A XXI. század az információs forradalom, és az információs társadalom korszaka, mely új alapokra helyezi a közigazgatás működését.[2] A tanulmány célja megvizsgálni, hogy a közigazgatás egyik területére, mégpedig az anyakönyvi igazgatásra[3], milyen hatást gyakorolt az infokommunikációs technikai eszközök (a továbbiakban: IKT eszközök) megjelenése és gyors fejlődése. A vizsgálat középpontjában a nyilvántartás-vezetés, valamint a munkafolyamatok továbbfejlesztése áll. Mielőtt az IKT technológiák anyakönyvezésre kifejtett hatását elemzem, röviden összefoglalom az anyakönyvi igazgatásban alkalmazott megoldások technológiai fejlődését. Ezt követően részletesen áttekintem az anyakönyvezés területén eddig megvalósult elektronizálási lépések közül az Anyakönyvi Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: ASZA rendszer), illetve az Elektronikus Anyakönyvi Rendszer (a továbbiakban: EAK rendszer) kialakítását, bevezetését és működtetését.
Kovacsics József már a ’70-es években megállapította, hogy "ahol a közigazgatási munka döntően olyan jellegű, ami formalizálható, a munkafolyamatok ismétlődnek és azok pontos leírása után a munka gépesíthető... Ilyen terület lehet az adókivetés, a pénzügyigazgatás, általában a közigazgatási nyilvántartások területe, a telek és közmű; továbbá a népességgel összefüggő nyilvántartások… létrehozása."[5]
Az IKT eszközöket eleinte csak ügyviteli feldolgozásra alkalmazták, a ’70-es években azonban egyre nagyobb mértékben igénybe vették folyamatszervezésre, információszervezésre, döntéshozatalra és adatbankok létrehozására is.[6]
Az IKT technológiák alkalmazásának célja a közigazgatás egy adott területének, jelen esetben az anyakönyvi igazgatás korszerűsítése, eljárások gyorsítása, egyszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése, korszerű, ügyfélbarát, és hatékony ügyintézés megvalósítása.
Az egyes IKT eszközök bevezetését az anyakönyvi igazgatásba időrendi sorrendben haladva tekintem át.
Az anyakönyvek kitöltése és az anyakönyvi okiratok kiállítása egészen 1983. január 1-jéig kizárólag erre rendszeresített íróeszközzel történt.[7] Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés 88. § (2) bekezdése lehetővé tette, hogy az anyakönyvi okiratok közül az anyakönyvi kivonatot a rendszeresített íróeszköz mellett gépírással is ki lehessen tölteni. Az anyakönyvi másolatot és értesítést azonban a rendelkezés hatályba lépésétől kizárólag gépírással lehetett kiállítani. Az MTTH rendelkezés értelmében az írógép használata az anyakönyvi eljárások szerves részét képezte.
A gépíró használata mellett 2003. március 10-ei hatállyal megjelent a számítógép is az anyakönyvi igazgatásban. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet [a továbbiakban: 6/2003. (III. 7.) BM rendelet] szigorított a korábbi szabályozáson, megszüntette a kivonatok íróeszközzel történő kiállítását és valamennyi anyakönyvi okirat tekintetében kimondta, hogy azokat kizárólag gépírással, illetve elektronikus úton szabad kiállítani.[8]
2005. október 1-jével, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatályba lépésével, az anyakönyvi igazgatásban is megjelent az elektronikus ügyintézési lehetőség. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: 1982. évi 17. tvr.) hatályba lépő új rendelkezése értelmében az anyakönyvi kivonat, az anyakönyvi hatósági bizonyítvány elektronikus úton is igényelhető.[9]
A következő jelentősebb mérföldkőre 2006. március 1-jén került sor. Ezen időponttól kezdve az anyakönyvi kivonatot, elektronikus informatikai rendszer, az ASZA rendszer alkalmazásával, a belügyminiszter által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával, elektronikus úton kellett kitölteni és kiállítani.[10] Az anyakönyvi másolat és értesítés tekintetében a szabályok változatlanok, ezen okiratokat elektronikus úton vagy gépírással lehetett a továbbiakban is kitölteni és kiállítani.[11]
Az anyakönyvi bejegyzések teljesítése egészen 2014. július 1-jéig a papíralapú anyakönyvekbe, erre rendszeresített íróeszközzel történt. Ezen időponttól az anyakönyvi eljárásokat és a nyilvántartás-vezetést az ASZA rendszert kiváltó elektronikus információs rendszer, az EAK rendszer támogatja.
A következőkben ezen két mérföldkövet, tehát az ASZA rendszer és az EAK rendszer bevezetését, főbb funkcionalitását mutatom be részletesen.
Az ASZA rendszer az anyakönyvi bejegyzések céljára, valamint az anyakönyvi kivonat kiállítására szolgáló biztonsági okmányokról a közhitelességet szolgáló ellenőrzés, valamint a visszaélések megakadályozása céljából vezetett központi nyilvántartás volt.[12] Ezen rendszeren keresztül valósult meg az anyakönyvvezetők anyakönyvvel és anyakönyvi kivonat nyomtatvánnyal történő ellátásának kezdeményezése, az anyakönyvek és anyakönyvi kivonatok felhasználásának nyilvántartása.[13] Az anyakönyvi okiratok közül az anyakönyvi kivonat kizárólag az ASZA rendszeren keresztül, az erre rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával, elektronikus úton volt kitölthető.[14]
Igazodva a közigazgatás szervek aktuális informatikai eszközökkel történő ellátottságához, a közigazgatási informatika körében megvalósult és tervezett fejlesztésekhez, az ügyfelek informatikai, elektronikus ügyintézési felkészültségének sajátosságaihoz, az anyakönyvi igazgatásban is megjelent az igény mind ügyféli, mind hivatali oldalon az IKT eszközök és technológiák alkalmazására.
2005. október 1-jei hatályba lépésével a Ket. 160. § (1) bekezdése a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történő intézését tette általános szabállyá, mely rendelkezéstől törvényben, kormányrendeletben, önkormányzati rendeletben el lehetett térni.
A Ket. rendelkezéseivel összhangban módosult a 1982. évi 17. tvr., kiegészült az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezésekkel. Tekintettel arra, hogy az anyakönyvi eljárások többségében személyes megjelenés szükséges, egyedül az anyakönyvi kivonat, az anyakönyvi hatósági bizonyítvány és a házassági névviselési forma módosításának kérelmezését engedte a hatályos jogi környezet[15] elektronikus úton. Az elektronikus ügyintézés mellett a tvr. - összhangban a Ket. 167. §-ával[16] - deklarálta egy olyan központi nyilván-
- 71/72 -
tartás létrehozását, amely az anyakönyvi bejegyzések céljára, valamint az anyakönyvi kivonat kiállítására szolgáló biztonsági okmányokról a közhitelességet szolgáló ellenőrzés, valamint a visszaélések megakadályozása céljából vezetnek.[17]
Ezen jogszabályhely 2005. október 1-jei hatályba lépése, az ügyfelek hatékonyabb és egységes alapokon nyugvó kiszolgálása, az anyakönyvi okmányok mint biztonsági okmányok egységes és informatikai rendszerrel védett kezelésének megvalósítása indokolta az ASZA rendszer létrehozását.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
