenciáról, benne főképpen Marcou előadásának kivonatával lásd Balázs István: "Ismertető Gérard Marcou: Új tendenciák a helyi önkormányzatiság fejlődésében Európában című előadásáról" Új Magyar Közigazgatás 2013/2. 49-52.

[11] A szerkesztők az alábbiak: Rhita Bousta; Nadine Dantonel-Cor; Nicolas Kada; François-Xavier Millet; Thomas Perroud; és Laurent Vidal.