"E határozat hivatalos változata az Európai Unió hivatalos nyelvein az Európai Bírósági Határozatok Tárában jelenik meg. A határozat az eset nyelvén hiteles. Az eredeti változat magyar nyelvre történő fordítása az Igazságügyi Minisztérium koordinációjában készült. Az Igazságügyi Minisztérium koordinációjában készült fordítások képezik az Európai Bírósági Határozatok Tára magyar nyelvű különkiadásában a csatlakozást követően megjelenő fordítások alapját, a megjelenésig a szöveg nem tekinthető hivatalosnak."
C-430/93. és C-431/93. sz. egyesített ügyek
Jeroen van Schijndel és Johannes Nicolaas Cornelis van Veen
kontra
Stichting Pensioenfonds voor Fysiotherapeuten
(a Hoge Raad der Nederlanden
előzetes döntéshozatal iránti kérelme)
"Egy foglalkoztatói nyugdíjalap vállalkozásnak minősítése - Egy foglalkoztatói nyugdíjrendszerhez való kötelező csatlakozás - A versenyszabályokkal való összeegyeztethetőség - Egy közösségi jogra vonatkozó érvnek első alkalommal a megsemmisítési eljárás folyamán történő, a jogvita tárgyának megváltoztatásával, és a tények vizsgálatával járó felvetésének lehetősége"
Az ítélet összefoglalása
Közösségi jog - Közvetlen hatály - Egyéni jog - A nemzeti bíróságok általi védelem - Bírósági eljárás - Nemzeti eljárási szabályok - Alkalmazási feltételek - Egy közösségi jog megsértésére vonatkozó kifogás hivatalból történő vizsgálata - Korlátok - A polgári jogi ügyekben eljáró bíró kérelemhez kötöttségének elve
[EGK-Szerződés, 3. cikk f) pont, 5., 85., 86., 90. és 177. cikk]
Egy a felek által szabadon meghatározott polgári jogi jogokra és kötelezettségekre vonatkozó eljárásban, a nemzeti bíró feladata a kötelező közösségi rendelkezések alkalmazása, mint amilyen a Szerződés 3. cikkének f) pontja, valamint a 85., 86. és 90. cikke, akkor is, ha az a fél, akinek e rendelkezések alkalmazása érdekében áll, nem hivatkozik rájuk abban az esetben, amikor nemzeti joga megengedi azok alkalmazását.
A nemzeti bíróságok feladata ugyanis a Szerződés 5. cikkében előírt együttműködés elvének alkalmazásával a jogalanyok számára a közösségi jogi rendelkezések közvetlen hatályából eredő jogvédelem biztosítása.
Mindazonáltal, a közösségi jog nem írja elő a nemzeti bíróságok számára a közösségi rendelkezések megsértésére vonatkozó érv hivatalból történő figyelembevételét, amennyiben ezen érv vizsgálata arra kötelezné, hogy feladja a rá vonatkozó kérelemhez kötöttséget, és kilépjen a jogvita felek által meghatározott kereteiből, olyan további tényeket és körülményeket figyelembe véve, amelyek túlmutatnak azokon, amelyekre a fél, akinek az említett rendelkezések alkalmazása érdekében áll, a kérelmét alapozta.
Valójában ilyen tárgyú közösségi jogszabályok hiányában minden tagállam belső jogrendjének feladata kijelölni a hatáskörrel rendelkező bíróságot, és meghatározni a bírósághoz fordulás azon eljárási szabályait, amelyek célja, hogy biztosítsák azoknak a jogoknak a védelmét, amelyeket a közösségi jog közvetlen hatálya az érintetteknek biztosít. Azonban ezek a rendelkezések nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló belső jogorvoslatokra vonatkozóak, valamint nem lehetnek olyanok, hogy gyakorlatilag lehetetlenné, vagy rendkívül nehézzé tegyék a közösségi jogrend által biztosított jogok gyakorlását. A Szerződés 177. cikkében előírt eljárás végrehajtását akadályozó nemzeti jogszabály alkalmazásától ezért el kell tekinteni.
Minden esetben, amikor felmerül a kérdés, hogy egy nemzeti eljárási rendelkezés lehetetlenné, vagy rendkívül nehézzé teszi-e a közösségi jog alkalmazását, azt kell megvizsgálni, hogy milyen e rendelkezésnek a különböző nemzeti hatóságok előtt történő egész eljárásban betöltött helye, valamint alkalmazása és sajátosságai. Ebből a szempontból adott esetben figyelembe kell venni a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer alapját képező olyan elveket, mint amilyen a védekezéshez való jog védelmének, a jogbiztonságnak, vagy az eljárás megfelelő lefolytatásának elve.
E tekintetben az a nemzeti jogelv, mely szerint egy polgári peres eljárásban a kezdeményezés joga a feleket illeti meg, és a bíró csak kivételes esetekben, olyankor járhat el hivatalból, amikor beavatkozását a közérdek követeli meg, tulajdonképpen a tagállamok nagy része által osztott, az állam és a magánszemély közötti viszonyra vonatkozó felfogást fejezi ki, védi a védekezéshez való jogot, és biztosítja az eljárás megfelelő lefolytatását, különösen azzal, hogy elhárítja az új jogi érvek értékelésével járó késedelmet.
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
1995. december 14.*
A C-430/93. és 431/93 sz. egyesített ügyekben,
a Bírósághoz a Hoge Raad der Nederlanden által, a Bíróságnak az EGK-Szerződés 177. cikke értelmében benyújtott, az e bíróság előtt
Jeroen van Schijndel,
és
Stichting Pensioenfonds voor Fysiotherapeuten,
valamint
Johannes Nicolaas Cornelis van Veen,
és
Stichting Pensioenfonds voor Fysiotherapeuten,
között folyamatban lévő eljárásban, egyrészt a nemzeti bírónak egy nemzeti jogszabálynak az EGK-Szerződés 3. cikke f) pontjával, továbbá az 5., 85., 86., és/vagy a 90. cikkel való összeegyeztethetőségének hivatalból történő figyelembevételére vonatkozó hatáskörével kapcsolatban a közösségi jog értelmezésére, másrészt ezen rendelkezések értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában
A BÍRÓSÁG
tagjai: G. C. Rodríguez Iglesias elnök, C. N. Kakouris, D. A. O. Edward, J.-P. Puissochet és G. Hirsch tanácselnökök, G. F. Mancini, F. A. Schockweiler, J. C. Moitinho de Almeida (előadó), P. J. G. Kapteyn, C. Gulmann, J. L. Murray, P. Jann és H. Ragnemalm bírák,
főtanácsnok: F. G. Jacobs,
hivatalvezető: R. Grass, hivatalvezető, és H. A. Rühl, vezető tisztviselő,
figyelembe véve a következők által benyújtott írásbeli észrevételeket:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
