Mit tegyünk, ha jön a digitális mohácsi vész? - Első alkalommal rendezték meg Európában az Atlantic Council adatbiztonsági versenyét. Az Egyesült Államokban komoly presztízzsel rendelkező "Cyber 9/12" elnevezésű éves, egyetemi hallgatók számára kialakított megmérettetés a NATO és a Genfi Biztonságpolitikai Központ támogatásával, magyar hallgatók részvételével mutatkozott be 2015. április végén Európában, Genfben. A verseny célja felkészíteni a jövő biztonságpolitikai szakértőit, jogászait, mérnökeit, közigazgatási vezetőit arra, hogy egy digitális térben bekövetkező támadást, szeptember 11-hez mérhető súlyú biztonsági eseményt hogyan lehet felkészülten kezelni, arra megfelelően reagálni. A hallgatói csapatoknak egy fiktív biztonsági eseményről szóló, folyamatosan frissülő, valósághű hírszerzési jelentésekből álló információhalmazból kiindulva kellett elemezniük az eseményt, ez alapján lehetséges cselekvési forgatókönyveket felállítaniuk, és erről szakértői összefoglalót készíteniük hazájuk, és az Európai Unió döntéshozói részére. Vizsgálniuk kellett, hogy a változó helyzetben milyen policy-k, cselekvési tervek, jogi, műszaki és diplomáciai eszközök és korlátok állnak az egyes nemzetek, az Európai Unió, és a NATO vezetői rendelkezésére. A kibervédelem területén komoly eredményekkel rendelkező izraeli, amerikai, angol, észt és lengyel egyetemek mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem különböző szakirányú hallgatóiból álló csapata is egészen az elődöntőig jutott. (Kiss Attila beszámolója)
Kompromisszum született az EU igazságügyi minisztereinek tanácsülésén az adatvédelmi rendelet szövegéről. Három és fél év munka után újabb előrelépés történt a leendő adatvédelmi rendelet elfogadása felé júniusban, mivel a miniszterek megszavazták a lett soros EU-elnökség által előterjesztett szöveget. A hírt a soros elnökség, a Bizottság, és az Európai Parlament is nyilatkozatban ünnepelte, noha az Európai Parlamenttel esedékes egyeztetések során még változhat a jogszabály szövege, és több tagország már előre jelezte, hogy ezt szükségesnek is tartja. A vitában többen, köztünk hazánk is különvéleményt fogalmazott meg az adatgyűjtés eredeti szándékától eltérő cél érdekében történő adatkezelés; a vitás esetekre kilátásba helyezett "egy ablakos ügyintézés" pontos mikéntje; és a harmadik országba történő adattovábbítás szabályozása kapcsán is. A magyar delegáció kevesellte a kiskorúak védelmét a szövegben, míg mások (svédek, britek) a tudományos kutatással kapcsolatos speciális adatkezelés fontosságát hangsúlyozták. A döntést elősegítette, hogy 2014 novembere óta a minősített többséghez elegendő a tagállamok 55 százalékának (legalább 15 országnak) az egyetértése, ha koalíciójuk az uniós népesség legalább 65 százalékát képviseli. A tagországok közötti úgynevezett "általános megközelítést" kifejező kompromisszumra a készséget a külső körülmények nyomása is elősegítette. A terrorizmus elleni harcban fontos eszközként várt légiutas-nyilvántartási irányelv elfogadását ugyanis attól tették függővé az Európai Parlament képviselői, hogy szülessen meg az általános adatvédelmi rendelet, amely a digitális egységes piac megteremtéséhez feltétlenül szükséges. (bruxinfo.hu)
