A Magyar Köztársaság Országgyűlése az új Polgári Törvénykönyv törvényjavaslatának tárgyalását nemrégiben tűzte napirendre. (A magánjogi kódex általános vitájának kezdőnapja 2008. szeptember 16-án volt.) Jelen cikk időszerűségét annyiban megőrizte, hogy a közjogászok, különösen pedig a közigazgatási jogászoknak az új Ptk. koncepciójával, különféle szövegváltozatokban megfogalmazott tervezeteivel kapcsolatos véleménye csak mérsékelten tarthatott számot a magánjogászok figyelmére. Ezért jelenleg is különösen értékesek a tárgykörrel foglalkozó MTA Közigazgatás-tudományi Bizottsága által rendezett konferencia eredményei.
Lassan immár hagyományszámba megy, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia Közigazgatás-tudományi Bizottságával karöltve rendez tudományos tanácskozást egy-egy időszerű közigazgatási-közjogi szakkérdésben.[1] 2007. április 19-én ismét a Corvinus Egyetem épülete adott otthont a Polgári Törvénykönyv közjogi összefüggéseivel foglalkozó tanácskozás résztvevőinek. A kérdés időszerűségét adta a tény, hogy a tanácskozás idején készülő új Polgári Törvénykönyv tervezetével kapcsolatos vélemények benyújtási ha-
- 123/124 -
tárideje a rendezvény megtartásával közel egybeesett. A konferencia felkért előadója a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának nyugalmazott kollégiumvezető bírája (és egyben alapítója), Petrik Ferenc volt. A tanácskozást számos meghívott tisztelte meg jelenlétével, mind az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottsága, mind a rendező intézmény oktatói közül. Jelen voltak a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének közigazgatás-tudományt kutató szakemberei, valamint a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (korábban: Magyar Közigazgatási Intézet) kutatói is.
Megnyitásként az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottság elnökeként[2] Tamás András professzor szólt néhány szót. Vázolta, hogy milyen út vezetett az 1928. évi ötödik Magyar Magánjogi Törvényjavaslattól[3] a ma hatályos Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvényen keresztül a jelen tanácskozás tárgyát alkotó új Ptk. tervezetéig. A magánjogot, a Ptk.-t ugyanis a közigazgatás is alkalmazza, ez tetten érhető a szakigazgatásban (példának okáért a gyámügy terén). Három vizsgálati szempont is felmerül tehát a témakörben: az eddig elért eredmények vizsgálata, a megoldási lehetőségek (esetleges) vizsgálata, és a bírálat.
Ezután a főreferens, Petrik Ferenc kapott szót. Kiemelte, hogy kötődése kettős: mind a magánjogot, mind a közigazgatási jogot műveli. Hangot adott azon félelmének, hogy a közigazgatási jog hátrányban van a polgári joggal szemben, mivel a közigazgatási anyagi jognak nincs általános része. A polgári jog művelői igyekeznek teret nyerni a közigazgatás terrénumán belül is. (Erre jó példa a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának és Polgári Kollégiumának "néma küzdelme"). A személyek joga vonatkozásában kiemelte a méhmagzattal kapcsolatos szemléletbeli változást, amely a közigazgatásban is éreztetheti hatását. Petrik Ferenc utalt arra is, hogy a közjogi jogi személyek polgári jogi jogképessége vonatkozásában kevéssé van előrelépés a tervezetben. A személyiségi jogok területéről kiemelte az úgynevezett gyűlöletbeszédet, amelyet véleménye szerint az esélyegyenlőséggel foglalkozó törvényben lefektetett actio popularis-szal lehetne szabályozni.[4] A szakember a dologi jogi összefüggések elemzése keretében rámutatott arra, hogy az állami és az önkor-
- 124/125 -
mányzati tulajdon nem kellő mélységben szabályozott sem jelenleg, sem a tervezetben. A következő pont a hazánkban újnak számító közigazgatási szerződés és a polgári jogi szerződés viszonyának elemzése volt. A főreferens rámutatott a bírói ítélkezés ellentmondó voltára. Itt az új Ptk.-nak kellene változtatnia a helyzeten.[5]
Petrik Ferenc előadását a hozzászólni kívánók megjegyzései elemezték. Elsőként Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, a BCE KIK Magánjogi Tanszékének főiskolai docense kapott szót. Jelezte, hogy hivatala véleményezte a Ptk.-tervezetet. A névviselés körében egy gyakorlati ügy kapcsán merült fel, hogy élő személy nem védett családneve felvehető-e hozzájárulásával. A telekkönyvi kérdésben azt az álláspontot képviselte, hogy ne kérhessen bárki hiteles másolatot. Kifejtette, hogy fontos a biztosok perelhetőségének kérdése is.
