Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Uniós működéséről szóló szerződés az EU nemzeti parlamentjei részére 2009. december 1-je óta közvetlen ellenőrzési jogosultságot biztosít a szubszidiaritás elve érvényesülésének vizsgálatára. Magyarországon a vizsgálatok lefolytatását az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény elfogadása tette lehetővé, a kapcsolódó - határozati - házszabályi módosításokkal együtt.
Az első indokolt vélemény elfogadására éppen 10 évvel ezelőtt került sor az Országgyűlésben, uniós szinten pedig összesen három alkalommal sikerült az ún. sárga lapos küszöbszám elérése. Uniós kitekintés és hazai mérleg, a politikai és jogi megközelítés örök ötvözete annak indokaként, hogy az Európai Bizottság egy-egy új jogalkotási javaslata vajon sérti vagy sem a szubszidiaritás elvét. Az Országgyűlésben eddig 7 eljárás során összesen 12 jogalkotási javaslattal kapcsolatban született határozat a szubszidiaritás elvének sérelméről. Az Európai Bizottság az elmúlt 3 évben összesen közel 300 - a lisszaboni szerződés 2. jegyzőkönyvének hatálya aló tartozó - jogalkotási javaslatot terjesztett elő, a 27 EU-tagállam 39 parlamenti kamarája ugyanezen idő alatt összesen alig több mint 60 indokolt véleményt fogadott el.
A tanulmány fő megállapítása szerint az elmúlt bő évtized azt igazolta, hogy nagyon kevés az olyan jogalkotási javaslat, amely az uniós döntéshozatal legelején a nemzeti parlamentek közös figyelmét megragadná. A korai jelzőrendszernek is hívott gyakorlat nem vált mindennapivá. Nem is válhatott azzá, mivel a nemzeti parlamentek nagy többsége számára az európai uniós ügyek a különleges parlamenti eljárások közé tartoznak. A svéd parlament aktivitását ki kell emelni, amely változatlanul a legtöbb indokolt véleményt fogadta el, 2010 óta szám szerint 101-t, noha uniós szinten a szubszidiaritásvizsgálatok tendenciája 2018 óta egyértelműen csökken.
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) az EU nemzeti parlamentjei részére 2009. december 1-je óta közvetlen ellenőrzési jogosultságot biztosít a szubszidiaritás elve érvényesülésének vizsgálatára. Magyarországon az ún. lisszaboni szerződés 2. jegyzőkönyve rendelkezéseinek alkalmazását az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény elfogadása tette lehetővé, a kapcsolódó határozati házszabályi módosítások-
- 83/84 -
kal együtt. Az első indokolt vélemény elfogadására éppen 10 évvel ezelőtt került sor az Országgyűlésben. Ezen időszak már elegendő tapasztalatot biztosít arra, hogy kísérletet tegyünk annak megválaszolására, miért is olyan ritka az uniós szintű, ún. sárga lapos küszöbszám elérése, továbbá miért is csak egy-két parlamenti kamara foglalkozik gyakrabban a parlamenti szubszidiaritásvizsgálatokkal. Uniós kitekintés és hazai mérleg, a politikai és jogi megközelítés örök ötvözete annak indokaként, hogy az Európai Bizottság egy-egy új jogalkotási javaslata vajon sérti vagy sem a szubszidiaritás elvét. Az Országgyűlésben eddig 7 eljárás során összesen 12 jogalkotási javaslattal kapcsolatban született határozat a szubszidiaritás elvének sérelméről. Az Európai Bizottság az elmúlt 3 évben összesen közel 300 - a lisszaboni szerződés 2. jegyzőkönyvének hatálya aló tartozó - jogalkotási javaslatot terjesztett elő, a 27 EU-tagállam 39 parlamenti kamarája ugyanezen idő alatt összesen alig több mint 60 indokolt véleményt fogadott el. Mi a kevés? Mi a sok? Az indokolt vélemények vagy a küszöbszámok?
Az Országgyűlés napi működésében az európai uniós ügyek nem sorolhatók a legáltalánosabb feladatok közé, ugyanakkor az Országgyűlés számos európai uniós eljárásban eljár.
Amennyiben Magyarország Alaptörvényét idézzük fel, minden bizonnyal a leggyakrabban hivatkozott rendelkezés az ún. E) cikk, amelynek értelmében az Európai Unióról vagy a működéséről szóló szerződések felülvizsgálata esetén, az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges a vonatkozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz. Figyelemmel arra a tényre, hogy az uniós alapszerződések módosításához egyhangúság szükséges az Európai Tanács szintjén, így az E) cikk érdemi alkalmazására ritkán kerül sor.
Magyarország Alaptörvényének 19. cikke egy újabb, különleges parlamenti eljárást mutat be, amelyet részleteiben az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban Ogytv.) 63-68. §-a és a határozati házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II.24) OGY határozat (a továbbiakban: HHSZ) 140 §-a szabályoz. Az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés megismerheti a Kormánynak a Tanácsban képviselendő álláspontját és állást foglalhat róla, amely a kormány számára azt eredményezi, hogy az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével kell eljárnia. Ez az ún. egyeztetési eljárás a vonatkozó törvényi és házszabályi rendelkezések alapján az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságában zajlik le, a bizottság kezdeményezésére és olyan módon, hogy az eljárás lefolytatása és az állásfoglalás kialakítása is az Európai Ügyek Bizottságának feladata.[2]
- 84/85 -
Az Európai Tanács ülései kapcsán az Országgyűlésben több fórum is illetékes. Az Európai Tanács ülései előtt a miniszterelnök a házelnök részvételével az Európai Uniós Konzultációs Testület tagjait tájékoztatja, zárt ülés keretében, az Európai Tanács napirendjén szereplő kérdésekről.
Az Európai Tanács ülése után a kormány képviselője, a gyakorlatban az Igazságügyi Minisztérium illetékes államtitkára szóban tájékoztatja az Európai Ügyek Bizottságát az Európai Tanács ülésének eredményeiről.
A legpolitikaibbnak vagy aktuálisabbnak tekintett európai uniós kérdések - a vonatkozó időkeretek erejéig - a napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések vagy éppen azonnali kérdések között is megjelenhetnek.
Az alábbiakban részletesebben is tárgyalandó szubszidiaritásvizsgálat és az Európai Bizottság és az Országgyűlés közötti politikai párbeszéd jelenti azon európai uniós eljárásokat, amelyekben az Országgyűlés közvetlenül járulhat hozzá az európai uniós döntéshozatalhoz azáltal, hogy az Európai Bizottság kezdeményezését nyilvánosan megvitatja és arról álláspontot alakít ki, amelyet az Európai Bizottság részére is eljuttat. A szubszidiaritásvizsgálat kapcsán megjegyezhető, hogy az Országgyűlés nemcsak az Európai Bizottság kezdeményezését, hanem egy kihirdetett EU-jogalkotási aktust is kifogásolhat a szubszidiaritás elvének sérelme alapján,[3] ám ezen - a lisszaboni szerződés 2. jegyzőkönyve 8. cikkén[4] alapuló - eljárás magyarországi alkalmazására még nem került sor.
Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 5. cikke[5] alapján a szubszidiaritás elvének egy tervezett uniós intézkedés akkor felel meg, ha az tag-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
