Dr. Mihajlov Dobromir, CSc.: Elvi és precedens jellegű megállapítások a luxemburgi és strasbourgi bíróság legutóbbi ítéleteiből (EJ, 2015/4., 28-34. o.)

(2015. április-május)

A) Az Európai Unió Bírósága gyakorlatából

1. A biztosítási szerződés elsődleges tárgyának meghatározására irányuló feltételek akkor tekinthetők világosnak és érthetően megfogalmazottnak, ha nemcsak nyelvtanilag érthetők a fogyasztó számára, hanem átláthatóan feltüntetik a biztosítási mechanizmus konkrét működését is, figyelembe véve az e feltételeket tartalmazó szerződésegyüttest, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket. Ha nem ez a helyzet, akkor a nemzeti bíróság értékelheti az érintett feltétel esetleges tisztességtelen jellegét. Amennyiben a biztosítási szerződés a kölcsönszerződésekkel egy szerződésegyüttesben helyezkedik el, a fogyasztótól nem várható el ugyanolyan gondosság a biztosítási szerződés által fedezett kockázatok felmérését illetően, mintha a biztosítási szerződést a kölcsönszerződésektől különállóan kötötte volna. (A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdésének értelmezése, a C-96/14. sz. ügyben hozott ítélet, Franciaország.)

2. Amennyiben a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás keretében a Bizottság részletes véleményt bocsát ki, azt a szünetelési idő alatt hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Az 1998. július 20-i 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt eljárás keretében kibocsátott részletes vélemény, tekintettel annak tartalmára, valamint kialakításának körülményeire, nem tartozik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése értelmében vett vizsgálati tevékenység körébe. A Törvényszék kiemeli, hogy az utóbbi rendelet szerinti vizsgálat fogalma magában foglalja mind valamely illetékes hatóság által a jogsértés megállapítása céljából folytatott kutatások összességét, mind azt az eljárást, amellyel valamely hatóság összegyűjti az információkat és határozatának meghozatala előtt bizonyos tényeket megvizsgál. (A T-402/12. sz. ügyben hozott ítélet, Carl Schlyter kontra Európai Bizottság.)

3. Az a tagállam, amelynek területén a másik tagállam által kiállított vezetői engedély jogosultja átmenetileg tartózkodik, megtagadhatja e vezetői engedély érvényességének elismerését, ha az engedély jogosultja a közlekedéssel összefüggő olyan jogsértést követ el, amely ezen tagállam nemzeti joga szerint a gépjármű vezetésére való alkalmatlansággal jár. (A vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdését és 11. cikke (4) bekezdésének második albekezdésének értelmezése, a C-260/13. sz. ügyben hozott ítélet, Németország.)

4. A Bíróság szerint biztosítani kell az állatok szállítás közbeni uniós jogi védelmét (így az etetési és itatási időközökre, valamint a szállítási és pihenőidőkre vonatkozó követelmények teljesítését) - szükség esetén a szállításra vonatkozó megállapodás módosításával - arra az esetre is, amikor az állatszállítás harmadik államba, az Unión kívül eső területre történik. (Az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. december 22-i 1/2005/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (1) bekezdésének értelmezése, a C-424/13. sz. ügyben hozott ítélet, Németország.)

5. A Bíróság az EUMSZ 101. cikkébe és az Európai Gazdasági Térségről szóló 1992. május 2-i megállapodás 53. cikkébe ütköző egységes és folyamatos jogsértés formájában megvalósult kartellel kapcsolatos bírságkiszabási gyakorlatot elemezte és részletezte. Megerősítette többek között, hogy a Bizottság azon lehetősége, hogy a bírság összegének kiszámításakor releváns eladások értékéhez hozzászámítsa a kartellel érintett eladásokat nem attól a kérdéstől függ, hogy ezen eladásokra a kartell által befolyásolt árakon kerülte sor, hanem egyszerűen attól, hogy azokat a jogsértés által érintett piacon bonyolították le. {Az [EUMSZ 101. cikkben] és [az EUMSZ 102. cikkbe] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 23. cikkének (2) és (3) bekezdésének, továbbá e rendelet (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 6. pontjának értelmezése, a C-227/14 P. sz. ügyben hozott ítélet, LG Display Co. Ltd and LG Display Taiwan Co. Ltd v Commission.}

- 28/29 -

6. A férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak véradásból való tartós kizárása az érintett tagállamban fennálló helyzetre tekintettel igazolt lehet, feltéve, hogy az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett nem létezik más, az ilyen ellenjavallatnál kevésbé korlátozó módszer a recipiensek egészsége magas szintű védelmének biztosítására. Tekintve, hogy az ilyen jogi korlátozás a homoszexuális férfiakkal szembeni szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetéshez vezethet, a Bíróság emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak akkor korlátozható, ha az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja. (A 2002/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi vérre és vérkomponensekre vonatkozó egyes technikai követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. március 22-i 2004/33/EK bizottsági irányelv III. mellékletének 2.1. pontjának értelmezése, a C-528/13. sz. ügyben hozott ítélet, Franciaország.)

7. Nem ellentétes a vonatkozó uniós irányelvvel, ha a belső jog alapján valamely biztosító köteles az ezen irányelvben felsorolt információkon kívül további tájékoztatást adni a biztosítottnak, feltéve hogy az előírt többletinformáció világos, pontos és a kötelezettségvállalás lényegi elemeinek tényleges megértéséhez szükséges, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia. [A közvetlen életbiztosítási tevékenységre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 79/267/EGK, illetve a 90/619/EGK irányelv módosításáról szóló, 1992. november 10-i 92/96/EGK tanácsi irányelv (harmadik életbiztosítási irányelv) 31. cikkének (3) bekezdésének értelmezése, a C-51/13. sz. ügyben hozott ítélet, Hollandia.)

8/1. A Bíróság meghatározza a "telephely" fogalmának értelmezését a csoportos létszámcsökkentéssel összefüggésben. [A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelv 1. cikke (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának ii. alpontjában szereplő "telephely" fogalmának értelmezése, a C-80/14. sz. ügyben hozott ítélet, Egyesült Királyság.]