Az alanyi jog fogalma a rendszerváltás óta reneszánszát éli. Egyrészt fokozatosan visszafoglalni látszik az őt megillető helyet a jogtudomány szótárában, másrészt - alkotmánybírósági közvetítéssel - alkotmányos jogokra, ill. alkotmányos jogvédelemre utaló "közhasznú" kifejezéssé is vált. Míg azonban a magánjog tudományában elfoglalt szerepe többé-kevésbé a korábbi tanokon nyugszik, addig az alkotmányjogból eredő meglehetősen új keletű.
Az alanyi jognak ezen utóbbi, a köztudatban rögzült alkotmányjogi ihletésű fogalma elkerülhetetlenül hatást gyakorol a magánjogi alanyi jogra is. Az alkotmányjog - elsősorban az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában megnyilvánuló - ilyen irányú fejleményeinek értékelése a magánjogi alanyi jog elemzésénél ezért nélkülözhetetlen.
Az Alkotmánybíróság határozataiban gyakran történik hivatkozás az alanyi jogokra. A határozatokban az Alkotmánybíróság az "alanyi jog" és az "alapjog" elnevezéseket felváltva használja, és elsősorban az Alkotmányban nevesített, ill. abból fakadó alkotmányjogi értelemben vett alapjogokat érti rajta.[1]
Az Alkotmánybíróság szóhasználatában az Alkotmányból fakadó "alanyi jog" pl. az ember élethez és az emberi méltósághoz fűződő joga,[2] a tulajdonjog,[3] a szabad véleménynyilvánításhoz való jog,[4] a munkához való jog,[5] a kötelező társadalombiztosítás rendszerén belül a társadalombiztosítási ellátásra vonatkozó jog,[6] az ingyenes általános iskolai oktatáshoz való jog,[7] a népszavazáshoz való jog[8] és a bírósági eljáráshoz való jog[9] is.[10]
Megállapította ugyanakkor az Alkotmánybíróság, hogy nincs "az Alkotmányból folyó alanyi joga" minden - önhibáján kívül - munkanélküli állampolgárnak pusztán e ténynél fogva a munkanélküli
- 189/190 -
járadékra,[11] az egyéneknek az állam erre vonatkozó döntése nélkül vagy attól eltérő feltételekkel privatizációra vagy reprivatizációra,[12] köztestület létrehozására,[13] a földtulajdonosnak arra, hogy a tulajdonában álló földterületen építkezzen, építés céljára földjéből építési telket alakítson[14] és a nem községi jogállású települések választópolgárainak településük községi jogállásának elnyerésére.[15]
A fenti felsorolásból kitűnik, hogy az alkotmányos értelemben vett alanyi jogok általában nem egyeznek meg a tipikusan magánjogi alanyi jogokkal.[16] Alanyi jogon az Alkotmánybíróság elsősorban az alkotmányos értelemben vett, az Alkotmányban kifejezetten is nevesített alanyi jogokat, azaz az alkotmányos alapjogokat érti.[17]
Alkotmányjogi axióma, hogy az alkotmányos alapjogokkal kapcsolatban az állam elsőrendű kötelessége ezen jogok tiszteletben tartása és védelme. Az Alkotmánybíróság megszilárdult ítélkezési gyakorlata szerint ez a kötelesség nem merül ki abban, hogy az államnak tartózkodnia kell az alapjogok megsértésétől, hanem magában foglalja az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről való gondoskodást is.[18]
A fenti tényből származik az alapjogok szubjektív ill. objektív szempontból történő megközelítésének különbözősége. Míg az egyén, a jogalany az alapjogot szubjektív nézőpontból szemléli, és azt elsősorban "egyéni szabadsága és személyes igényei" szempontjából ítéli meg és gyakorolja, addig az állam a maga objektív nézőpontjából arra is törekszik, hogy az egyes alapjogokkal kapcsolatos "értékeket és élethelyzeteket" általános jelleggel, a "szubjektív alapjog által védett körön túlmenően is védelemben részesítse", az "egyes alapjogoknak az egész rend szempontjából legkedvezőbb érvényesülését elősegítse" és "az alapjogok összhangját megteremtse".[19]
Amikor tehát az alapjogokkal kapcsolatban azok "alanyi" oldala kerül hangsúlyozásra, ez a jogalanyok szempontjából értendő, és az ő védelmi igényüket foglalja magában. Az alkotmányos alapjogok alanyi oldalának lényege e jogok szabad gyakorolhatósága és a bíróságok előtti közvetlen érvényesíthetősége.