Előzetes költségtérítést állapíthat meg a közfeladatot ellátó szerv a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért az Infotv. júliusi módosítása alapján. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt több ponton is módosító 2015. évi XCVI. törvényt kivételes eljárásban, érdemi tárgyalás nélkül fogadták el, rendelkezéseinek többsége október 1-jén lép hatályba. Eddig a másolatkészítés költségeit lehetett csak felszámolni az adatigénylőnek, ezt nyitja ki jelentősen az Infotv. 29. § (5) bek. azzal, hogy a kézbesítés költsége mellett az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége is felszámolható, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Az egyes költségelemek mértékét meghatározó kormányrendelet a változás hatályba lépéséig nem került kihirdetésre. Szintén új előírás, hogy az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az igénylő nem adja meg nevét, nem természetes személy igénylő esetén megnevezését, valamint elérhetőségét. Erre a költségtérítéshez, illetve az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyező adatkérések kiszűrése érdekében volt szükség a jogalkotó indokolása szerint. A hazai adatvédelmi szabályozásban is megjelent a kötelező szervezeti szabályozás (BCR), és az adatvédelmi incidens fogalma, melyekről az adatkezelőnek nyilvántartást kell majd vezetnie. (hvg.hu)
Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága megsemmisítette a kormány 2014 októberében hatályba lépett, a legális forrásból származó, szerzői jog által védett tartalmak magáncélú másolását engedélyező jogszabályát. A brit szerzői jogi törvény módosításával a 28/B szakasz egy rendszeridegen elemet vezetett be, az elsősorban a kontinentális szerzői jogi felfogásban - szigorú feltételek teljesülése esetén - alkalmazott szabad felhasználási kivételt, a magáncélú másolatkészítés jogát a jogvédett művekről (az üres hordozók után fizetendő jogdíjat továbbra sem vezette be a brit szabályozás). A Brit Szellemi Tulajdon Hivatala is üdvözölte akkor a döntést, amely kicsit megkésve ugyan, de jogszerűvé tette a digitális tartalmak esetén már egyébként is tömegek által folytatott gyakorlatot. A jogszabályi rendelkezés Bíróság általi megsemmisítésére idén júniusban viszont meglepő módon a kormány egyetértésével, a zeneipari lobby nyomására került sor, a vita tárgyát pusztán a döntés visszamenőleges hatálya képezte. A döntést követően azonban törvénytelenné vált a magáncélú másolatok készítése a megvásárolt művekről a jogtulajdonos beleegyezése nélkül - beleértve a formátummódosítást is. Így több széles körben ismert alkalmazás, például az Apple zeneszoftvere, az iTunes zenerippelő szolgáltatása, a privát felhőszolgáltatásokba történő másolat készítése, esetleg külső merevlemezre történő másolása is ismét jogellenessé vált. (Index és http://kluwercopyrightblog.com)
Egy kereskedelmi céllal működő hírportál felelőssé tehető az oldalon megjelenő gyalázkodó kommentek miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának jogerős ítélete szerint. A 2013-ban indult alapügyben Észtország egyik legnagyobb hírportálját (Delfi) bírságolták 320 euróra, mivel a professzionálisan szerkesztett, kereskedelmi célú híroldal cikkéhez érkezett szélsőséges, anonim hozzászólások haladéktalan eltávolítására tett intézkedései nem voltak megfelelőek. A bíróság szerint bár az oldalon szűrő is működött és jelenteni is lehetett a sértő hozzászólásokat, a cikkhez fűzött gyalázkodó, személyiségi jogokat sértő hozzászólásokat hat héten át nem távolították el. A híroldal álláspontja az volt, hogy a kommentek esetében a cég nem tekinthető tartalomszolgáltatónak, mert azt a tartalmat nem ő hozta létre, ám a Nagykamara ítéletében kiemelte, hogy a közzététel után a felhasználók hozzászólásaikat sem módosítani, sem törölni nem tudták, ezt csak a honlap tudta megtenni, így ez az érvelés nem tartható, és az eredetileg kiszabott bírság semmi esetre sem tekinthető túlzott büntetésnek. A bíróság azt is világossá teszi, hogy nem a kommentelők szólásszabadsá-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