Petrik Ferenc kifejtette, hogy egy-egy hatóság részéről 5-6000 telekkönyv egyben való kikérése túlzott nyilvánosság.
Dantesz Péter főiskolai tanár (BCE KIK) kijelentette, hogy ő bár sosem volt különösképpen etatizmussal vádolható ember, de azt még így is furcsának tartja, hogy a koncepció fél mondattal intézi el az állami tulajdont. A vizek, vízpartok tulajdonjoga is alapvető kérdés. Ennek pontos szabályozása szükséges.
Petrik Ferenc válaszában utalt arra, hogy Tomcsányi nyomán tudjuk, hogy az állami tulajdon nem egységes és oszthatatlan. Három csoportja ismert: az állami magántulajdon, a közdolgok, és a köztulajdon. Míg a magántulajdon a nemtulajdonosokat kizárja a tulajdonból, addig a köztulajdon mindenkit bevonni törekszik a tulajdon élvezetébe.
György István főiskolai docens (BCE KIK), a közjogi személyek, szervek jogképességére vonatkozóan jegyezte meg, hogy a polgármesteri hivatal és az önkormányzat megkülönböztetése fontos kérdés. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/C. §-a szól a képviselőtestület perelhetőségéről. Ettől még a képviselőtestület nem jogi személy ugyan, de perképes. A Ptk. erre a fajta megkülönböztetésre nem alkalmas.
Rácz Lajos egyetemi docens (BCE KIK) megjegyezte, hogy a történeti folyamatok láncolatába ágyazottan is tekinteni kell a Ptk.-kodifikációt. A törvényalkotók a legfejlettebbnek tekintett holland Ptk.-t veszik mintául. Ugyanakkor nem ártana történetileg valamelyest visszafelé is tekinteni.
- 125/126 -
A történeti példák azt mutatják, hogy a BGB vagy a Code civil másolása nem segít, ezek idegen környezetben nem működnek ugyanúgy. Történetileg is indokolt lehet egy kisebb Ptk. (Gondoljunk csak a porosz ALR elrettentő esetére). A családi jogi könyv szerkesztése sem biztos, hogy indokolt, de magyarázható.
Koi Gyula tudományos segédmunkatárs (MTA JTI) megjegyezte, hogy az alapkérdés az, hogy a Ptk.-tervezetre vonatkozólag egyáltalán mi tekinthető közigazgatási vetületnek, mivel értelemszerűen ez egyetlen Ptk.-ban sincs külön kiemelve. (Bár a három klasszikus terület, a kisajátítás, a birtokvédelem és a találás közmegegyezés tárgya lehet). Elmondotta, hogy a Jogtudományi Intézetben tizenkét kutató elemezte a tervezetet egy-egy részterület vonatkozásában, neki, mint közigazgatással foglalkozónak a Ptk.-tervezet és a közigazgatás viszonya volt a feladata. Bár a kérdésre nincs egyetlen helyes válasz, és az egyes válaszok a választ adók ízlése szerint különfélék lehetnek, elemzése a korábbi szakirodalomból indult ki. Megállapítható, hogy nagyjából tizenkét olyan kérdéskör van, amely a két halmaz metszetét alkotja. Itt vannak jobban és kevésbé jobban megoldott kérdések a tervezetben. Fontos azonban, hogy a közigazgatás és a magánjog (Ptk.) viszonyát csak három munka elemzi közigazgatási oldalról konkrétan.[6]
Szamel Katalin tudományos főmunkatárs (MTA JTI) az egyetemek vonatkozásában felmerülő közjogi jogi személyiséggel kapcsolatos kérdések nehézségeire mutatott rá. E körben felmerülhet a Ptk. engedélyének szükségessége is. Ugyanekkor a közigazgatási szerződést külön törvény szabályozza, a Ket. Felmerül a közalapítványok témája is. A közalapítvány kikerülése a Ptk.-ból bizonyos, a szkeptikusok szerint legalább nincs vele gond. A közalapítvánnyal kapcsolatos gondot inkább a végrehajtást előíró törvény okozza, ami nem áll összefüggésben a jogintézmény létével még akkor sem, ha az alapítványtól nem sokban különbözik. Fontos terület a
- 126/127 -
birtokháborítás is. Felmerül a kérdés, hogy e körben a jegyző mennyire hatékony. Ugyanis ha "megverekszem a birtoksértővel" és kárt szenvedek, az in integrum restitutio nem mindig lehetséges-fejtette ki a professzor asszony. Elmondta, hogy szóba jön még a távolabb eső hagyatéki eljárás, és a közjegyző, aki a közigazgatásba is tartozik, meg nem is.
