Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Uniós működéséről szóló szerződés az EU nemzeti parlamentjei részére 2009. december 1-je óta közvetlen ellenőrzési jogosultságot biztosít a szubszidiaritás elve érvényesülésének vizsgálatára. Magyarországon a vizsgálatok lefolytatását az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény elfogadása tette lehetővé, a kapcsolódó - határozati - házszabályi módosításokkal együtt.
Az első indokolt vélemény elfogadására éppen 10 évvel ezelőtt került sor az Országgyűlésben, uniós szinten pedig összesen három alkalommal sikerült az ún. sárga lapos küszöbszám elérése. Uniós kitekintés és hazai mérleg, a politikai és jogi megközelítés örök ötvözete annak indokaként, hogy az Európai Bizottság egy-egy új jogalkotási javaslata vajon sérti vagy sem a szubszidiaritás elvét. Az Országgyűlésben eddig 7 eljárás során összesen 12 jogalkotási javaslattal kapcsolatban született határozat a szubszidiaritás elvének sérelméről. Az Európai Bizottság az elmúlt 3 évben összesen közel 300 - a lisszaboni szerződés 2. jegyzőkönyvének hatálya aló tartozó - jogalkotási javaslatot terjesztett elő, a 27 EU-tagállam 39 parlamenti kamarája ugyanezen idő alatt összesen alig több mint 60 indokolt véleményt fogadott el.
A tanulmány fő megállapítása szerint az elmúlt bő évtized azt igazolta, hogy nagyon kevés az olyan jogalkotási javaslat, amely az uniós döntéshozatal legelején a nemzeti parlamentek közös figyelmét megragadná. A korai jelzőrendszernek is hívott gyakorlat nem vált mindennapivá. Nem is válhatott azzá, mivel a nemzeti parlamentek nagy többsége számára az európai uniós ügyek a különleges parlamenti eljárások közé tartoznak. A svéd parlament aktivitását ki kell emelni, amely változatlanul a legtöbb indokolt véleményt fogadta el, 2010 óta szám szerint 101-t, noha uniós szinten a szubszidiaritásvizsgálatok tendenciája 2018 óta egyértelműen csökken.
Since 1 December 2009, the Treaty on the European Union and the Treaty on the Functioning of the European Union have given the EU national parliaments direct powers to check the application of the subsidiarity principle. In Hungary, the conduct of the checks was made possible by the adoption of the Act No 36 of 2012 on the National Assembly together with the related amendments to the Rules of Procedures.
The first reasoned opinion was adopted 10 years ago by the Hungarian National Assembly, on EU level the so-called yellow card threshold has been reached on a total of three occasions. An EU perspective and a domestic balance sheet, as well as the eternal combination of political and legal understanding as a justification for whether or not a new draft legislative act of the European Commission violates the subsidiarity principle. So far, in the course of 7 procedures by the Hungarian National Assembly a total of 12 draft legislative acts were considered to be in conflict with the subsidiarity principle. In the last 3 years a total of almost 300 draft legislative act falling under the scope of Protocol No. 2 of the Treaty of Lisbon was proposed by the European Commission while, during the same period around 60 reasoned opinions were adopted by the 39 parliamentary chambers of the EU 27 Member States.
The main finding of the paper is that the last decade or so has shown that there are only a few number of draft legislative acts, which - at the early stage of the EU decision-making procedure - capture the collective attention of national parliaments. The so-called early warning mechanism hasn't become commonplace. Nor could it have become commonplace, since EU affairs are dealt by the large majority of national parliaments as special parliamentary procedures. The activism of the Swedish Parliament should be highlighted which has consistently adopted the highest number of reasoned opinions, notably 101 since 2010. Also the trend at EU level for subsidiarity checks has clearly been decreasing since 2018.
Following the recent crises, proposals were submitted by the European Commission in areas where we have not seen it before: health union, energy union or media. While subsidiarity checks can't hamper the monopoly of the European Commission as proposer, the overreaching proposals of the European Commission may result in the limitation of the exercise of competences Member States and national parliaments. In case of such overreach, national parliaments have a duty to make warning.
Keywords: National Assembly, subsidiarity, reasoned opinion, political dialogue, yellow card
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) az EU nemzeti parlamentjei részére 2009. december 1-je óta közvetlen ellenőrzési jogosultságot biztosít a szubszidiaritás elve érvényesülésének vizsgálatára. Magyarországon az ún. lisszaboni szerződés 2. jegyzőkönyve rendelkezéseinek alkalmazását az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény elfogadása tette lehetővé, a kapcsolódó határozati házszabályi módosítások-
- 83/84 -
kal együtt. Az első indokolt vélemény elfogadására éppen 10 évvel ezelőtt került sor az Országgyűlésben. Ezen időszak már elegendő tapasztalatot biztosít arra, hogy kísérletet tegyünk annak megválaszolására, miért is olyan ritka az uniós szintű, ún. sárga lapos küszöbszám elérése, továbbá miért is csak egy-két parlamenti kamara foglalkozik gyakrabban a parlamenti szubszidiaritásvizsgálatokkal. Uniós kitekintés és hazai mérleg, a politikai és jogi megközelítés örök ötvözete annak indokaként, hogy az Európai Bizottság egy-egy új jogalkotási javaslata vajon sérti vagy sem a szubszidiaritás elvét. Az Országgyűlésben eddig 7 eljárás során összesen 12 jogalkotási javaslattal kapcsolatban született határozat a szubszidiaritás elvének sérelméről. Az Európai Bizottság az elmúlt 3 évben összesen közel 300 - a lisszaboni szerződés 2. jegyzőkönyvének hatálya aló tartozó - jogalkotási javaslatot terjesztett elő, a 27 EU-tagállam 39 parlamenti kamarája ugyanezen idő alatt összesen alig több mint 60 indokolt véleményt fogadott el. Mi a kevés? Mi a sok? Az indokolt vélemények vagy a küszöbszámok?
Az Országgyűlés napi működésében az európai uniós ügyek nem sorolhatók a legáltalánosabb feladatok közé, ugyanakkor az Országgyűlés számos európai uniós eljárásban eljár.
Amennyiben Magyarország Alaptörvényét idézzük fel, minden bizonnyal a leggyakrabban hivatkozott rendelkezés az ún. E) cikk, amelynek értelmében az Európai Unióról vagy a működéséről szóló szerződések felülvizsgálata esetén, az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges a vonatkozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz. Figyelemmel arra a tényre, hogy az uniós alapszerződések módosításához egyhangúság szükséges az Európai Tanács szintjén, így az E) cikk érdemi alkalmazására ritkán kerül sor.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
