A tanulmány a 2021. évi japán képviselőházi választási eredmények bemutatásán túl a választójogi korhatár lecsökkentésének lehetséges társadalmi és politikai indokait is bemutatja, valamint nem mellőzi a japán választójog főbb alapelveinek és ismertetőjegyeinek az ismertetését sem. Az aktív választójogi korhatár 18 évre történt lecsökkentése eredetileg összefüggésbe hozható az alkotmánymódosítás kérdéskörével is. Az alkotmánymódosítás népszavazás útján való megerősítési kötelezettsége ugyanis eddig legalább olyan bizonytalan kimenetelűnek volt tekinthető, mint a két kamarában szükséges minősített, kétharmados többség egyidejű megléte. A választójog történetének felvázolása az 1890. július 1-i első parlamenti (képviselőházi) választásokkal kezdődik, amelyen az akkor körülbelül 40 milliós ország lakóinak alig több mint 1 százaléka rendelkezett választójoggal, döntően a nemi és vagyoni cenzus miatt. 1946. április 10-én került sor az első olyan képviselőházi választásokra, amelyen az életkor és az állampolgárság volt a legfontosabb előfeltétel a választójog gyakorlásához. A mai társadalmi viszonyok között a választójog egyenlőségével kapcsolatban felmerült esetek közül röviden a japán Legfelsőbb Bíróság 2020 novemberében hozott határozatának bemutatására is sor kerül. A tanulmány kitér az 1994-ben bevezetett vegyes választási rendszer főbb jellemzőire, s arra is keresi a választ, hogy milyen okok húzódhatnak a Liberális Demokrata Párt (LDP) több évtizedes, lényegében megszakíthatatlan többsége mögött.
Tény ugyanis, hogy nem lehet nagy különbségről beszámolni a 2017-es és a 2021-es képviselőházi erőviszonyok kapcsán. A tanulmány tehát a legutóbbi képviselőházi eredményeket vette górcső alá a módosíthatatlannak tűnő japán alkotmány és a japán választójog legfőbb kérdései fényében. Végül a nagykorúság kapcsán el kell mondani, hogy a 20 évről 18 évre csökkentés általánosan érvényesül a jogrendszer egészében, azonban például a dohányzókra, alkoholfogyasztókra továbbra is a Meiji-korban meghatározott életkor vonatkozik.
The results of the House of Representatives elections of 2021 in Japan are in the center of the study, but the possible social and political grounds for the lowering of the voting age are also presented. The introduction about the main principles and characteristics of the Japanese election law hasn't either been left out. The lowering of the active voting age to 18 might be originally associated with the issue of the amendment of the Constitution as well. The outcome of an amendment of the Constitution was regarded uncertain both because of the simultaneous obligation of national referendum and the qualified, two-third majority vote of all the members of both parliamentary Chambers. The presentation of the history of election law starts with the first Japanese House of Representatives elections held on 1 July 1890, where 1 % of the Japanese population of roughly 40 million was eligible to vote due to censuses regarding property and sex. The first general elections were held on 10 April 1946 where the main prerequisites for elections concerned age and nationality. In today's conditions, the issues concerning equality of votes are presented through the decision of November 2020 of the Japanese Supreme Court. The paper also covers the main aspects of the mixed electoral system introduced in 1994 and searches for the possible answers of the more decade long, nearly unbroken majority of the Liberal Democratic Party (LDP). The fact is that no significant difference can be measured between the parliamentary powers of 2017 and 2021 in the House of Representatives. The paper has examined the latest House of Representatives elections in the light of the practically unamendable Constitution and the main aspects of Japanese election law. Finally, about the adult age it should be pointed out, that the lowering of age from 20 to 18 is generally carried out in the legal system but for example for smoking or drinking the age set up in Meiji era are still to be applied.
Keywords: Japanese Constitution, Japanese Parliament, Voting Age, House of Representatives elections of 2021, amendment of Constitution
2021 októberében általános képviselőházi választásokra került sor Japánban. Tokióban nem magától értetődő, hogy a Képviselőház
megbízatása négy évig tart, hiszen nem ritkák a rendkívüli választások. Röviden úgy lehetne értékelni, hogy a Liberális Demokrata Párt (LDP) több évtizedes, lényegében megszakíthatatlan többsége ismételten bizalmat kapott, s nem
- 83/84 -
lehet nagy különbségről beszámolni a 2017-es és a 2021-es képviselőházi erőviszonyok kapcsán.
A tanulmány nemcsak a mostani választási eredmények ismertetésére szorítkozik, hanem röviden bemutatja, miként is alakult ki Japánban az általános és egyenlő választójog, mennyiben változott a közelmúltban a választójogi korhatár és milyen változásokat eredményezett a választási eljárás újraszabályozása a '90-es években, s mennyiben térnek el a képviselőházi és felsőházi választási eljárások szabályok.
- 84/85 -
születését: a parlamentről szóló törvényt,[3] a Képviselőház tagjainak választásáról szóló törvényt, a pénzügyekről szóló törvényt, valamint a főrendi házról szóló császári rendeletet. Az ötödik jogi normát a császári családról szóló törvény jelentette, amelyet azonban, mivel az a császári család belső ügyeit szabályozta, nyilvánosan nem is hirdették ki.[4]
Az első parlamenti (képviselőházi) választásokat 1890. július 1-jén tartották, amelyen az akkor körülbelül 40 milliós ország lakóinak alig több mint 1 százaléka (450 365 fő) rendelkezett választójoggal, döntően a nemi és vagyoni cenzus miatt, beleértve az évi 15 yen közvetlen adófizetési kötelezettséget.[5] A választásokat követően Tokióban, 1890. november 29-én tartotta meg alakuló ülését a birodalmi parlament Képviselőháza. Az egész Ázsia történetében elsőnek számító népképviseleti parlament összehívására Meiji császár kezdeményezésére került sor.
A Meiji császár halálát követő Taisho-korszakot
(1912-1926) a japán demokrácia első időszakaként is lehetne értékelni, hiszen például a már 1897-ben létrejött mozgalom az általános férfi választójogért (Futsu Senkyo Kisei Domeikai) kezdeményezései ekkorra értek el eredményt. A Meiji-kor végén, 1911 márciusában ugyan már a Képviselőház támogatta az általános férfi választójog bevezetéséről szóló előterjesztést, a főrendi ház többsége azonban elutasította a javaslatot.[6] Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a Képviselőház legitimitása az aktív választójogi adócenzus fokozatos csökkentésével és a választókerületek átalakításával folyamatosan bővült.[7]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