Horváth M. Tamás a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ főigazgató-helyettese a közszerződésekkel kapcsolatosan megjegyzi, hogy a Ket. alkalmatlan ennek szabályozására (terminológiai keveredések). Felmerül, hogy nem lehetne-e a közszerződéseket a Ptk.-ban szabályozni.
Petrik Ferenc a két utóbbi felvetésre azt válaszolja, hogy a közszerződéseknél nincs szükség a Ptk. engedélyére. Az első lépés az lenne, hogy a közigazgatási jogtudomány próbáljon meg valamiféle egységes álláspontot kialakítani. Megemlíti azt is, hogy a biztatóan indult közszerződési törvény koncepcióját elsodorták a jogalkotás viharai.
Tamás András professzor, aki korábban polgári ügyszakos bíró volt, felvetette, hogy a közjogi jogi személyiséget nem szükséges a Ptk.-ban szabályozni. A jogi személyiség egyenlő a jogalanyisággal. A magyar és a külföldi irodalom nem ugyanazt érti ezeken a fogalmakon. Kiemelendő a korábbi irodalomból Wilhelm Friedrich Gerber professzor, az 1800-as évek második felétől bajor igazságügyi miniszter tankönyve. Nem feltétlenül helyeslendő, ha a bírák kényük-kedvük szerint döntenek afelől, hogy az Országgyűlésnek van-e jogi személyisége, vagy sem. Különösen problematikusak a Ket. hatósági szerződésre vonatkozó szabályai. Bár a törvény már jó ideje hatályban van, a közigazgatási bírák úgy nyilatkoztak, hogy még eleddig nem láttak hatósági szerződést. A közjogi szerződések különböző fajtáinak csoportosítására az angol tankönyvek irányadók.
Petrik Ferenc egyetértett a Tamás András által mondottakkal. Véleménye szerint a közszerződés vékony szelete a hatósági szerződés.
Lövétei István főiskolai docens (BCE KIK) szkepszisének ad hangot a tekintetben, hogy ebben a törvényben nem a mi kérdéseink vannak szabályozva. A tervezet felének átolvasása után úgy véli, hogy az új tervezet semmit sem oldott meg, sőt, a régi jó megoldások közül is elvetett néhányat. Szerinte ez a joggal való visszaélés új megfogalmazásában is tetten érhető. Már a Digestában is lehet olvasni, hogy a jogot céljával egyezően kell értelmezni. Petrik Ferenc és Sárközy Tamás az állam jogi személyiségével kapcsolatos munkáit példaértékűnek tartja. Az itt többször is emlegetett jelenséget nevezi Sárközy a Ptk. közigazgatással szembeni imperializmusának.
- 127/128 -
Petrik Ferenc válaszában utalt arra, hogy a joggal való visszaélés fogalmának szűkítését törvényszerkesztői félelmek indokolták.