- 190/191 -
Az alkotmányos alapjogok objektív (intézményvédelmi) oldala az állam kötelességét jelenti a joggyakorlás feltételeinek biztosítására.[20] Ez nem egyszerű "reflexe" a szubjektív alapjognak, hanem a jogalanyoknak az alanyi jogok körén kívül is védelmet nyújt, amely objektív védelem "nemcsak szélesebb, de minőségileg is más, mint az egyéni alanyi jogok védelmének összeadása".[21]
Az alanyi (szubjektív) és az objektív oldal viszonya az élethez és emberi méltósághoz, a szabad véleménynyilvánításhoz és a munkához való alkotmányos alapjog példáján az Alkotmánybíróság szavaival a következőképpen fest:
"Az egyes emberek alanyi joga saját életük biztosítására szolgál. Az élethez való jog objektív oldalából ugyanakkor az államnak nem csupán az a kötelessége keletkezik, hogy az egyes emberek élethez való alanyt jogát ne sértse meg, és hogy annak védelméről jogalkotással és szervezési intézkedésekkel gondoskodjék, hanem ennél több. Ez a kötelesség nem merül ki az egyes emberek egyéni életvédelmében, hanem általában az emberi életet és létfeltételeit is védi. Ez utóbbi feladat minőségileg más, mint az élethez való egyéni alanyi jogok védelmének összeadása."[22]
"A szabad véleménynyilvánításhoz való jog nem csupán alapvető alanyi jog, hanem e jog objektív, intézményes oldalának elismerése, egyben a közvélemény, mint alapvető politikai intézmény garantálását is jelenti."[23]
"A munkához való jog alanyi jogi értelemben a munka (foglalkozás, vállalkozás) megválasztásának és gyakorlásának szabadságát jelenti. A munkához való jogtól mint alanyi jogtól meg kell különböztetni a munkához való jogot mint szociális jogot, s különösen annak intézményi oldalát, az állam kötelességét megfelelő foglalkoztatáspolitikára, munkahelyteremtésre stb."[24]
A szubjektív és az objektív oldal súlya, jelentősége alapjogonként különböző: egy-egy alkotmányos alapjog biztosításán belül az egyedi alanyi jogok és a jogalkotási szervezeti garanciák súlya eltérő, a szociális jogoknál pl. nagyobb, mint a környezethez való jognál.[25]
- 191/192 -
A fentiekből kitűnik, hogy az alanyi jog alkotmányjogi és magánjogi fogalmai nem azonosak. A két jogág - az átfedések ellenére - alapvetően különböző jellegű alanyi jogokat tárgyal, a különbség lényege azonban nem is elsősorban a jogok fajtájában, hanem az eltérő jogági funkcióban rejlik.
Az alkotmányjogi alanyi jogok az Alkotmányban kifejezetten is nevesített (ugyanakkor magában az Alkotmányban általában további tényállási elemekkel körül nem határolt) jogok, amelyek elsőrendű jelentősége, hogy a - nagyobbrészt természetes személy - jogalanyok számára az állami szervek, mindenekelőtt a törvényhozó hatalom és a bíróságok működésével kapcsolatban fogalmazzanak meg garanciákat. Ezek az állami szervek a "közvetlen címzettjei" az alapjogokat megállapító alkotmányos tételeknek.[26]
Az alanyi alapjogok az alkotmányjogi teóriában és az Alkotmánybíróság gyakorlatában tehát elsősorban az állam és az állampolgár kapcsolatában értelmezendők, és szerepük mindenekelőtt az, hogy kijelöljék az állam jogalkotási tevékenységének határait. Ennek megfelelően az Alkotmányból folyó alapjogok alanyi jellegének alkotmányjogi teóriája sem elsősorban egy másik mellérendelt személlyel szembeni hatalmi kört vagy cselekvési lehetőséget hangsúlyoz, hanem azt állítja előtérbe, hogy az állampolgárnak különböző jogok együtteseként értelmezett jogállását az állami szervek tevékenysége nem csorbíthatja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