A zárszót Imre Miklós, a BCE Közigazgatás-tudományi Kar dékánja mondta. Remélte, hogy ez a tanácskozás egy lépés a Ptk. közigazgatási vonatkozásait érintő újabb és újabb eredmények útján. Kilátásba helyezte egy következő tanácskozás lehetőségét, melyhez az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottsága támogatását is remélte.
Megállapítható, hogy a lefolytatott tanácskozás vitájában elhangzottak az új Ptk. megalkotása során is figyelembeveendőek, az Országgyűlésben ülő törvényhozók számára pedig megszívlelendők.■
- 128 -
JEGYZETEK
[1] Ilyenként említhető a 2006. évben a köz-és magánegyüttműködés (PPP) tárgykörében megrendezett tanácskozás. Az új Polgári Törvénykönyv 2007. október 29-én közzétett első minisztériumi szövegtervezet szövegéhez forrásul lásd: http://jogalkotas.hu/drupal/node/1273 (utolsó megtekintés: 2008. december 5.). Az új Polgári Törvénykönyv 2008. március 25-én közzétett második minisztériumi szövegtervezetének szövegéhez forrásul lásd: http://irm.gov.hu/?katid=1&id=104&cikkid=4413 (utolsó megtekintés: 2008. december 5.). A szakértői javaslat anyagához lásd: BOYTHA Gy.-BURGER L.-CSEHI Z.-CSIZMAZIA N.-FALUDI G.-GÁRDOS I.-GÁRDOS P.-GRAFL-FÜLÖP Gy.-JÓJÁRT E.-KEMENES I.-KISFALUDI A.-KŐRÖS A.-LÁBADY T.-MAKAI K.-MENYHÁRD A.-PAJOR-BYTOMSKI M.-SZÉKELY L.-SZILAS P.-VÉKÁS L.: Szakértői javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez (szerk.: Vékás Lajos). CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2008. 1250.
[2] 2008 októberétől a Magyar Tudományos Akadémia Közigazgatás-tudományi Bizottságának új elnöke Kilényi Géza emeritus professor.
[3] Kevesen tudják, de az Mtj. német fordítása is napvilágot látott: Ungarns Privatrechtsgesetzbuch. K. n., Budapest, 1940.
[4] Az úgynevezett gyűlöletbeszéd (ang. hate speech) büntetőjog, magánjog, netán közigazgatási jog általi szabályozása megoldatlan kérdés.
[5] Nézetem szerint a közigazgatási szerződés-hatósági szerződés, és az angol terminológiából eléggé félreérthető fordításban átültetett közszerződés (ang. public contract) fogalmak csak növelik a zűrzavart.
[6] HALMAY G.: A magyar közigazgatási jog magánjogi vonatkozásaiban. Elmélet és gyakorlat. Budapest, 1915. Szerzői kiadás X+417. VARGA J.: A polgári törvénykönyvből eredő egyes államigazgatási feladatok. (Táncsics Kiadó)-Közalkalmazottak Szakszervezete, Budapest, 1961. 200. KOLLÁTH Gy.-NÉMETH Gy.-PAPP Zs.: A polgári törvénykönyvből eredő egyes igazgatási feladatok. Államigazgatási Főiskola jegyzete (átdolg.: Papp Zs.). Budapest, 1996. Államigazgatási Főiskola házinyomdája 53. Utalni szükséges arra az időközben megjelent két tanulmányra, amely a Ptk. tervezet és a közigazgatás kapcsolata vonatkozásában napvilágot látott; FAZEKAS M.: A közjog alanyai és az új Ptk. tervezet. (Egy közigazgatási jogász kérdőjelei a Ptk. tervezet jogi személy részéhez). Polgári jogi kodifikáció, IX. évf. (2007) 5. sz. 17-27. KOI Gy.: A közigazgatási jog szerepe a megalkotandó Polgári Törvénykönyv tükrében. Polgári jogi kodifikáció, X. évf. (2008) 2. sz. 3-12.
Lábjegyzetek:
[1] Koi Gyula, Tudományos segédmunkatárs, MTA Jogtudományi Intézete, Budapest, 1014 Országház u. 30., Email: koigy@jog.mta.hu
Visszaugrás
